Kreatív városok és fenntarthatóság

Fülszöveg

Elengedhetetlen a fenntarthatóságot megcélzó fejlesztési és beruházási koncepciók tágabb és komplexebb újragondolása, és egy új stratégia megfogalmazása. Ez egy olyan pozitív végösszegű játszma, amely biztosítja a régiók és városaik fejlődését és versenyképességét, a különböző szférák közötti együttműködést „győztes-győztes" értelemben, ami párosul a versenyszféra társadalmi felelősségvállalásával. A bemutatott elgondolás megteremti a kreatív tudásközpontok új szellemű hálózatosodásának koncepcióját, átlépve ezzel a nemzetközi értelemben kritikus tömeg mértékét is. A versenyképesség, az innováció megteremtése csak kreatív környezetben lehetséges, amelynek kialakításában a döntő mozzanat: az új tudás létrejötte, a tudástermelés, valamint a térteremtés, a kreatív elmék találkozásának biztosítása.
Emiatt az utóbbi években a városok szerepe felértékelődött: itt történnek a „fontos" dolgok, itt indulnak útjukra a változások - a nemzetállamokhoz képest.
A sikeres régiókban új lokális... Tovább

Fülszöveg

Elengedhetetlen a fenntarthatóságot megcélzó fejlesztési és beruházási koncepciók tágabb és komplexebb újragondolása, és egy új stratégia megfogalmazása. Ez egy olyan pozitív végösszegű játszma, amely biztosítja a régiók és városaik fejlődését és versenyképességét, a különböző szférák közötti együttműködést „győztes-győztes" értelemben, ami párosul a versenyszféra társadalmi felelősségvállalásával. A bemutatott elgondolás megteremti a kreatív tudásközpontok új szellemű hálózatosodásának koncepcióját, átlépve ezzel a nemzetközi értelemben kritikus tömeg mértékét is. A versenyképesség, az innováció megteremtése csak kreatív környezetben lehetséges, amelynek kialakításában a döntő mozzanat: az új tudás létrejötte, a tudástermelés, valamint a térteremtés, a kreatív elmék találkozásának biztosítása.
Emiatt az utóbbi években a városok szerepe felértékelődött: itt történnek a „fontos" dolgok, itt indulnak útjukra a változások - a nemzetállamokhoz képest.
A sikeres régiókban új lokális társadalmi szerződések, sikeres „paktumok" köttettek a magán-állami és az üzleti-üzleti szférán belül. Az Európai Bizottság idevonatkozó anyaga is egyértelművé teszi, hogy a város és a vidék együttműködése, a közszféra és a magánszféra szereplőinek partnersége, a hálózatosodás erősítése és a város-együttesek, város-füzérek kialakítása a legjobb megoldás a térségek versenyképessége szempontjából.
Savaria University Press Vissza