Életünk Kelet-Európa

Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára

Szerző

Szerkesztő

Kapcsolódó személy

Budapest

'Krausz Tamás: Életünk Kelet-Európa ' összes példány

Kiadó:	Pannonica
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	326 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7730-33-8
Megjegyzés:	Egy fekete-fehér fotóval. További szerzők a tartalomjegyzékben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Niederhauser Emil Kelet-Európa-fogalma, történeti és koncepcionális alapvetése a régió „hármas" (Kelet-Európa, Nyugatkelet-Európa, Délkelet-Európa) struktúrájáról meghatározó szerepet játszik a témakör magyarországi historiográfiájában, de hatása túllépett hazája határain. Ez az elmélete az 1950-es évek végétől fél évszázadon át érlelődött számos könyvben és tanulmányban. Későbbi korok historiográfusai majd kimutatják, hogy az 1970-80-as évek magyar történetírásában oly nagy népszerűségre szert tett Kelet-Európa-koncepciók mind Niederhauser Emil „köpönyegéből bújtak elő". Közhelyesen szólva: generációk nőttek fel Niederhauser professzor könyvein, a tudományos népszerűsítés niederhauseri iskolájában Debrecentől Budapestig, a Kossuth Lajos Tudományegyetemtől az ELTE Bölcsészettudományi Karáig. Megtermékenyítette gondolkodásunkat a történettudománytól a szlavisztikáig, a nyelvészettől a historiográfiáig. Kötetünk címe szoros kötelék meglétét sugallja. Több értelemben is. Egyfelől „Emil", „Emil bácsi", „Professzor úr", „Tanár úr" közösségteremtő erejére utal - aminek feltételezése ellen egyébként Ő tiltakozna a leghevesebben. Pedig iskolát teremtett, csak nem a hagyományos, kanonizált értelemben, hanem a rá jellemző tudósi, magánemberi alázattal, törődéssel és figyelemmel a feltörekvő új történészgenerációkra. Az itt tanulmányával tisztelgő számos kolléga azonban munkásságával azt is tanúsítja, hogy Kelet-Európa mindannyiunk közös történelmi élménye. És nem egyszerűen azért, mert életünknek ez volt a fizikai kerete, hanem azért is, mert az írásokat áthatja az a meggyőződés, hogy Kelet-Európa nem egyszerűen geopolitikai, hanem történelmi fogalom. Az egységesülő Európával sem dobható ki a historiográfia lomtárába. Vissza

Tartalom

Előszó
Történetírás - az emberszeretet szolgálatában (Krausz Tamás-Szvák Gyula) 5
Tanulmányok
Magyar-horvát államközi kapcsolatok (1941-1944) (A. Sajti Enikő) 9
Kísérletek a versailles-i Európa rekonstrukciójára (Adám Magda) 14
Az „indiai muszlint nemzet" felfogása (Balogh András) 22
II. Frigyes porosz király képe Magyarországon a 18. században (Barta János) 30
Képesítési előírások a magyar közigazgatásban a 19. század második felében (Benedek Gábor) 36
Egy ország, több régió, két felbomlás (Bíró László) 42
A keleti kérdés és az orosz Balkan-politika 1815-ig (Bodnár Erzsébet) 47
Egy meghasonlás anatómiája (Borsi-Kálmán Béla) 52
„Episztoláris párbaj": Puskin és Csaadajev az egyházról, az államról és az
európai civilizációról (Filippov Szergej) 59
Gondolatok a szentkultusz és a keresztény mentalitás összefüggéséről
Közép- és Kelet-Európában a 10-12. században (Font Márta) 65
A szerb Matica kapcsolattörténeti jelentősége (Fried István) 71
A magyarországi keresztény pártok programjai a nemzeti-nemzetiségi kérdésről
a polgári korban (Gergely Jenő) 75
Történeti variációk a „magyar" fogalmára (Gerő András) 80
Európai jövő és a nemzeti kisebbségek jövője (Glatz Ferenc) 85
Kklet-Európa a spanyol külpolitika látóterében (1957-1960) (Harsányi Iván) 92
A Párizsban 1947. február 10-én aláírt békeszerződés becikkelyezése (Izsák Lajos) 99
Nemzetközi válságkezelés a Balkánon (Juhász József) 104
Apponyi Albert válaszai a nemzetiségi kérdésre (Kardos József) 109
A Kárpát-medence földtudományi térképezésének kezdetei (Klinghammer István) 114
Lenin és a lengyel-szovjet háború (Krausz Tamás) 120
Az Ortus et Progressus Provinciáé Bulgáriáé szerzősége
és az alvinci ferences krónika (1761-1775) (Magyar István Lénárd) 127
Párizs és a német Mitteleuropa-terv az első világháború végén (Majoros István) 131
Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél (Manherz Károly) 136
Szépirodalom és szabadkőművesség (Miskolczy Ambrus)
Egy 1793-as magyar nyelvtan szerb fordítása (Nyomárkay István) 149
A történelmi térről (Ormos Mária) 155
Egy 1848. szeptemberi országgyűlési határozat és társadalmi háttere (Orosz István) 161
Bulgária különútja (Palotás Emil)
A nemesi jogok eltörlése a francia forradalomban (Papp Imre) 171
Szakértelem és elkötelezettség (Pók Attila) 177
Egy korai országképhez (Poór János) 184
A szlovák nyelvű népoktatás a Magyarországhoz 1938-ban visszacsatolt
felvidéki területeken (Popély Gyula) 189
A magyar miniszterelnökök jogállása a kiegyezés idején (Pölöskei Ferenc) 195
Nyelv és nemzet a Cseh Korona országaiban a kora újkorban (Ring Éva) 201
Tulajdonosi dinaszticizmus és államfogalom a 17. században:
Oroszország és a Nyugat (Sashalmi Endre) 208
Az indulás és az 50-es évek (Simándi Irén) 214
A magyar diplomaták házassági szokásai 1867-1914 (Somogyi Eva) 220
József nádor és a rácvárosi tűzvész 1810-ben (Soós István) 226
Tér és identitás (Szarka László) 231
Félelmek színváltozásai (Szász Zoltán) 238
A Monarchia utolsó külpolitikai és katonai sikere: Andrássy
és a Novi-Bazar „megszállása" (Székely Gábor) 243
Szkander bég, Albánia hőse a nagyurak között (Székely György) 250
Az első Romanovok személyiségvonásai (Szvák Gyula) 256
Kik alapították a lengyel államot? (Tapolcai László) 262
Nemzetiségi néplapok Magyarországon 1848-ban (Urbán Aladár) 266
Vlagyimir Bronyevszkij itineráriuma Magyarországról (1810) (V. Molnár László) 274
Egy rangos orosz-francia történeti periodikus kiadvány:
Francuzszkij Jezsegodnyik / Annuaire d'études Fran?aises
(Francia Évkönyv) (Vadász Sándor) 280
Magyar-fehérorosz nyelvi és kulturális érintkezések Báthori István korában (Zoltán András) 285
Gondolatok Turgenyev fogadtatásának néhány párhuzamáról Magyarországon
és az Osztrák-Magyar Monarchia szláv népeinél (19. század) (Zöldhelyi Zsuzsa) 291
Forrásközlés
A magyar külügyminisztériumi feljegyzés a béke-előkészítésről rendezett 1946. márc. 6-i
pártközi értekezletről (Vida István) 299
Niederhauser Emil műveinek bibliográfiája 1993-2003 (Összeállította: Soós István) 309