Fülszöveg
Baracson születtem 1940-ben egy földműves család negyedik, egyben utolsó tagjaként, legkisebb sem voltam során gyötrelmes és mégis csodálatos mindennapjaival.
Ám töltöttem be ötödik életévemet, mikor maghalt apám. Életünk még nehezebbre fordult, de az összetartás, egymás iránti ragaszkodásunk átsegített bennünket a háború utam, nehéz időszakon. Mi b a nagyon szegények életét éltük, a sok nélkülözés és éhezés napi vendégünk volt. Mégis mesésnek érzem ezt a korszakot, - mert bár éreztük azt, hogy nincs -de nem ismertük a nemei! A remény mindig velünk volt, hogy egyszer könnyebbre fordul a sorsunk. Ma is szeretettei és határtalan tisztelettel gondolok vissza a falusi emberekre, akik megszállottjai ennek a kemény, bizonytalan csodálatnak!
Könyvem is az ő életük értékeinek szeretnék emléket állítani egy szonettkoszorú versformában.
Tizenhét évesen kerültem ki ebből a miliőből, mint géplakatos, igazi városivá mégsem tudtam formálódni, bár a munkám és a családom odakötött. Hogy egy kis...
Tovább
Fülszöveg
Baracson születtem 1940-ben egy földműves család negyedik, egyben utolsó tagjaként, legkisebb sem voltam során gyötrelmes és mégis csodálatos mindennapjaival.
Ám töltöttem be ötödik életévemet, mikor maghalt apám. Életünk még nehezebbre fordult, de az összetartás, egymás iránti ragaszkodásunk átsegített bennünket a háború utam, nehéz időszakon. Mi b a nagyon szegények életét éltük, a sok nélkülözés és éhezés napi vendégünk volt. Mégis mesésnek érzem ezt a korszakot, - mert bár éreztük azt, hogy nincs -de nem ismertük a nemei! A remény mindig velünk volt, hogy egyszer könnyebbre fordul a sorsunk. Ma is szeretettei és határtalan tisztelettel gondolok vissza a falusi emberekre, akik megszállottjai ennek a kemény, bizonytalan csodálatnak!
Könyvem is az ő életük értékeinek szeretnék emléket állítani egy szonettkoszorú versformában.
Tizenhét évesen kerültem ki ebből a miliőből, mint géplakatos, igazi városivá mégsem tudtam formálódni, bár a munkám és a családom odakötött. Hogy egy kis falut vigyünk az életünkbe, 1970-ben vásároltunk egy 200 öles hétvégi kertet a Duna-parton Kulcs határában, jó kilátással az Alföldre. A könyv borítóján egy szelet panoráma látható a kertből!
Mindkét lányom szívesen tölti itt a hétvégi szabadidejét családjukkal együtt.
2000-től, nyugdíjba vonulásom óta már több időt fordítok írásaimra, 2007-ben önerőből adattam ki egy verseskötetet „Az öreg malom és más versek" címen. Ez a második könyvem nagyrészt a már azóta született verseimet tartalmazza.
Még az idei év folyamán szeretnék egy harmadik kötetet is útra bocsátani, ami kisregényeket és elbeszéléseket tartalmaz, benne egy rövid önéletrajzi regény „Örökölt küzdelem" címmel. Valószínűleg könyvem címének is ezt fogom megjelölni.
Vissza