Kriminalisztika - Különös rész I-II.

Metodika

Szerző

Dr. Vedres Géza

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Vedres Géza: Kriminalisztika - Különös rész I-II. ' összes példány

Kiadó:	BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	816 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	5
Az egyes bűncselekményfajták nyomozástana	5
Az egyes bűncselekményfajták nyomozása feladatainak meghatározása	6
A bizonyítékok felkutatása és rögzítése, az okozott kár megtérítésének biztosítása	8
A bűncselekmények megelőzése	9
A kriminalisztika különös részének rendszere	10
A nyomozócsoport munkájának szervezése és tervezése
A csoportos nyomozási módszer előnyei	15
A csoport munkájának szervezése	17
A csoport megalakítása	18
A csoport szervezete	18
A csoport munkájának tervezése	23
A tervezést megkönnyítő segédeszközök	23
Kisebb csoport munkájának tervezése	28
Nagyobb csoport munkájának tervezése	29
A terv végrehajtásának szervezése	39
A nyomozás befejezése	41
A bűncselekmények megelőzésének módszertana
A megelőzés fogalma	47
A megelőzés kriminalisztikai módszerei és eszközei	49
Az előkészületben levő bűncselekmények megakadályozása, folyamatos bűncselekmények, bűncselekmény-sorozatok megszakítása	50
Bűncselekmények kiváltó okainak feltárása és az elkövető átnevelése	52
A bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő és megkönnyítő körülmények feltárása az egyes bűnügyek nyomozása során	55
A különböző bűncselekményfajták elkövetését elősegítő körülmények	58
Intézkedések a bűnözés megelőzésére ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi objektumokban	60
Intézkedések a bűnözés megelőzésére a területen	62
Kriminalisztikai objektumvédelmi eszközök	65
A bűncselekmény észrevétlen elkövetését megakadályozó eszközök	67
A hamisítást akadályozó eszközök	67
Riasztóberendezések	68
Az elkövetett bűncselekmény felderítését (bűncselekmény-sorozat megszakítását) megkönnyítő eszközök	71
A társadalmi erők bevonása a bűncselekmények megelőzésébe	73
Az emberölés nyomozása
Az emberölés fogalma és a bizonyítás tárgya	79
Az emberölés fogalma	79
A bizonyítás tárgya	80
Az emberölés elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetés okai	84
Módszerek és eszközök	84
Az elkövetők köre	86
Az elkövetés okai, elősegítő körülmények	87
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	89
A halálesetek tudomásra jutásának módjai	89
A helyszíni szemle	90
A nyomozás tervezése	96
Az emberölés felderítésének, bizonyításának speciális taktikai szabályai	104
Az adatgyűjtés megszervezése, tanúk felkutatása	104
A tanúk kihallgatása	105
Szakértők bevonása	106
Egyes bűnügyi nyilvántartottak igénybevétele	108
A gyanúsított kihallgatása	109
A bizonyítékok sérelmére elkövetett emberölés nyomozása	114
A megelőzés speciális feladatai	117
Testi sértés nyomozása
A testi sértés fogalma és a bizonyítás tárgya	121
A testi sértés elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülményei (feltételei)	123
Az elkövetés okai	123
Az elkövetés módszerei, körülményei, az elkövetés helye	124
Az elkövetők köre, sértetthez való viszonya	125
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	126
A tudomásra jutás módjai	126
A panaszfelvétel és a sértett kihallgatása	126
A helyszín megtekintése és a helyszíni szemle	130
Nyomonüldözés	131
Kutatás, személymotozás	132
A nyomozás tervezése	132
A testi sértés bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	134
A tanúk felkutatása és kihallgatása	134
Szakértők bevonása	135
Az ismeretlen tettes kilétének megállapítása és felkutatása	139
A gyanúsított kihallgatása	140
A bizonyítékok ellenőrzése, kiegészítése	141
A megelőzés speciális feladatai	143
A garázdaság nyomozása
A garázdaság fogalma és a bizonyítás tárgya	147
A garázdaság fogalma	147
A garázdaság szabálysértési alakzata	149
A bizonyítás tárgya	150
A garázdaság elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülmények (feltételek)	151
A leggyakoribb elkövetési módszerek	151
Az elkövetők köre	152
Az elkövetés okai, elősegítő körülmények (feltételek)	153
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	154
Helyszíni intézkedések	154
A nyomozás tervezése	156
A garázdaság bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	158
A sértett és a tanúk kihallgatása	158
Szakértők bevonása	159
A gyanúsított kihallgatása	160
A megelőzés speciális feladatai	161
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya	165
A nemi erkölcs fogalma	165
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények	166
Az erőszakos nemi közösülés kriminalisztikai, kriminológiai sajátosságai	168
Az elkövetés helye és ideje	168
A sértett személyi körülményei	168
Az elkövetők köre	170
Az erőszakos nemi közösülés nyomozásának speciális taktikai szabályai	172
Tudomásszerzés a bűncselekményről	172
A sértett kihallgatása	173
A sértett orvosi vizsgálata	177
A nyomozás tervezése és egyes nyomozási cselekmények végrehajtása	180
Az erőszakos nemi közösülés helyszíni szemléje	181
Tanúk felkutatása és kihallgatása	183
A gyanúsított felkutatása és kihallgatása	184
A bizonyítékok értékelése	186
A szemérem elleni erőszak nyomozása	189
A szemérem elleni erőszak fogalma és a bizonyítás tárgya	189
A nyomozás speciális taktikai szabályai	190
A természet elleni fajtalanság nyomozása	193
A természet elleni fajtalanság fogalma és a bizonyítás tárgya	193
A nyomozás speciális taktikai szabályai	194
Egyéb nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása	198
A megrontás bűntettének nyomozása	198
A vérfertőzés nyomozása	198
Az üzletszerű kéjelgés, a kitartottság, és kerítés nyomozása	199
A szeméremsértő vétség nyomozása	202
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzésének speciális feladatai	204
A rablás nyomozása
A rablás fogalma és a bizonyítás tárgya	209
A rablás elkövetési módszerei, eszközök az elkövetés okai, elősegítő körülmények	211
A rablás leggyakoribb elkövetési módszerei	211
Az elkövetés során használt eszközök	212
Az elkövetők köre	213
Az elkövetés okai, elősegítő körülményei	214
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	215
A tudomásra jutás módjai	215
A panaszfelvétel és a sértett kihallgatása	215
A helyszíni szemle	218
A rablás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	221
A tanúk felkutatása és kihallgatása	221
Az ismeretlen tettes felkutatása és leleplezése	222
A megfigyelés megszervezése	223
Az eltulajdonított tárgyak felkutatása	224
A házkutatás	224
A szakértők bevonása	225
A gyanúsított kihallgatása	226
A szembesítés	227
A megelőzés speciális feladatai	229
A személyek javai elleni lopások nyomozása
A lopás fogalma és a bizonyítás tárgya	233
A lopás fogalma	233
A bizonyítás tárgya	236
A lopások főbb jellemzői	238
A lopások kriminológiai jellemzői	238
A lopások társadalomra veszélyessége	238
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	240
A tudomásra jutás módja, a sértett kihallgatása	240
A kár (érték) összegszerűségének megállapítása	243
A helyszín megtekintése, a helyszíni szemle	244
A nyomozókutya igénybevétele, a nyomonüldözés megszervezése	245
Az elsődleges adatok értékelése	245
A nyomozás tervezése	246
A tettes kilétének megállapítása és felkutatása	246
A lopás nyomozásának speciális taktikai szabályai	250
A tanúk felkutatása és kihallgatása	250
Az egyéb nyomozási cselekmények	250
Az ellopott dolgok utáni kutatás	252
A tettes elfogása	252
A tárgyi bizonyítékok beszerzése	253
A házkutatás	253
A gyanúsított kihallgatása	254
A jogtalan eltulajdonítás bizonyítása	255
A megelőzés speciális feladatai	257
A személyek javai elleni egyes lopásfajták nyomozása	259
A besurranásos és trükkös lopások	259
Ittas emberek fosztogatásának (markecolás) nyomozása	263
A zsebtolvajlások nyomozása	267
A poggyászlopás nyomozása	271
A házilopások nyomozása	275
Az öltözői lopások nyomozása	276
A járműlopások nyomozása	280
A fürdőhelyi lopások nyomozása	286
A társadalmi tulajdon elleni lopások nyomozása
A társadalmi tulajdon kárára elkövetet lopás fogalma	293
A társadalmi tulajdon elleni lopások elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés elősegítő okai, körülményei	294
Az elkövetés módszerei	294
Az elkövetők köre	300
Az elkövetés okainak vizsgálata	303
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	305
A tudomásra jutás módjai	305
A halaszthatatlan nyomozási cselekmények tettenérés esetében	305
A halaszthatatlan nyomozási cselekmények leleplezés esetén	307
A halaszthatatlan nyomozási cselekmények feljelentés esetében	310
A nyomozás tervezése	311
A bizonyítás érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	315
A helyszín megtekintése és a helyszíni szemle	316
A felelős személyek és a tanúk kihallgatása	317
Az üzemrendészeti szervek igénybevétele, a szakértők bevonása	317
A házkutatás	319
Az egyes bűnügyi nyilvántartások igénybevétele	319
Az eltulajdonított tárgyak utáni kutatás	320
A gyanúsított kihallgatása	322
A bizonyítás egyes problémái	322
A megelőzés speciális feladatai	324
A betöréses lopás nyomozása
A betöréses lopás fogalma, a bizonyítás tárgya	329
A betöréses lopás fogalma	329
A bizonyítás tárgya	331
A betöréses lopások elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülményei	333
Az elkövetési módszert befolyásoló tényezők	333
Az elkövetés módszerei	336
Az elkövetők köre	341
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	344
A tudomásra jutás módjai	344
A betörés helyszíne és a helyszíni szemle	344
A nyomonüldözés megszervezése	348
A panaszfelvétel és a sértett kihallgatása	350
A nyomozás tervezése és megszervezése	352
A nyomozás tervezése	352
A nyomozás megszervezése	356
A betöréses lopás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	357
A betörőtolvajok taktikája	357
A gyanúsított kihallgatása	359
A tanúk felkutatása és kihallgatása	360
A tettes vagy tettesek által elvitt tárgyak megállapítása és leírása	361
A szakértők bevonása	632
A megelőzés speciális feladatai	368
A személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás nyomozása
A csalás fogalma, a bizonyítás tárgya	373
A személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülményei	376
Az elkövetési módszerek	376
Az elkövetők köre	381
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények	383
A tudomásra jutás módjai	383
A panaszfelvétel és a sértett kihallgatása	383
A nyomozás tervezése	386
A bűncselekmény bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	388
A tanúk felkutatása és kihallgatása	388
A megfigyelés megszervezése	389
Az ismeretlen tettes kilétének megállapítása és felkutatása	389
Az egyes bűnügyi nyilvántartások igénybevétele	390
A gyanúsított felkutatása, kihallgatása	392
A megelőzés speciális feladatai	393
A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás nyomozása
A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás leggyakoribb elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülményei	397
A leggyakoribb elkövetési módszerek	397
Az újítási csalás	398
A kisiparosok által elkövetett társadalmi tulajdont károsító csalások	399
A számla- blokk- és elszámolási csalás	400
A bércsalás	402
A felvásárlás körében elkövetett csalás	403
A táppénz- és biztosítási csalás	404
A jegycsalás	405
Az állami szolgáltatások területén elkövetett csalások	405
A hitelezési csalás	406
A bűncselekményt elősegítő okok és körülmények	406
Az elkövetők köre	407
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	408
A tudomásra jutás módjai	408
Az elsődleges nyomozási cselekmények	408
A nyomozás tervezése	410
A csalás bizonyítása érdekében végrehajtandó egyes nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	411
A szakértők bevonása	411
A tanúk felkutatása és kihallgatása	413
A megelőzés speciális feladatai	413
A társadalmi tulajdont károsító sikkasztás nyomozása
A társadalmi tulajdont károsító sikkasztás fogalma	417
A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás leggyakoribb elkövetési módszerei, az elkövetők köre	419
A leggyakoribb elkövetési módszerek	419
Az elkövetők köre	424
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	425
A tudomásra jutás módjai	425
A nyomozás tervezése	426
A sikkasztás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	428
A tanúk kihallgatása	428
A szakértők bevonása	428
A gyanúsított kihallgatása	429
Az eltulajdonított tárgyak felkutatása	430
A megelőzés speciális feladatai	430
II. kötet
Az üzérkedés nyomozása
Az üzérkedés fogalma, a bizonyítás tárgya	5
Az üzérkedés fogalma	5
A bizonyítás tárgya	5
Az üzérkedés elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülmények	8
Az elkövetés módszerei, az elkövetők köre	8
Az elkövetés okai, elősegítő körülmények	11
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	14
A tudomásra jutás módja	14
A bizonyítási eszközök ellenőrzése, a feljelentés kiegészítése	18
A nyomozás tervezése	18
Az üzérkedés bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	20
A tanúk felkutatása, kihallgatása	20
A szakértők bevonása	21
Egyes bűnügyi nyilvántartások igénybevétele	22
A gyanúsított kihallgatása	22
A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása	23
A megelőzés speciális feladatai	24
A hűtlen és a hanyag kezelés nyomozása
A hűtlen és hanyag kezelés fogalma, a bizonyítás tárgya	29
A hűtlen kezelés fogalma, a bizonyítás tárgya	29
A hanyag kezelés fogalma, a bizonyítás tárgya	30
A hűtlen és a hanyag kezelés elkövetési módszerei és az elkövetők köre	33
A hűtlen kezelés elkövetési módszerei	33
A hanyag kezelés elkövetési módszerei	34
Az elkövetők köre	35
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	36
A tudomásra jutás módjai	36
A nyomozás tervezése	37
A hűtlen és a hanyag kezelés bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	39
A tárgyi bizonyítékok felkutatása	39
Az elkövető felelősségének megállapítása	40
A szakértő nyomozásba történő bevonása	42
A szemle megtartása	43
A tanúk felkutatása és kihallgatása	44
A gyanúsított kihallgatása	46
Kényszerintézkedések alkalmazása és a kár megtérülésének biztosítása	48
A rongálás nyomozása
A rongálás fogalma és a bizonyítás tárgya	53
A rongálás elkövetési módszerei, az elkövetők köre	56
A rongálás elkövetési módszerei	56
Az elkövetők köre	57
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás terve	59
A rongálás tudomásra jutásának módjai	59
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekények	59
A nyomozás tervezése	60
A rongálás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	62
A helyszíni szemle	62
A tanúk felkutatása és kihallgatása	63
A szakértő bevonása	65
Az elkövető felelősségének megállapítása	66
A gyanúsított kihallgatása	68
Kényszercselekmények alkalmazása és a kár megtérülésének biztosítása	70
A rongálás megelőzésének speciális feladatai	71
A korrupciós bűncselekmények nyomozása
A korrupciós bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya	73
A korrupciós bűncselekmények fogalma	73
A bizonyítás tárgya	77
A korrupciós bűncselekmények előfordulási területei és elkövetési módszerei	83
A korrupciós előfordulási területei	83
Az elkövetés módszerei	84
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás terve	87
A bizonyítást nehezítő körülmények	87
A korrupciós bűncselekményekről szerezhető ismereteink forrásai	88
A feljelentés, a felderítés adatainak értékelése és az elsődleges nyomozási cselekmények	90
A nyomozás tervezése	91
A bűncselekmény bizonyítása érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények és azok végrehajtásának speciális taktikai szabályai	96
A tárgyi bizonyítás	96
A szakértő alkalmazása	98
A felismertetésre való bemutatás	98
A zár alá vétel	98
A tanúk kihallgatása	99
Az őrizetbevétel, az előzetes letartóztatás	99
A gyanúsított kihallgatása	100
A szembesítés	102
A korrupciós bűncselekmények megelőzése	103
A fogyasztói érdeket sértő bűncselekmények nyomozása
A fogyasztói érdeket sértő bűncselekmények fogalma	107
Az árdrágítás fogalma	107
A vásárlók megkárosításának fogalma	108
A rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalának fogalma	108
A bűncselekmények elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetést elősegítő körülmények	109
Az elkövetés módszerei, az elkövetők köre	109
Az elkövetést elősegítő körülmények	112
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás terezése	114
A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai	114
Az elsődleges nyomozási cselekmények	115
A nyomozás tervezése	117
A bűncselekmény bizonyítása érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	126
A szakértő bevonása	126
A gyanúsított kihallgatása	128
A tanúk kihallgatása	129
A bizonyítás során felmerülő egyes speciális nyomozási feladatok	129
A bűncselekmény megelőzése érdekében teendő egyéb fontosabb intézkedések	131
A pénzhamisítás nyomozása
A pénzhamisítás fogalma és a bizonyítás tárgya	135
A pénzhamisítás elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetés okai	137
A pénzhamisítás elkövetési módszerei és az elkövetés során használt eszközök	137
A hamisítás	137
A hamis pénz forgalomba hozatala	140
Az elkövetők köre	140
A pénzhamisítás elkövetés okai, az elkövetést elősegítő körülmények	142
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, és a nyomozás tervezése	144
A tudomásra jutás módjai	144
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények	144
A nyomozás tervezése	147
A pénzhamisítás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	151
A tárgyi bizonyítékok felkutatása és lefoglalása	151
A szakértő igénybevétele	151
A tanúk és a gyanúsítottak kihallgatása	152
A pénzhamisítás megelőzésének speciális feladatai	154
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények nyomozása
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya	159
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmény fogalma	159
A bizonyítás tárgya	161
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmény elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetés okai, elősegítő körülmények	163
Az elkövetők köre	168
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények elkövetési okai, elősegítő körülmények	169
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	170
A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai	170
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények	172
A nyomozás terezése	174
A bűncselekmény bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	178
A tanúk felkutatása és kihallgatása	178
A szakértő igénybevétele	179
A gyanúsított kihallgatása	179
A személyes szabadságot korlátozó intézkedések	181
A devizabűncselekmények megelőzése érdekében teendő speciális intézkedések	183
A vámbűntettek nyomozása
A vámbűntett fogalma és a bizonyítás tárgya	187
A bűncselekmény elkövetését elősegítő okok és körülmények, az elkövetés módszerei és az elkövetők köre	189
Az elősegítő okok és körülmények	189
Az elkövetés módszere	190
Az elkövetők köre	192
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	193
A nyomozás tervezése	195
A vámbűntettek nyomozásának speciális taktikai szabályai	198
A tanúk kihallgatása	198
A szakértő bevonása	199
A gyanúsított kihallgatása	200
A megelőzés speciális feladatai	201
Az üzemi balesetek, rendkívüli események nyomozása
Az üzemi baleset fogalma és főbb okai	205
Az üzemi baleset fogalma	205
Az üzemi balesetek (rendkívüli események) okai	207
A balesetek, események bejelentése, feljelentése	208
Igazgatásrendészeti jellegű eljárások folytatása az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával	210
Az üzemi balesetekre (rendkívüli eseményekre) vonatkozó büntetőjogi szabályozás és a bizonyítás tárgya	212
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés rendelkezéseinek ismertetése	212
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	217
A panaszfelvétel (feljelentés) a sértett kihallgatása	217
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények	218
A helyszíni szemle	218
A nyomozás tervezése	220
A nyomozás elrendelése	221
A bűncselekmény bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	222
A balesettel kapcsolatos kihallgatások	223
A tanúkihallgatások	224
A gyanúsítottak kihallgatása	225
A szakértők bevonása	226
Az üzemi balesetek megelőzésének speciális feladatai	229
A vasúti balesetek nyomozása
A vasúttal kapcsolatos általános tudnivalók	233
A vasúti balesetek fogalma, az elkövetési magatartások és az elkövetők köre	236
A vasúti balesetek fogalma	236
Az elkövetési magatartások, az elkövetők köre és az egyes elkövetési magatartások esetében a nyomozás feladatai	237
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények	243
A vasúti balesetek tudomásra jutásának módjai	243
A helyszíni szemle	246
A bűncselekménye bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	251
A tanúk felkutatása és kihallgatása	251
A bizonyítási kísérlet	255
A gyanúsított kihallgatása	256
A vasúti balesetek megelőzésének speciális feladatai	259
A közúti, légi és vízi balesetek nyomozása
A közlekedési balesetek fogalma és a bizonyítás tárgya	263
A közúti közlekedési balesetek előidézésével megvalósított bűncselekmények és az elkövetők jellemzői	273
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	275
A közlekedési balesetek bejelentése	275
Intézkedések a baleset helyszínén	275
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények a baleset helyszínén	279
A helyszíni szemle	280
A személyi jellegű bizonyítékok beszerzése	287
A balesetben részes járművek műszaki megvizsgálása	287
A balesetben részes személyek fizikai és pszichikai állapota körében tisztázandó kérdések	290
A nyomozás tervezése	292
A bizonyítás érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	294
A tanúk felkutatása és kihallgatása	294
A gyanúsított kihallgatása	295
A szakértők igénybevétele közlekedési baleset nyomozása során	297
A nyilvántartások igénybevétele	301
A bizonyítási kísérlet	302
A tényállás teljes felderítése	304
Az ismeretlen tettes által okozott közúti baleset ügyében folytatott nyomozás egyes feladatai	305
A légi járművekkel előforduló balesetek nyomozása	307
A légi járművekkel előforduló balesetek okának és előidézésének jellemző körülményei	307
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	308
A helyszíni szemle	309
A légi közlekedési balesetek ügyében folytatott nyomozás során szakértő által tisztázható kérdések	316
A vízi közlekedési balesetek nyomozása	321
A vízi közlekedési, illetve hajózási balesetek előidézésére, bekövetkezésére jellemző körülmények	321
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése	322
A helyszíni szemle	323
A hajózási baleset körülményeinek megállapítása érdekében igénybe vehető szakértők	327
A tanúk és a gyanúsítottak kihallgatása	327
A megelőzés feladatai közlekedési balesetek miatt folytatott nyomozások tapasztalatai alapján	330
A tűzesetek nyomozása
A tűzesetek okozásával elkövetett bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya	335
A közveszélyokozás fogalma	335
A közveszélyokozás bizonyítási tárgya	335
A tűzokozások elkövetési módszerei, az elkövetők köre	337
A tűzokozások elkövetési módszerei	337
Az elkövetők köre	337
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése	339
Eljárás a tűzesetek helyszínén	341
Halaszthatatlan nyomozási cselekmények a tűzeset helyszínén	341
A tűzesetek nyomozásának tervezése	341
A tűzokozással elkövetett bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai	343
A helyszíni szemle	343
A tanúk kihallgatása	345
A tűz tárgyi (fizikai) okának és a tűzkeletkeztető oknak a felderítése	345
A szakértők bevonása	347
A gyújtogatásra utaló nyomok értékelése	349
A tűzokozó kilétének kutatása	350
A gondatlan tűzokozás felderítése	352
Egyéb tűzkeletkeztető okok	354
Az öngyulladás	356
A tűzesetek megelőzésének speciális feladatai	359