Kriminálmetodológia

Bevezetés a kriminalisztikába/Kriminalisztikai elmélet és metodológia/A nyomozás, a felderítés és a bizonyítás kriminalisztikai alapkérdései

Szerző

Budapest

'Dr. Balláné Dr. Füszter Erzsébet: Kriminálmetodológia ' összes példány

Kiadó:	Rejtjel Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	120 oldal
Sorozatcím:	Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1990-es években bekövetkezett változások nyomán felerősödött a vita abban a kérdésben, hogy a kriminalisztika hagyományos felfogása mennyire felel meg egyrészt az elméleti kutatások eredményeinek, valamint a kriminalisztika tényleges - a joggyakorlatban betöltött - szerepének, másrészt a bűnüldözéssel és a bűnözéssel foglalkozó tudományokkal szemben a közelmúltban megfogalmazott elvárásoknak.
Különböző nézetek alakultak ki a kriminalisztikának a tudományok rendszerében betöltött helyével, funkciójával, tárgyával, belső felosztásával, illetve a terminológiai problémákkal kapcsolatban. Szükségszerűen napirendre került mind a tananyagok, mind a képzés olyan irányú korszerűsítése, amely a lehetőségekhez képest egyformán figyelembe veszi az oktatási tapasztalatokat és a rendvédelmi szakterületek igényeit. A Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztikai és Bűnügyi Tanszékein e témákban folytatott műhelymunka egyik eredménye, hogy az 1999-2000. tanévtől kezdve önálló tantárgy lett a kriminálmetodológia. Ugyanekkor jelent meg a Bevezetés a kriminalisztikába című jegyzet is, amelynek most a második - az időközben bekövetkezett változások miatt néhol módosított - kiadását tartja kezében az olvasó.
Általában nem szokás egy jegyzetben oktatási háttér-problémákkal foglalkozni, azonban a területi elvárások és az oktatás lehetőségei közti különbségek, valamint a tantárgy jellegére figyelemmel talán mégis megengedhető, hogy néhány dologra felhívjuk a figyelmet.
A kriminalisztika azon tudományok körébe tartozik, amelyek ismeretanyaga állandóan és időszakonként igen gyorsan - változik. Akár egy újabb tudományos eredmény, akár egy jogszabályváltozás, akár csak egy új elkövetési metódus olyan új helyzetet teremthet, amelynek megfelelő feldolgozásához idő kell, így törvényszerű, hogy a képzés bizonyos mértékben mindig lemarad, nem képes mindenben kielégíteni az aktuális igényeket. E problémának van egy klasszikus megoldása: az alapelvek, az iránymutató tételek, az összefüggések megismertetése-elsajátíttatása. Minél színvonalasabb az elméleti megalapozás, annál könnyebbé válik az ismeretek gyakorlati alkalmazása is. Egyszerű példával élve: ha valaki megtanulja, hogy mit jelent a nyomozási titok, illetőleg milyen funkciója van a nyomozásban a titoktartásnak, akkor ezután már bármely helyzetben képes lesz eldönteni, hogy mit nem szabad egy konkrét ügyben nyilvánosságra hoznia.
A tantárgy oktatásának egyik fő célja az általános érvényű kriminalisztikai tételek megismertetése. Az utóbbi évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy ennek egyre nagyobb a jelentősége. Fontos szerepük van a tananyag és a jegyzet azon bővítményeinek is (a bűnözéssel foglalkozó tudományok, a kriminalisztika rövid története, a rendőrség bűnüldözéssel összefüggő szervezeti kérdései, a fogalmakról szóló mellékletek), amelyek nem tartoznak a kriminálmetodológia körébe, ezek az ismeretek könnyebb rendszerezését, a szakterminológia elsajátítását és az ún. szakmai általános műveltség megszerzését szolgálják.
A szerzők arra törekedtek, hogy a jegyzet azok számára is érthető és tanulható legyen, akiknek még nincs szakmai előképzettsége és/vagy gyakorlata: ezért a felhozott példák, ezért a száraz tudományos szöveget „olvashatóvá szelídítő" nyelvezet. Nem öncélú az eltérő álláspontok bemutatása és az irodalmi hivatkozások megjelölése sem: egyrészt segítik a tájékozódást, és a szakmában kívánatos gondolkodásmód kialakulását, másrészt ráirányítják a figyelmet a nyitottság fontosságára és arra, hogy az egyoldalú szemléletmód beszűküléshez, más érvek, realitások, tapasztalatok negligálásához, az összefüggések figyelmen kívül hagyásához, kritikátlansághoz, hibák elkövetéséhez vezet. Vissza

Tartalom

1. Bevezető 3
2. A bűnözéssel foglalkozó tudományok 4
2.1. A bűnözés 4
2.2. A büntetőjog-tudomány 6
2.3. A kriminológia 6
2.4. A bűnözéssel foglalkozó fontosabb tudományágazatok 7
3. A kriminalisztika 10
3.1. A kriminalisztika fogalma, tárgya 10
3.2. A kriminalisztika kialakulása, fejlődése 13
3.3. A kriminalisztika ágai 19
3.3.1. A kriminálmetodológia 20
3.3.2. A krimináltechnika 23
3.3.3. A krimináltaktika 23
3.3.4. A kriminálmetodika 23
3.3.5. A titkos információgyűjtés - a bűnügyi szolgálati ismeretek 24
3.4. A kriminalisztika kapcsolatai 26
4. Módszerek a kriminalisztikában 28
4.1. A tudományos megismerés módszerei a kriminalisztikában 28
4.2. Gyakorlati alkalmazás céljára kidolgozott kriminalisztikai módszerek 29
4.3. A kriminalisztikai megismerés és gondolkodás sajátosságai 30
4.3.1. A nyomozás, mint megismerő tevékenység 30
4.3.2. A kriminalisztikai gondolkodás a nyomozásban 31
4.4. A bűnelemzés 35
4.5. A kriminalisztikai alapkérdések 36
5. A kriminalisztikai azonosítás elmélete 39
5.1. A kriminalisztikai azonosítás fogalma és elméleti alapjai 40
5.1.1. Az azonosság filozófiai elmélete 40
5.1.2. A tükrözéselmélet 41
5.1.3. A tükröződés kriminalisztikai vonatkozásai 42
5.2. A kriminalisztikai azonosítás tárgyai 43
5.3. A kriminalisztikai azonosítás folyamata 45
5.4. A kriminalisztikai azonosítás szintjei 46
6. Adat, információ és bizonyíték a nyomozásban 48
6.1. Az adat 48
6.2. Az információ és a bizonyíték 50
6.3. Az adatforrások 52
6.4. Az adatok elemzése és értékelése 53
6.4.1. Az adatok vizsgálata 53
6.4.2. Az adatok bírálata 54
6.4.3. Az adatok rendezése 55
6.4.4. A következtetés 56
7. A nyomozás, a felderítés és a bizonyítás 58
7.1. A nyomozás fogalma 58
7.2. A felderítés 60
7.3. A bizonyítás 62
7.4. A felderítés és a bizonyítás a nyomozásban 64
7.4.1. Az adatok felhasználása a felderítésben 68
7.4.2. A felderítés során beszerzett adatok rögzítése 70
8. A nyomozás feladatai és alapkövetelményei 71
8.1. A nyomozás feladatai 71
8.2. A nyomozás alapkövetelményei 76
8.3. Az objektív igazság megállapítása 81
9. A nyomozás folyamata 83
9.1. A büntetőeljárás megindulása 84
9.1.1. Az adatok elemzése és értékelése 84
9.1.2. A minősítési és történeti verziók felállítása 84
9.1.3. Az adatok elemzésének és értékelésének bemutatása 85
9.2. A döntés 89
9.2.1. A döntési alternatívák 90
9.3. A nyomozás teljesítése 92
9.3.1. A nyomozás elrendelése 92
9.3.2. A verziók felállítása, a nyomozás tervezése (18.) 92
9.3.3. Az ismeretlenes szakasz 93
9.3.4. A vizsgálati szakasz 94
9.3.5. A felfüggesztés 95
9.3.6. Az adatok újraértékelése 95
9.4. Döntés a nyomozás eredményei alapján 96
9.4.1. A nyomozás befejezése 96
9.4.2. A nyomozás megszüntetése 96
9.4.3. A pótnyomozás 97
9.4.4. Az utólagos felderítés 97
9.5. A felderített, bizonyítatlan ügyek kezelése 98
10. A titkos információgyűjtés szerepe a bűnüldözésben
10.1. A bűnügyi szolgálati ismeretek helye a kriminalisztikában 100
10.2. A rendőrség bűnüldözési feladatai 100
10.3. A titkos információgyűjtés fogalma, tárgya, jogi szabályozása 102
10.3.1. A titkos információgyűjtés fogalma, tárgya, alapkövetelményei 103
10.3.2. A titkos információgyűjtés jogi szabályozása 103
10.3.3. A titkos információgyűjtés alapelvei (alapkövetelmények) 104
10.4. A bűnügyi hírszerzés 106
10.5. A rendőrség bűnügyi szolgálatának szervezeti felépítése 108

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem