Kriminalisztika

Tartalom

Előszó 29
Preface 31
1. RÉSZ: BEVEZETÉS
ELSŐ FEJEZET: A KRIMINALISZTIKÁRÓL ÁLTALÁBAN 35
1.1. A KRIMINALISZTIKA FOGALMA, CÉLJA, RENDSZERE 35
1.1.1. A kriminalisztika fogalma (célja) 35
1.1.2. A kriminalisztika rendszere 36
1.2. A KRIMINALISZTIKA ÉS A BŰNMEGELŐZÉS 38
1.2.1. A kriminalisztika közvetett megelőzési funkciója 38
1.2.2. A kriminalisztika közvetlen megelőzési funkciója 38
1.3. A KRIMINALISZTIKA ÉS A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG 39
1.3.1. A büntető eljárásjog hatása a kriminalisztikára 39
1.3.2. Kriminalisztika és bizonyítási jog 40
1.4. A KRIMINALISZTIKA TÖRTÉNETE, SZAKIRODALMA 40
1.4.1. A kriminalisztika története 40
1.4.2. A kriminalisztika irodalma 42
11. RÉSZ: KRIMINÁLTECHNIKA 45
MÁSODIK FEJEZET: NYOMTAN (ÁLTALÁNOS RÉSZ) 47
2.1. A NYOM FOGALMA 47
2.2. A NYOMOK KELETKEZÉSE 47
2.3. A NYOMOK OSZTÁLYOZÁSA 49
2.3.1. A nyomok osztályozása a nyomképző fajtája szerint 49
2.3.2. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való megjelenésük szerint 49
2.3.3. A nyomok osztályozása a nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 49
2.3.4. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való ábrázolás, elhelyezkedés,
kiterjedtség szerint 50
2.3.5. A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerinti osztályozás 51
2.4. A NYOMOK BIZTOSÍTÁSA, FELKUTATÁSA, RÖGZÍTÉSE 53
2.5. A NYOMOK VIZSGÁLATA, AZONOSÍTÁSA 56
HARMADIK FEJEZET: TESTRÉSZEK NYOMAI 58
3.1. Az EMBERI TESTRÉSZEK NYOMAI 58
3.1.1. Az ujj - és tenyérnyomok 58
3.1.2. A lábnyomok 64
3.1.3. Egyéb emberi testrészek nyomai 71
3.2. Az állatok nyomai 76
NEGYEDIK FEJEZET: ESZKÖZÖK NYOMAI 78
4.1. Eszközök nyomai 78
4.1.1. Az eszköznyomok csoportosítása 78
4.1.2. Zárak felnyitásának nyomai 81
4.1.3. Az eszköznyomok rögzítésére szolgáló alapvető módszerek 85
4.1.4. Az eszköznyomok vizsgálata és azonosítása 85
4.1.5. A közvetlen optikai összehasonlítás főbb módszerei 86
4.2. Közlekedési eszközök (járművek) nyomai 88
4.2.1. A közlekedési eszköznyomok jelentősége 88
4.2.2. A közlekedési eszközök nyomainak csoportosítása 88
4.2.3. A jármű keréknyomainak rögzítése 90
4.2.4. A keréknyomokból levonható következtetések 90
4.2.5. A jármű keréknyomok szakértői vizsgálata és azonosítása 92
ÖTÖDIK FEJEZET: BIOLÓGIAI ANYAGMARADVÁNYOK 94
5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása 94
5.1.1. Az anyagmaradvány fogalma 94
5.1.2. Az anyagmaradványok jelentősége 94
5.1.3. Az anyagmaradványok csoportosítása 95
5.2. A vér 96
5.2.1. A vér felkutatása 97
5.2.2. A felkutatott vérfoltok alakja és a vér mennyisége 98
5.2.3. A vérnyomok rögzítése 99
5.2.4. A vér szakértői vizsgálatával kapcsolatos kérdések 100
5.2.5. A szerológiai vizsgálati módszerek 101
5.3. A haj-És szőrszálak 103
5.3.1. A haj- és szőrszálak jelentősége, szerkezete 103
5.3.2. Hajszálak, szőrszálak felkutatása, rögzítése 103
5.3.3. A haj- és szőrszálak vizsgálata 104
5.4. A testváladékok 105
5.5. A DNS-vizsgálatok jelentősége 107
5.5.1. Fogalmi és történeti áttekintés 107
5.5.2. A DNS kinyerése. DNS-azonosítási technikák 108
5.5.3. A DNS-vizsgálatok előnyei és hátrányai 111
5.5.4. A DNS-vizsgálatok jövője 112
5.6. Igazságügyi antropológia 114
5.7. Toxikológia És véralkohol 115
HATODIK FEJEZET: EGYÉB ANYAGMARADVÁNYOK 118
6.1. Növények, állatok (rovarok) maradványai és más szerves anyagmaradványok 118
6.1.1. A növényi (fa) eredetű és állati (rovar) anyagmaradványok - palinológia 118
6.1.2. A szerves jellegű üzemanyagok 120
6.1.3. A textilmaradványok 121
6.1.4. A kábítószerek 122
6.1.5. A szerves anyagmaradványok rögzítése 126
6.2. Ásványok maradványai és más szervetlen anyagmaradványok 126
6.2.1. Ásványok maradványai 126
6.2.2. Talajmaradványok 126
6.2.3. Fémmaradványok 127
6.2.4. Üvegmaradványok 128
6.2.5. Műanyagok 129
6.3. Vegyes anyagmaradványok 130
6.3.1. Festékek 130
6.3.2. Dohánymaradványok 131
6.4. Porok, szennyeződések 132
6.4.1. Aporok 132
6.4.2. Gyertyamaradványok I33
6.5. Az anyagmaradványok felkutatása, biztosítása, rögzítése
És vizsgálata (értékelése) 133
HETEDIK FEJEZET: IGAZSÁGÜGYI KÉZÍRÁSVIZSGÁLAT 138
7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja) 138
7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja 139
7.2.1. A kézírásvizsgálat tárgya 139
7.2.2. A kézírás vizsgálat célja 140
7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét döntően
befolyásoló tényezők 140
7.3.1. Az Összehasonlító kézírásvizsgálat módszere (kibernetikai írás vizsgálat) 140
7.3.2. Az összehasonlító kézírásvizsgálat eredményessége 141
7.4. Az összehasonlító anyag 141
7.4.1. Az összehasonlító anyag beszerzése, különös tekintettel a névtelen levelekre 141
7.4.2. Az összehasonlító anyag fajtái 142
7.5. Az írássajátosságok 143
7.5.1. Az írássajátosságok fogalma, csoportosítása 143
7.5.2. Az írott beszéd ismérvei 143
7.5.3. A szövegelhelyezés szerinti ismérvcsoportok 143
7.5.4. Az általános írássajátosságok 144
7.5.5. A különös írássajátosságok 144
7.6. Az írástorzítás 145
7.6.1. Az írástorzítás fogalma, fajai 145
7.6.2. Az írásutánzás 145
7.6.3. Az íráselváltoztatás vagy írásferdítés 146
7.6.4. Az autoforgerie 147
7.7. A grafokomparáció, a grafoanalízis és a grafolingvisztika
fogalma és összevetése 147
7.7.1. A kézírásvizsgálatok alapja és döntő tényezői 147
7.7.2. A grafoanalízis és a grafolingisztikai analízis alapvető kettős korlátja
- „grafoprofiling" jelleg 151
7.7.3. A kézírásvizsgálatok sajátos kapcsolódási pontjai, „feszültségei" 152
7.7.4. Írástorzítás és „valóságtorzítás" (hazugság) 153
7.7.5. Az egybevetés következtetései 153
NYOLCADIK FEJEZET: EGYÉB ÍRÁSVIZSGÁLATOK
8.1. A gépírásvizsgálat 155
8.1.1. A gépírásvizsgálat fogalma, célja 155
8.1.2. Gépírásminták I55
8.1.3. Az írógép típusának meghatározása 159
8.1.4. Az írógép azonosítása 159
8.1.5. A gépelő személyének azonosítása 159
8.2. Technikai írásvizsgálatok 162
8.3. Okmányvizsgálat 163
8.3.1. Az okiratok fogalma, fajai 163
8.3.2. Az okiratok és az okirathamisítások csoportosítása 163
8.3.3. Teljes mértékben meghamisított okmányok 164
8.3.4. Részlegesen meghamisított okmányok 164
8.3.5. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása 165
8.3.6. Összetépett iratok helyreállítása 166
8.3.7. Elégett, elszenesedett irat tartalmának megállapítása 166
8.3.8. Nem látható szövegek rekonstruálása, lefedett szövegrészek vizsgálata 167
8.3.9. Faxkészülékek azonosítása 168
8.3.10. Számítógép-nyomtatók azonosítása 169
8.4. Iratok korának meghatározása 169
8.4.1. A kormeghatározás fajtái 169
8.4.2. A közvetlen kormeghatározás módszerei 169
8.4.3. A közvetett kormeghatározás módszerei (fénymásolatok vizsgálata) 171
8.4.4. A kereszteződési helyek vizsgálata 173
KILENCEDIK FEJEZET: IGAZSÁGÜGYI LŐFEGYVERTAN 176
9.1. A fegyveres elkövetés büntetőjogi, illetve kriminalisztikai megközelítése 176
9.2. Az igazságügyi lőfegyvertan fogalma, tárgya 177
9.3. A lőfegyver 178
9.3.1. A lőfegyver fogalma, csoportosítása 178
9.3.2. A lőfegyverek alapvető jellemzői 179
9.3.3. A lőfegyver részei és működése 181
9.4. A lőszer 182
9.4.1. A lőszer fogalma, fajai 182
9.4.2. A lőszerek alkatrészei 182
9.5. A fegyverszakértő által tisztázható kérdések 183
9.5.1. A lőfegyverrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 183
9.5.2. A lőszerrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 183
9.5.3. A lövést leadó személlyel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 184
9.6. A lőfegyver használatával kapcsolatos helyszíni feladatok 185
9.7. Az alapvető lövési elváltozások 186
9.7.1. A lövési elváltozások osztályozása 186
9.7.2. Az alapvető lövési elváltozások csoportosítása 186
9.8. A kiegészítő lövési elváltozások 187
9.8.1. A kiegészítő lövési elváltozások köre, jellege 187
9.8.2. A különböző anyagokon keletkezett lövési elváltozások 188
9.9. A lövés távolságának, irányának meghatározása 190
9.9.1. A lövés távolságának vizsgálata 190
9.9.2. A lövés irányának vizsgálata 191
9.10. Fegyverazonosítás 191
9.10.1. A fegyverazonosítás fogalma, alapvető módszere 191
9.10.2. Lőfegyver-azonosítás a lőszerhüvelyen keletkezett nyomok alapján 191
9.10.3. Lőfegyver-azonosítás a lövedéken keletkezett nyomok alapján 193
9.10.4. A fegyverazonosítás módja 193
9.1 1. Az igazságügyi tűzszerészet 196
9.11.1. A robbanóanyagok ] 96
9.11.2. A robbantószerek 198
9.11.3. A robbanóanyag vagy a robbantószer felhasználására szolgáló készülék 198
9.11.4. Robbanóképes pirotechnikai anyag vagy eszköz 198
9.11.5. Az igazságügyi tűzszerészet területei 199
9.11.6. Az igazságügyi tűzszerészet kriminalisztikai jelentősége 199
9.12. Tűzvizsgálat 201
TIZEDIK FEJEZET: SZEMÉLYAZONOSÍTÁS, DAKTILOSZKÓPIA,
PROFILALKOTÁS 205
10.1. A személyazonosításról általában 205
10.1.1. Bertillon személyazonosító rendszere 205
10.1.2. A személyleírás 206
10.1.2.1. A személyleírás fogalma 206
10.1.2.2. A személyleírás módja 206
10.2. Az „emlékezeti" arcképek fajtái - szuperimpozíció-szuperprojekció 207
10.2.1. "Emlékezeti arcképek" 207
10.2.2. Szuperimpozíció/projekció, arcrekonstrukció 208
10.3. A daktiloszkópia 210
10.3.1. A daktiloszkópia fogalma, történeti áttekintés 210
10.3.2. A daktiloszkópia alapelvei 212
10.3.3. Az ujjnyomok és az ujjnyomatok osztályozása 212
10.3.4. A számítógépes ujjnyom-azonosítási rendszer 214
10.3.5. Személyazonosítás a tízujjas nyilvántartás alapján 215
10.3.6. Az egyujjas nyilvántartás (monodaktiloszkópia) 219
10.3.7. A tenyérnyomat nyilvántartás 220
10.4. Profilalkotás (viselkedéstudomány) 220
10.4.1. A profilalkotás célja 220
10.4.2. A profilalkotás kialakulása 221
10.4.3. A profilalkotás és a modus operandi kapcsolata, az elkövetői névjegy 223
10.4.4. Profilalkotási módszerek 224
TIZENEGYEDIK FEJEZET: BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS 228
11.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége 228
11.2. A bűnügyi nyilvántartás rendszere 228
11.2.1. A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései 229
11.2.2. A körözés 232
11.2.3. A rendőrségi törvényben meghatározott adatkezelési kötelezettség 234
11.2.4. A modus operandi nyilvántartás 235
11.3. A rasternyomozás 236
TIZENKETTEDIK FEJEZET: SAJÁTOS KRIMINÁLTECHNIKAI
ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK 239
12.1. „Szagnyomok", szagazonosítás (odorológia) 239
12.2. Eltávolított beütések vizsgálata (metallográha) 246
12.3. Csapdák használata 248
12.3.1. A csapda fogalma 248
12.3.2. A krimináltechnikai csapdák fajtái 249
12.3.3. A csapda telepítése, realizálása, felszámolása 249
12.4. Optikai segédeszközök alkalmazása 250
12.4.1. A bűnügyi fényképezés fogalma, jelentősége 250
12.4.2. Panorámafelvételek 251
12.4.3. Reflex fényképezés 252
12.4.4. Az egyes nyomozati cselekményekkel összefüggő fényképezés 253
12.4.5. Mozgókép, videofilm készítése 255
12.5. Akusztikai SEGÉDESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA 257
12.5.1. A magnetofon kriminalisztikai alkalmazása 257
12.5.2. A magnetofon alkalmazása a titkos felderítésben 259
12.6. Titkos krimináltechnikai információszerző eszközök 259
12.6.1. A titkos krimináltechnikai informácóeszközök fajtái, megkülönböztetésük 259
12.6.2. A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés 263
12.6.3. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 265
12.6.4. Egyes krimináltechnikai titkos információszerzési eszközök 266
12.7. Hangazonosítás 268
12.7.1. A hangazonosítás kriminalisztikai vizsgálatáról és jelentőségéről 268
12.7.2. A beszéd (hang) ismérvei (sajátosságai) 270
12.7.3. A hangelemzés 270
12.7.4. A hang-összehasonlítás 271
12.8. Számítógép a bűnüldözésben 273
12.8.1. A számítógép megjelenése a bűnüldözésben 273
12.8.2. A számítógépes bűncselekmények nyomainak vizsgálata 276
TIZENHARMADIK FEJEZET: KRIMINÁLTECHNIKAI SZAKÉRTŐK
ÉS SZAKTANÁCSADÓK IGÉNYBEVÉTELE.
AZONOSÍTÁSELMÉLET 281
13.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása 281
13.2. A krimináltechnikai szakértőn-ek feltehető kérdések és a szakértői vizsgálatok
csoportosítása 283
13.2.1. A csoportmeghatározásra vonatkozó kérdések 283
13.2.2. Az azonosításon kívüli kérdések 283
13.3. A kriminalisztikai azonosításelmélet 284
13.3.1. Azonosítás tágabb és szűkebb értelemben 284
13.3.2. Az azonosításelmélet alapelvei 285
13.3.3. Az azonosítás fő alkotóelemei 286
13.3.4. Az azonosítás főbb szakaszai (mozzanatai) 286
13.3.5. A valószínűségi szakvélemények problémája, európai harmonizáció 287
13.3.6, A Bayes-analízis 290
III. RÉSZ: KRIMINÁLTAKTIKA 297
TIZENNEGYEDIK FEJEZET: A HELYSZÍNI SZEMLE 299
14.1. a helyszíni szemle fogalma. a helyszínek és a helyszíni szemlék fajtái 299
14.1.1. A helyszíni szemle lényege (fogalma) 299
14.1.2. A helyszín fajtái 300
14.1.3. A helyszíni szemle fajtái, rokonjelenségei 301
14.2. Felkészülés a helyszíni szemlére 303
14.2.1. A felkészülés jellege és jelentősége 303
14.2.2. A helyszín biztosítása 304
14.2.3. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása 304
14.2.4. Elsődleges intézkedések a helyszíni szemle megkezdése előtt 304
14.3. A helyszíni szemle lefolytatásának taktikai követelmények 305
14.3.1. A helyszíni szemle statikus (összképrögzítő) szakasza 305
14.3.2. A helyszíni szemle dinamikus (nyomkereső) szakasza 306
14.4. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése 309
14.4.1. A jegyzőkönyv 309
14.4.2. A helyszínrajz 310
14.4.3. A fényképezés-videózás-interaktivitás 310
14.4.4. Egyéb rögzítésmódok 312
14.5. A helyszíni szemle eredményeinek értékelése 312
14.5.1. A helyszíni szemle eredményeinek felderítésbeli jelentősége 312
14.5.2. A helyszíni szemle eredményeinek bizonyításbeli jelentősége 313
TIZENÖTÖDIK FEJEZET: BIZONYÍTÁSI KÍSÉRLET 316
15.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége (célja) 316
15.1.1. A bizonyítási kísérlet fogalma 316
15.1.2. A bizonyítási kísérlet jelentősége 317
15.1.3. A bizonyítási kísérlet fajtái 317
15.2. Felkészítés a bizonyítási kísérletre 318
15.3. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikai követelményei 319
15.3.1. A lehetőleg azonos körülmények biztosítása 319
15.3.2. A részű evői kör korlátozása 319
15.3.3. A bizonyítási kísérlet szakaszossága tagoltsága 320
15.4. A bizonyítási kísérlet eredményeinek rögzítése 320
15.5. A bizonyítási kísérlet eredményeinek értékelése 321
15.5.1. Az eredmény fajtái 321
15.5.2. A bizonyítási kísérlet eredményének felhasználása 321
15.5.3. A negatív és pozitív eredmény közvetlen és közvetett bizonyítékként
értékelésének problémája 321
TIZENHATODIK FEJEZET: HELYSZÍNELÉS 323
16.1. A helyszínelés fogalma, jelentősége és fajtái 323
16.1.1. A helyszínelés fogalma 323
16.1.2. A helyszínelés sajátságai 324
16.1.3. A helyszínelés fajtái 324
16.2. Felkészülés a helyszínelésre 326
16.2.1. A helyszínelést megelőző mozzanatok 326
16.2.2. A résztvevők köre 326
16.2.3. A tárgyi feltételek biztosítása 326
16.3. A helyszínelés lefolytatásának taktikai követelményei 327
16.3.1. Kedvező légkör kialakítása 327
16.3.2. A vallomástevő spontaneitásának, kezdeményezőkészségének
tiszteletben tartása 327
16.3.3. A helyszínelés szakaszos lefolytatása 327
16.4. A helyszínelés rögzítése 328
16.5. A helyszínelés eredményeinek értékelése 328
TIZENHETEDIK FEJEZET: FELISMERÉSRE BEMUTATÁS 330
17.1. A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, fajtái és elhatárolása 330
17.1.1. A felismerésre bemutatás (felismertetés) fogalma 330
17.1.2. A felismerésre bemutatás jelentősége 331
17.1.3. A felismerésre bemutatás fajtái 332
17.2. Felkészülés a felismertetésre 332
17.2.1. A felismertetés szükségességének vizsgálata 332
17.2.2. Az előzetes kihallgatások 332
17.2.3. A befolyásolásmentes felismerés feltételeinek biztosítása 332
17.3. A felismertetés lefolytatásának taktikai követelményei.
A befolyásmentes választási lehetőség biztosítása 333
17.3.1. A befolyásmentesség biztosításának követelménye 333
17.3.2. Az eredetivel lehetőleg azonos észlelési körülmények 334
17.3.3. A felismertetés egyéb taktikai kérdései 334
17.4. A FELISMERÉSRE BEMUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖGZÍTÉSE 335
17.5. A felismertetés eredményeinek értékelése 335
17.5.1. A felismertetés szabályosságának vizsgálata 335
17.5.2. Az informális és az alakszerű felismertetés viszonya 335
17.5.3. A felismerésrésre bemutatás értékelésének főbb területei 336
17.6. A helyszíni szemle és a helyszínhez (is) kapcsolható nyomozási cselekmények
elhatárolásának összefoglalása 336
TIZENNYOLCADIK FEJEZET: KIHALLGATÁS 338
18.1. A kihallgatás fogalma, fajtái és menete 338
18.1.1. A kihallgatás fogalma 338
18.1.2. A kihallgatás fajtái 339
18.1.3. A kihallgatás menete 341
18.2. Kihallgatás és KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA 344
18.2.1. A kihallgatás bizonyításelméleti megközelítése, főbb jellemzői 344
18.2.2. A vallomások lélektana, a kihallgatottak kriminálpszichológiája 346
18.2.3. A kihallgatás lélektana, a kihallgatok kriminálpszichológiája 348
18.2.4. Kriminálpszichológus igénybevétele 352
18.2.5. Az igazságügyi hazugságvizsgálat - poligráf 352
18.2.5.1. A poligráfos vizsgálat feltételei 354
18.2.5.2. A poligráfos vizsgálat lefolytatása 356
18.2.5.3. A poligráfos vizsgálat büntetőeljárás-beli jelentősége 358
18.2.5.4. Az őszinteségvizsgálat egyéb lehetőségei 359
TIZENKILENCEDIK FEJEZET: A TERHELT KIHALLGATÁSA 362
19.1. A terhelt kihallgatásának fogalma, főbb jellemzői 362
19.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására 363
19.2.1. Az első kihallgatás időzítése 353
19.2.2. A kihallgatáson felteendő kérdések összeállítása 363
19.2.3. A kihallgatási terv 364
19.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai 364
19.4. Az érdemi kihallgatás 366
19.4.1. Az összefüggő előadás 366
19.4.2. A kérdések feltevése 367
19.4.3. A terhelt vallomásának rögzítése és menet közbeni értékelése 369
HUSZADIK FEJEZET: A TANÚ KIHALLGATÁSA 373
20.1. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei 373
20.2. Felkészülés a tanúkihallgatásra 374
20.2.1. A tanúk felkutatása 374
20.2.2. A felkészülés sajátságos vonásai 375
20.3. A tanúkihallgatás lefolytatása 375
20.3.1. A tanú személyiségének megfigyelése 375
20.3.2. A szuggesztió csökkentése (kiküszöbölése) 376
20.4. A tanúvallomás rögzítése, eredményeinek értékelése 377
20.4.1. A tanúvallomás rögzítése 377
20.4.2. A hamis tanúvallomás kiszűrése 377
HUSZONEGYEDIK FEJEZET: A SÉRTETT KIHALLGATÁSA 380
21.1. A sértett kihallgatásának fogalma és jelentősége 380
21.2. A sértett tudomásszerzése, -megőrzése és -közlésé 381
21.3. A sértett kihallgatásának főbb mozzanatai, taktikai követelményei 382
21.3.1. A sértett személyiségének megismerése 382
21.3.2. A kriminálpszichológiai sajátosságok figyelembevétele 382
21.3.3. A gyermeksértett kihallgatása 383
HUSZONKETTEDIK FEJEZET: SZEMBESÍTÉS 385
22.1. A SZEMBESÍTÉS FOGALMA, És JELENTŐSÉGE 385
22.1.1. A szembesítés fogalma, lényegi ismérvei 385
22.1.2. A szembesítések osztályozása 386
22.2. Felkészülés a szembesítésre 387
22.3. A szembesítés lefolytatása 388
22.3.1. A kérdések feltevése, sorrendje és részletezése 388
22.3.2. A szembesítésen történő vallomásmódosítás kezelése 389
22.4. A szembesítés rögzítése 389
22.4.1. Egy- vagy többhasábos jegyzőkönyv használata 389
22.4.2. A hangfelvétel útján történő rögzítés 390
huszonharmadik fejezet: a kényszerintézkedések taktikája 392
23.1. A kényszerintézkedések taktikájának időszerűsége 392
23.2. A kényszerintézkedések időzítése 392
23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége 394
23.3.1. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága 394
23.3.2. A kényszerintézkedések megismételhetetlensége 394
23.4. Az egyes kényszerintézkedések taktikája 395
23.4.1. Az őrizetbe vétel 395
23.4.2. Az előzetes letartóztatás 395
23.4.3. A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet 397
23.4.4. Az ideiglenes kényszergyógykezelés 398
23.4.5. A házkutatás 399
23.4.6. A motozás 403
23.4.7. A lefoglalás 404
23.4.8. A zár alá vétel 405
Huszonnegyedik fejezet: a nyomozás tervezése és szervezése 407
24.1. A tervezés és a szervezés 407
24.2. A nyomozás (tervezés) mint verziókkal végzett munka 408
24.2.1. A verzió fogalma és felosztása 408
24.2.2. A verziók helye és szerepe a nyomozásban 409
24.3. A nyomozás tervezésének főbb típusai, a szervezés kritikus pontjai 413
24.3.1. A nyomozási terv típusai 413
24.3.2. A nyomozási terv kritikus pontjai 414
24.4. A nyomozás tervezésének módja 415
24.4.1. A lineáris terv 415
24.4.2. A hálóterv 415
24.5. Földrajzi információs és elemzési rendszer (GIS) - Bűnözési térkép -
Geografikus nyomkeresés 416
24.5.1. Gondolati térkép - Geografikus nyomkeresés 416
24.5.2. Geografikus nyomkeresés a Predator használatával 418
24.6. A bűnügyekkel kapcsolatos információelemzés (bűnelemzés) fogalma,
célja és használata 419
huszonötödik fejezet: integrált bűnüldözés 424
25.1. A szervezett bűnözés megjelenése 424
25.2. A magyar bűnügyi rendőrség a szervezett bűnözés ellen 426
25.2.1. Szervezeti reformok a rendőrségnél 426
25.2.2. A rendőrség számítástechnikai fejlesztése 427
25.3. A forró nyomon üldözés, mint az integrált bűnüldözés része 428
25.4. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére 431
25.4.1. Interpol 432
25.4.2. Europol 433
25.4.3. SECI 434
25.4.4. NEBEK 435
25.4.5. Adatvédelem 435
25.4.6. Összekötőtiszti rendszer 436
25.4.7. Nemzetközi szerződések 437
HUSZONHATODIK FEJEZET: KITEKINTÉS
(A KRIMINALISZTIKA JÖVŐJE) 441
26.1. A kriminalisztika napjainkig tapasztalt fejlődési tendenciái 441
26.2. A kriminalisztika XXI. századi nemzetközi tendenciái 442
26.2.1. A krimináltechnika elsődlegessége (primátusa) 442
26.2.2. Minucializálódás (mikroszkopizálódás, miniatürizálódás) 444
26.2.3. Nemzetköziesedés (intemacionalizálódás) 444
26.2.4. Komputerizálódás (számítógépesítés) 445
26.2.5. Minőségi specializálódás 446
26.2.6. Privatizálódás (magánosítás) 447
ÁLTALÁNOS IRODALOM 451
Magyar nyelvű irodalom 451
Idegen nyelvű alapművek 455
Kriminálmetodikai irodalom 458
Kriminalisztikai web-oldalak 460
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 461
INDEX 475
RÖVIDÍTÉSEK 483
IV. RÉSZ: ATLASZ 485-599

Témakörök