Kriminalisztika a tárgyalóteremben

Tartalom

Előszó 7
1. Mi a kriminalisztika? 9
1.1. A kriminalisztika létrejöttéről 9
1.2. A kriminalisztika a magyar büntetőeljárásban 13
1.3. A kriminalisztika a tudományok rendszerében 16
1.4. A bizonyításról 20

2. A „tényállás" és a ténybizonyítás tárgya 26
2.1. A „tény", a „történés", a „tényállás" és az „adat" 26
2.2. A cselekvés és a „cselekmény" 30

3. A nyomozás és a kriminalisztika 34
3.1. A nyomozás mint hatósági tevékenység 34
3.2. A nyomozás mint intellektuális tevékenység 38
3.3. A nyomozás mint bürokratikus tevékenység 42

4. Részvétel a nyomozásban és a nyomozási iratok értékelése 48
4.1. Az ügyészi részvétel és a „felügyelet" 48
4.2. Bizonyítottság, bizonyíthatóság és bizonyosság 55

5. A vádiratszerkesztés néhány kérdése 60
5.1. Az ártatlanság vélelme és a vádemelés
Tényállásszerkesztés 60
5.2. A nyomozás iratai és a bizonyíthatóság kontrollja 69
5.3. A „szigorúbb ügyészi álláspont" mítosza
A vádirat szerkezete 72

6. A bíróság előtti eljárásról 78
6.1. A bíróság előtti vita keretei és eszközei 78
6.2. A nyomozási bíró előtt
Az előzetes letartóztatás jogcímeinek kriminalisztikai jelentése 81
6.3. Az egyéb eljárási kényszerintézkedések kriminalisztikai
tartalmáról 90

7. Tárgyalás az elsőfokú bíróságon 100
7.1. A védekezés típusai és eszközei 100
7.2. A vallomások értelmezése és értékelése 109
7.3. A szakértői bizonyításról
Kihallgatás a tárgyaláson 117

8. A perbeszédekről 124
8.1. Általános kérdések 124
8.2. A vád tárgyává tett tények és a bizonyítékok értékelése
a vádbeszédben 131
8.3. Érvelés és meggyőzés a perbeszédben 135
8.4. A büntetéskiszabás kérdései a perbeszédben 144
8.5. A perbeszéd előkészítéséről és előadásáról 150

Felhasznált irodalom 153
Jogszabályok és más dokumentumok 161

Témakörök