Kresztosz

Előszó

A názáreti Jézus emberi élete annyira izgalmas emberiségi dráma, hogy tizenkilenc évszázad óta mindig újra meg újra akadt ember, aki vagy csupán egyszerű szavakkal újra elmondta azt, vagy pedig külön tudományos kutatás tárgyává tette. Az előttünk fekvő könyv újszerűsége azonban ott keresendő, hogy nem is annyira magának Jézusnak, sem a közvetlen környezetébe tartozó egyéniségeknek a figuráját kivánja felvázolni (a könyv írójának becsvágya nem tűz maga elé ilyen magasröptű célt, mint inkább azt a kisugárzást, amelyet a Megváltó emberi alakja korára és arra a földdarabra, ahol élt, gyakorolt. Vajjon mit is mondhatott és gondolhatott Róla például egy zsidó kereskedő, egy római beamter, egy írástudó, egy tudatlan ember, egy plebejus, egy rabszolga, persze mindegyik a saját társadalmi helyzete és jelleme szerint?
A Történelem természetesen minderről egyetlen szót sem mesél, ellenben a Történelem sorai közül sok mindent ki lehet olvasnunk. A feltétel csak az, hogy komoly forráskutatással és sűrű ellenőrzéssel éljen az író. Legnagyobb fájdalmunkra a munka kellős közepén ragadta el a halál kedves jó barátunkat, Camille Vergniol-t, aki rendkívül alapos történész s a koradatok hihetetlenül gondos felgyüjtője volt, s mint ilyen, első sorban érezhette magában az elhivatottságot arra, hogy a régmúlt idők életét felelevenítse. Feladatát legjobb tudásunk szerint iparkodtunk folytatni. S remélni szeretnők, hogy ebben a könyvben nem bukkan majd az olvasó olyasfajta anakronizmusokra, amelyek manapság már nem érdemelnek semmiféle elnézést, mert hiszen régen túl vagyunk már azokon az időkön, amikor a nagyközönség hozzánemértése és naivitása még megbocsáthatóvá tette az ilyen baklövéseket. Azonban mégse felejtsük el, hogy ez a könyv végső értelmében mégis csak regény s a történelmi eseményeket meglehetősen tágan értelmezi. Vissza