Köztes-Európa 1756-1997

Előszó

Ez a kronológia a „Köztes-Európa 1763-1993" atlasz (Budapest, Osiris-Századvég, 1995) mellékleteként készült - de természetesen önmagában is helyt kell állnia.
Az atlasz definíciója szerint „Köztes-Európa (Europe-Between, Zwischen-Europa) mint a modernkori történelem mozgó 'határsávja' alatt a Finnországtól Görögországig, Csehországtól Moldaváig terjedő kisnemzeti régiót értjük, melyet etnikai sokszínűség, kevertség és töredezettség jellemez, továbbá rövid időszakoktól eltekintve az, hogy kisnemzeti államegyüttesét külső birodalmi központokból (Bécs, Berlin, Pétervár, Isztambul) irányítják; jellemzőjük továbbá a permanens protestálás e birodalmi irányítás ellen: a nemzetállami törekvés mint már-már e kisnemzetek mozgásformája."
Fenti tárgyából fakadóan a kronológiakészítés szokásos nehézségein túl ez a kronológia néhány speciális problémával küszködik:
1. Köztes-Európa cseppfolyós területi, illetve tematikus körvonalai miatt nehéz volt az atlasz határai között maradni - bár természetesen törekedtem rá. Emellett olyan világpolitikai eseményeket is jeleztem, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a régióval, sőt sokszor közvetett összefüggés sem mutatható ki. Inkább csak a kor levegőjét jelzik - de éppen mint ilyenek nélkülözhetetlenek.
2. Az országonkénti csoportosítás helyett az ömlesztett megoldást választottam (bár természetesen az előbbi mellett is szólnak nyomós érvek), egyrészt mert az események túl nagy hányadát nehéz vagy egyszerűen lehetetlen országskatulyákba gyömöszölni, másrészt mert így sokkal jobban látszik az események egyidejűsége és főként egymásrahatása (hiszen az atlasz célja „az etnikai viszonyok és a politikai határok közötti összefüggések kimutatása"). S főleg: jobban érzékelhető a világpolitika és az apró események összefüggése.
Az ömlesztett megoldáson belül a kronológia felépítése az atlasz hét történeti fejezetét követi (1756-1815, 1815-1878, 1878-1914, 1914-1925, 1926-1945, 1945-1989, 1989-1997).
3. Mint minden kronológiának, ennek is egyik alapkérdése, hogy mennyire legyen szikár, illetve mennyire bő lére eresztett 'történetírás'. Az atlasz „a világtörténelem szokásos ábrázolása során a látószögből kieső, a régió és önismerete szempontjából fontos kérdések bemutatására törekszik"." Vissza