Közszolgálati jog

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. György István: Közszolgálati jog ' összes példány

Kiadó:	HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	223 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-74-9072-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A közszolgálati jog jogágként, de önálló felsőoktatási diszciplínaként is rendkívül fiatal. Születése a magánszféra (versenyszféra), a közszféra alkalmazottaira vonatkozó törvények és más jogszabályok elválásának idejére, az 1990-es évek elejére tehető. Ekkortól a munkajog, a Munka Törvénykönyve hatálya már nem terjed ki a köztisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, a bírák és ügyészek jogállásának rendezésére. E rétegeknek az államhoz kötődése, a közhatalom igénybevételének lehetősége, a fokozott kötelezettségeik valamint esetleges többlet-jogosítványaik eltérő szabályozást igényelnek.
A könyv két fő részre oszlik. Az általános részben a közszolgálat értelmezése, a közszolgálati jog meghatározása mellett a munkajog, a közszolgálati jog összefüggései, a közszolgálati jog sajátosságai, jellemzői és a magyar közszolgálati jog története kapnak helyet. Ezek segítenek megérteni a munkajog és a közszolgálati jog elválásának szükségességét, valamint a közszolgálati jogot jellemző közjogias szabályozás mibenlétét. A különös rész a közszolgálati alkalmazottak jogállását, a szolgálati viszony egyes elemeit dolgozza fel a jogviszony keletkezésétől, valamennyi pragmatika-elemen át a jogviszony megszűnéséig. Tekintettel arra, hogy az egyes közszolgálati rétegekre vonatkozó jogi szabályozás korántsem egységes, a könyv külön-külön elemzi a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A mű (figyelemmel várható olvasóinak többségére) mindig a köztisztviselők jogállásának egyes jogintézményeit mutatja be elsőként, ismertetve a lehetséges konstrukciókat is. A többi rétegnél attól függően, hogy a szabályozásban a hasonlóságok vagy a különbözőségek dominálnak-e, a jellemzés eltérő terjedelmű. Vissza

Tartalom

Előszó 11
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 13
1. A KÖZSZOLGÁLATI JOG, MINT A JOGRENDSZER ÚJ ÁGA 13
1.1. Bevezetés 13
1.2. A közszolgálat, a közszolgálati alkalmazott 15
1.3. A közszolgálati jog fogalma 18
1.4. A közszolgálati jog kodifikációs lehetőségei 19
1.4.1. Az egységes szabályozás melletti érvek 22
1.4.2. Az egységesebb szabályozás melletti érvek 22
1.4.3. A közszolgálati jogviszony szabályozásának lehetséges módjai 24
2. A MUNKAJOG ÉS A KÖZSZOLGÁLATI JOG ÖSSZEFÜGGÉSEI 27
2.1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága 27
2.2. A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei 29
2.3. A munkavégzés alapelvei 31
2.3.1. A munkához való jog elve 31
2.3.2. A megfelelő munkafeltételhez való jog 32
2.3.3. A képesség szerinti teljesítés követelménye 33
2.3.4. A teljesítmény szerinti megítélés követelménye 33
2.3.5. A munkaerő megtartásának (fenntartásának) elve 33
2.3.6. Az érdekvédelem elve 34
2.4. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai 34
2.4.1. Az együttműködési kötelezettség 35
2.4.2. A rendeltetésszerű joggyakorlás 36
2.4.3. Az egyenlő bánásmód követelménye 36
2.4.4. A jognyilatkozatok megtételének módja 37
2.4.5. Az érvénytelenség 38
2.4.6. Az igények elévülése 39
2.4.7. A határidők számítása 40
2.5. A két jogág törvényei közötti kapcsolat 41
3. A KÖZSZOLGÁLATI JOG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 45
3.1. A közszolgálati jog elhatárolása a munkajogtól 45
3.2. A közszolgálati jog speciális alapelvei 49
3.2.1. Elsőként említjük a politika-semlegesség elvét 49
3.2.3. Az alávetettség elve 50
3.2.4. A karrier elve 51
3.2.5. A professzionalizmus 52
3.2.6. A fokozott felelősség elve 52
4. A MAGYAR KÖZSZOLGÁLATI JOG TÖRTÉNETE 54
IRODALOMJEGYZÉK AZ ÁLTALÁNOS RÉSZHEZ 61
II. KÜLÖNÖS RÉSZ 65
1. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY KELETKEZÉSE 65
1.1. Az érdemeken alapuló kiválasztás jogi előfeltétele: a jogegyenlőség 65
1.2. Alkalmazási (alkalmassági) feltételek 67
1.2.1. A köztisztviselők alkalmassági feltételei 68
1.2.2. A közalkalmazottak alkalmassági feltételei 71
1.2.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak alkalmassági feltételei 71
1.2.4. A bírák és az ügyészek alkalmassági feltételei 72
1.3. A kiválasztási eljárás 73
1.4. A kinevezés 76
2. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MÓDOSULÁSA, A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSA 78
2.1. A jogviszony módosítása 78
2.2. A munkáltatói jogkör gyakorlása 81
3. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 84
3.1. A köztisztviselői jogviszony megszűnése 85
3.1.1. A köztisztviselői jogviszony megszűnésének esetei 85
3.1.2. A köztisztviselői jogviszony megszüntetésének esetei 88
3.2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése 99
3.2.1. A jogviszony megszűnésének esetei 100
3.2.2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető 101
3.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai (valamint a hivatásos katonák) szolgálati viszonyának megszűnése 103
3.4. A bírák és ügyészek szolgálati viszonyának megszűnése 105
4. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A KÖZSZOLGÁLATBAN 108
4.1. Összeférhetetlenség a hatalmi ágak megosztásának elve alapján 108
4.2. Politikai jellegű összeférhetetlenség 110
4.3. Gazdasági összeférhetetlenség 112
4.4. A közszolgálati pálya presztízséből fakadó összeférhetetlenség 115
4.5. A hozzátartozói összeférhetetlenség 116
4.6. Az összeférhetetlen helyzet jogkövetkezményei 116
5. AZ ELŐMENETEL A KÖZSZOLGÁLATBAN 117
5.1. A köztisztviselők előmenetele 118
5.1.1. Előmenetel a besorolásban 118
5.1.2. Előmenetel a címekben 121
5.1.3. Előmenetel vezetői beosztásban 123
5.1.4. A kiemelt főtisztviselői kar 125
5.2. A közalkalmazottak előmenetele 127
5.2.1. Előmenetel a besorolásban 128
5.2.2. A közalkalmazottak címei 129
5.2.3. Vezetői megbízások 129
5.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak előmenetele 130
5.4. A bírák és az ügyészek előmenetele 131
6. KÉPZÉS TOVÁBBKÉPZÉS A KÖZSZOLGÁLATBAN 133
6.1. A köztisztviselők képzése, továbbképzése 133
6.2. A közalkalmazottak továbbképzése 135
6.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzése 136
6.4. A bírák, ügyészek továbbképzése 137
7. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS A KÖZSZOLGÁLATBAN 138
7.1. A köztisztviselők teljesítményértékelése és minősítése 138
7.1.1. A teljesítményértékelés 138
7.1.2. A minősítés 140
7.2. A közalkalmazottak minősítése 145
7.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak értékelése, minősítése 145
7.4. A bírák munkájának értékelése 146
7.5. Az ügyészek minősítése 147
8. MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ A KÖZSZOLGÁLATBAN 148
8.1. A munkaidő 148
8.2. A pihenőidő 150
9. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 151
9.1. A köztisztviselőkre vonatkozó szabályok 151
9.2. A közalkalmazottak munkavégzési szabályai 155
9.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira irányuló rendelkezések 156
9.4. A bírák speciális munkavégzési szabályai 156
9.5. Az ügyészek munkavégzési szabályai 157
10. A KÖZSZOLGÁLATI ILLETMÉNYRENDSZER 159
10.1. A köztisztviselők illetményrendszere 160
10.1.1. Alapilletmény 160
10.1.2. Illetménykiegészítés 162
10.1.3. Illetménypótlékok 163
10.1.4. Támogatások, juttatások 164
10.2. A közalkalmazottak illetményrendszere 167
10.2.1. Alapilletmény 167
10.2.2. Illetménykiegészítés 167
10.2.3. Illetménypótlékok 168
10.2.4. Támogatások, juttatások 169
10.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak illetményrendszere 170
10.3.1. Alapilletmény 170
10.3.2. Illetménykiegészítés 171
10.3.3. Illetménypótlék 171
10.3.4. Juttatások, támogatások 172
10.4. A bírák és az ügyészek illetményrendszere 172
10.4.1. Alapilletmény 173
10.4.2. Pótlékok 173
10.4.3. Kedvezmények, támogatások, juttatások 174
11. FEGYELMI FELELŐSSÉG 175
11.1. A köztisztviselők fegyelmi felelőssége 175
11.1.1. A fegyelmi vétség fogalma 175
11.1.2. A fegyelmi büntetések és azok hatálya 176
11.1.3. A fegyelmi eljárás 177
11.2. A közalkalmazottak fegyelmi felelőssége 181
11.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak fegyelmi felelőssége 182
11.4. A bírák fegyelmi felelőssége 184
11.5. Az ügyészek fegyelmi felelőssége 186
12. A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 188
12.1. A köztisztviselők kártérítési felelőssége 188
12.1.1. A köztisztviselők felelőssége a szolgálatadónak okozott kárért 188
12.1.2. A szolgálatadó felelőssége a köztisztviselőnek okozott kárért 191
12.1.3. A köztisztviselő által közigazgatási jogkörben, harmadik személynek okozott kárért való felelősség 192
12.2. A közalkalmazottak kártérítési felelőssége 193
12.3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelőssége 194
12.4. A bírák kártérítési felelőssége 194
12.5. A ügyész kártérítési felelőssége 195
13. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA 196
14. A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS 202
15. A KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETÉS 207
15.1. A központi érdekegyeztetési fórumok 207
15.2. Munkahelyi szintű érdekegyeztetés 211
16. A KÖZSZOLGÁLATI ETIKA 214
16.1. A közszolgálati etika fogalma 214
16.2. A közszolgálati etika szabályozásának kérdései 215
IRODALOMJEGYZÉK A KÜLÖNÖS RÉSZHEZ 221