Előszó
Részlet a könyvből:
"Az ellenőrzés mindennapi életünk része, elválaszthatatlan az embertől, az emberi tevékenységtől, így gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Az ősember, mielőtt vadászatra indult, megvizsgálta, hogy megfelelőek-e a vadászathoz a fegyverei, ellenőrizte - akár folyamatos őrzéssel, hogy nem aludt-e el vagy nem alszik-e ki a tűz, ehető-e már a megsült hús stb. Az emberi társadalom kialakulásával, fejlődésével az ellenőrzés is együtt fejlődött, egyre bonyolultabbá, összetettebbé vált. Az írásbeliség megjelenése jelentős lépést jelentett az ellenőrzésben is. A háztartásokból lassan kikerült a kisebb közösségek, társadalmi csoportok körébe, majd bővülése eredményeként kiterjedt az állam és a gazdasági élet minden területére. Az ellenőrzés a vezetés, irányítás nélkülözhetetlen elemévé vált.
Az ellenőrzés, mint az állam által gyakorolt rendszeres tevékenység egyre elterjedtebb, sőt általános volt már az ókori társadalmakban is, akár a közösségi vagyon beszolgáltatása, megóvása, megőrzése terén (például az ókori Mezopotámia templomgazdaságaiban összegyűjtött termények esetén, amelyekről a nagyobb európai múzeumokban megtalálható agyagtábla-jegyzőkönyvek tanúskodnak), akár az adófizetés rendszeres ellenőrzésében (például az állam polgárainak vagy a leigázott területek lakóinak adóztatása).
A királyi, fejedelmi udvarok, székhelyek fényűzése, az államapparátus fenntartása, a továbblépést, bővülést jelentő hódítások, háborúk nem lehetségesek pénz nélkül, így az adóbevételek, beszolgáltatások mind nagyobb jelentőségűvé váltak. így az ellenőrzési tevékenység elsősorban az adók ellenőrzésére, a hadsereg fenntartási költségeire irányult, majd később egészült ki az állami bevételek felhasználásának, az államháztartás kiadásainak vizsgálatával.
Az ellenőrzés fejlődése, bővülése tehát végigkíséri az egész történelmet. De bármilyen termelési viszonyok mellett, bármilyen fejlettségű társadalom vagy emberi közösség vagy éppen az egyén szintjén is tekintünk az ellenőrzésre, gyakorlatilag mindig valamilyen megfigyelő, összehasonlító, bíráló, illetve értékelő tevékenységet találunk. Azaz az ellenőrzési tevékenység legalább három, egymással összefüggő részből állt és áll ma is: megállapítja a tényeket, vagyis felméri a tényhelyzetet, ezeket összehasonlítja, viszonyítja valamilyen, elváráshoz, szabályhoz vagy előíráshoz (összességében valamilyen érdekből fakadó követelményhez), majd értékeli a viszonyítás eredményét."
Vissza