Trágyázástan

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 9
ELSŐ RÉSZ
A mezőgazdasági növények életszükségletei és szabályozásuk módszerei 25
A fény 26
A hő 30
A levegő 34
A víz 35
A tápanyagok 58
A növényeket alkotó anyagok és eredetük 59
A széndioxid 61
Az oxigén 65
A hidrogén 65
A nitrogén 66
A foszforsav 68
A kálium 69
A mész 70
A nyomelemek 70
A növények tápanyagigénye 70
A gyökér szerepe a talajban 74
MÁSODIK RÉSZ
A talajok élete 85
A talaj és trágya élőlényei és általános élettani tulajdonságaik 85
A talajélőlények jelentősége a mezőgazdaságban 93
A szén körforgalma 107
A nitrogén körforgalma 113
Az ammónia keletkezése a talajban 115
A salétromképződés a talajban 117
A nitrogén megkötése a levegőből 118
Nitrogénmegkötés a levegőből a növényekkel együttélő szervezetek útján 119
A talaj nitrogénveszteségei és nyereségei 124
A talaj népesség és a növényélet összefüggései 128
HARMADIK RÉSZ
A termőtalaj 138
A talajok szervesanyag tartalma 155
A humusz 160
A talajtermékenység kialakításának tényezői és irányelvei 165
A morzsalékképes szerkezet jellegzetességei 167
A morzsaképzőképességben érvényesülő talajtulajdonságok dinamikája 169
A különféle szerkezetű talajok víz- és tápanyaggazdálkodása 171
A talajszerkezet kialakításának tényezői 175
A szerkezetállandóság elvesztésének okai 181
A szerkezet állandósításának általános irányelvei 183
A növények tápanyagellátása a talaj által 185
NEGYEDIK RÉSZ
A trágyaszerekről általában 197
1. A szerves trágyaszerek 204
A tarló- és gyökérmaradványok 206
A zöldtrágyák 210
A nyers szalma 211
Az istállótrágya alkotóelemei 213
A tőzeg 230
A hulladékanyagok 234
2. A műtrágyák 237
A műtrágyákról általában 237
A különböző műtrágyák ismertetése 240
A műtrágyák keverése 247
3. A szemcsézett trágyaszerek 248
A szemcsézésre alkalmas szervesanyagok 252
Szerves keveréktrágyák 254
A biotrágyák alkalmazási módjai 255
A vetőmaggal kevert szemcsevetés 255
Kísérleti eredmények 259
ÖTÖDIK RÉSZ
Az istállótrágya és a szerves hulladékok kezelésének alapirányelvei 264
Az istállótrágyakezelés legfontosabb módszerei 273
Az istállótrágya kezelése, erjesztése és érlelése nagyüzemben 273
Az istállótrágya kezelése kisüzemekben 280
Az istállótrágya nyersfoszfátos erjesztése és érlelése 284
Trágyakezelés mélyistállókban 286
Az istállótrágya kezelése karámban 287
Az istállótrágya földes erjesztése (komposztozása) 288
Az istállótrágya erjesztése gázosítással
A sertéstrágya kezelése 292
Az istállótrágya raktározása 293
Az istállótrágya alkalmazásának alapirányelvei 294
A húgylé kezelése és felhasználása 297
Mesterséges istállótrágya készítése 299
A nyersszalma-trágyázás 300
Salétromtelepek készítése 304
A komposztok 308
A tőzeges fekáltrágya 312
A fekália felhasználása trágyázásra komposztálás nélkül 314
HATODIK RÉSZ
A trágyaszerek érvényesülésének általános feltételei 316
Az okszerű trágyázás kémiai szempontjai 319
Az okszerű trágyázás talajerjedéstani szempontjai 327
Az okszerű trágyázás növény táplálkozási szempontjai 337
A tarló- és gyökérmaradványok trágyahatása 343
A zöldtrágyázás eredményességének feltételei 346
A nitrogénműtrágyák alkalmazásának és érvényesülésének feltételei 354
A foszforműtrágyák alkalmazásának és érvényesülésének tényezői 364
A káliműtrágyák alkalmazásának feltételei 377
HETEDIK RÉSZ
A trágyázás agrotechnikájának alapjai és irányelvei 380
A műtrágyázási szaktanácsadás tényezői és irányelvei 396
Irányelvek a műtrágyaszerek minőségének megválasztásához 413
Irányelvek a műtrágyák mennyiségének megállapításához 416
A műtrágyák adagolásának módja és időpontja 416
Az oltások eredményességének tényezői 421
A talajjavítás feladatai és tényezői 433
Talaj tájaink trágyázásának különleges követelményei 444
Irodalom 453
Névmutató 457
Tárgymutató 459

Témakörök