Előszó
1. Építőipari alapanyagok
a) Természetes kövek
A kőanyagot a földből nyerjük. Kibányászása történhet robbantással, kézi és gépi fejtéssel. A robbantás utján nyert kőnek az a hátránya, hogy haj...
Tovább
Előszó
1. Építőipari alapanyagok
a) Természetes kövek
A kőanyagot a földből nyerjük. Kibányászása történhet robbantással, kézi és gépi fejtéssel. A robbantás utján nyert kőnek az a hátránya, hogy haj szálrepedésekkel van tele. A kövek felhasználhatóságával kapcsolatban ismerni kell vizfelszivó képességüket, mely tömörségüktől és szerkezetüktől függ. Ezzel van kapcsolatban a kövek időállósága, fagyállósága, tartóssága. Az építőiparban használatos köveket két csoportba oszthatjuk:
Vulkanikus eredetű kövek: Tömörségük, idő- és fagyállóságuk nagy. Közülük leginkább a gránit, az andezit, a bazalt és a tufa használatosak.
Üledékes kőzetek. Lazább szerkezetűek, mint a vulkanikus eredetűek, éppen ezért szilárdságuk, időállóságuk kisebb. Közülük leginkább a mészkő, a mésztufa és a homokkő használatosak.
b) Adalékanyagok
Az adalékanyagokat kövek mesterséges darabolásából vagy gyári hulladékából nyerjük. Kötőanyag és viz hozzáadásával az adalékanyagokból betont vagy habarcsot készítenek. Leggyakrabban használt adalékanyagok:
A homokos kavics. Kétféle fajtája használatos: a dunakavics és a bányakavics. Az 5 mm-nél nagyobb szemcséket kavicsnak, a 0,1 és 5 mm közötti nagyságúakat homoknak, a 0,1 mm-nél kisebbeket iszapnak nevezzük. Vasbetonszerkezetekhez 40 mm-nél nagyobb szemnagyságú kavicsot használni nem szabad. Padlófűtések esetén a fűtőkígyók betonozásához felhasználható kavicsok szemnagysága 5-6 mm-nél nagyobb nem lehet.
A zúzottkő. Anyaga többnyire mészkő és bazalt. Az adalékanyagok megválasztásánál mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy milyen célból kerülnek felhasználásra, így beton esetében pl, az adalékanyag szilárdságának kétszer akkorának kell lennie, mint a beton szilárdsága és nem szabad a betonra káros anyagokat tartalmaznia. Az adalék szemcsenagyságának megválasztásánál szem előtt tartandó, hogy felhasználásukhoz minél kevesebb kötőanyagra legyen szükség. Ezért az adalékanyag a megengedett szemcsenagyságon belül lehetőleg különféle nagyságú legyen, hogy a szemcsék közötti hézag minél kisebb legyen. Ezen követelmények teljesítésére az adalékanyagokat átszitálással osztályozzák.
Vissza