Közpénzügyek és közösségi döntések

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz és köszönetnyilvánítás XV
Előszó a második kiadáshoz és köszönetnyilvánítás XVIII
A szerkesztő előszava a magyar kiadáshoz XX
1. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉS ELMÉLETI RECEPTEK 1
1.1. Bevezetés 1
1.2. A Pareto-optimum fogalma 1
1.3. A hatékonyság megvalósítása - parciális egyensúlyban 3
1.4. A hatékonyság megvalósítása - általános egyensúlyban 5
1.5. A méltányosság és a társadalmi jóléti függvény 12
1.6. Méltányosság és „fizetőképesség" 15
1.7. Megtámadható piacok vagy tökéletes verseny? 17
1.8. A „második legjobb" elmélete 19
1.9. Váltsunk témát: a közösségi döntések elmélete 21
1.10. Még egyszer a második legjobb elméletéről 25
1.10.1. Elkülöníthetőségi feltételek 25
1.10.2. Konkrét második legjobb politikák 26
1.11. Összefoglalás 29
Függelék: néhány szabály levezetése 29
Irodalom 36
2. A KÖZPÉNZÜGYI POLITIKA ÉRTÉKELÉSE 38
2.1. Bevezetés 38
2.2. Fogyasztói többlet: az árváltozásokkal járó jóléti hatások becslése 39
2.3. Jóléti kritériumok 46
2.3.1. A Pareto-kritérium 47
2.3.2. A potenciális Pareto-javulás kritériuma 47
2.3.3. A Scitovsky-kritérium 48
2.4. Externáliák: miért okoznak gondot? 48
2.5. Receptek az externáliák problémájának megoldására: a közszektor szerepe és a tranzakciós költségek jelentősége 57
2.6. Adózás vagy jogi szabályozás? 60
2.6.1. Adózás vagy szabályozás: a hatékonyság összehasonlítása 60
2.6.2. Adóztatás vagy jogi szabályozás: a közösségi döntési okfejtés 64
2.7. Összefoglalás 67
Irodalom 68
3. KÖZJAVAK 70
3.1. Bevezetés 70
3.2. Mi a közjószág? 71
3.2.1. Nem versengő fogyasztás 72
3.2.2. A kizárhatóság hiánya 74
3.3. A közjavak általános egyensúlyi modellje 75
3.4. Tiszta és nem tiszta közjavak 78
3.4.1. Kizárhatóság és nem versenyző fogyasztás 78
3.4.2. Vegyes javak/kvázi közjavak 79
3.4.3. Közös fogyasztás [Consumption Sharing] 81
3.5. Potyázás és a közjavak szolgáltatása 82
3.5.1. Közjavak önkéntes szolgáltatása 82
3.5.2. Alkudozás kis csoportban 83
3.5.3. A Lindahl-Johansen-féle módszer 85
3.5.4. A klubok elmélete 89
3.5.5. Tiszta közjavak magánúton történő előállítása 91
3.5.6. Tiszta közjavak közösségi szolgáltatása: a Clarke-adó 97
3.5.7. A preferencia feltárása nagy és kis csoportban 101
3.6. Meritórikus szükségletek és meritórikus javak 102
3.7. Összegzés 104
Irodalom 106
4. A KOLLEKTÍV DÖNTÉSHOZATAL: A „KÖZÉRDEK" NYOMÁBAN 108
4.1. Bevezetés 108
4.2. Miért szavaznak az adófizetők? 109
4.2.1. Az egyén számára maga a részvétel jelent hasznot 112
4.2.2. Szavazás és a minimax stratégia 113
4.2.3. Az erkölcsös szavazó 114
4.3. A szavazás szabályainak kialakítása 115
4.3.1. Arrow lehetetlenségi tétele 116
4.3.2. Fontos-e Arrow lehetetlenségi tétele? 119
4.4. A többségi szavazás néhány jellemzője 119
4.4.1. A többségi szavazás és a médián szavazó 119
4.4.2. A többségi szavazás és a jóléti kritériumok 124
4.4.3. A többségi szavazás költségei 124
4.4.4. A többségi szavazás és a preferenciák intenzitása 126
4.4.5. A többségi szavazás értékelése 128
4.5. A képviseleti demokrácia: a politikusok és a politikai pártok szerepe 128
4.5.1. A szavazatcsere és a politikai programok 129
4.5.2. Szavazatmaximalizálás és a médián szavazó szabálya 130
4.6. A szavazás és a Leviathan-hipotézis: a többségi szavazás „mértéktelen" közkiadásokhoz vezet? 131
4.6.1. Adóár és többségi szavazás 133
4.6.2. A fiskális illúzió 134
4.6.3. A többség zsarnoksága 135
4.7. Összegzés 136
Irodalom 137
5. JÁRADÉKVADÁSZAT, KÖZSZOLGÁLTATÁS ÉS A „VISSZATÉRÉS A PIACHOZ" 139
5.1. Bevezetés 139
5.2. A járadékvadászat költségei és a politikai folyamat 140
5.2.1. A nem X-hatékony állapot költségei 143
5.2.2. Közvetlenül nem termelő profitvadászat 144
5.2.3. A társadalmi költség 146
5.2.4. A vállalkozói hozam 146
5.2.5. Járadékvadászat és a szabályozási eljárás 147
5.3. Javak és szolgáltatások nyújtása a közszektorban 150
5 A. Pkl állami termelést alátámasztó pozitív indokok 153
5.4.1. A tranzakciós költségek gazdaságtana 153
5.4.2. Az erkölcsi kockázat 155
5.4.3. A tranzakciós költségek 156
5.4.4. Koordináció és ellenható erő 158
5.4.5. A meg nem térülő tőkeköltségek
és a piacok megtámadhatóvá tétele 159
5.4.6. Állami termelés és pszichológia 160
5.5. Az állami termelés mellett szóló negatív érvek 166
5.5.1. Az adminisztratív beavatkozás 166
5.5.2. A szabályozás 167
5.5.3. A támogatás 168
5.6. Az „államosított" iparágakról 169
5.6.1. Az „államosított" iparág esete 170
5.6.2. A politikai gazdaságtan (tulajdonjogi) szemléletmódja 175
5.7. Visszatérés a piachoz 176
5.7.1. A privatizáció 176
5.7.1.a A „privatizáció" és a hatékonyság 177
5.7.1.b Alternatív lehetőségek 181
5.7.l.c A privatizált vállalatok szabályozása 183
5.7.1.d Privatizáció: a többdimenziós politika 185
5.7.2. A kvázi (belső) piacok 187
5.8. Összegzés 193
Függelék: anomáliák 195
Irodalom 197
6. A KÖZKIADÁSOK VIZSGÁLATA: A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS 201
6.1. Bevezetés 201
6.2. Mi a költség-haszon elemzés? 202
6.3. A költség-haszon elemzés és az externáliák: reál-, illetve pénzbeli hatások 206
6.4. A költség-haszon elemzés és a fogyasztói többlet: a hasznok értékelése 207
6.5. Az árnyékár: apiaci ár fogyatékosságai 212
6.6. Az árnyékárazás: az árak megállapítása 215
6.6.1. Közjavak-kézzel nem fogható hasznok 216
6.6.2. Az emberi élet értéke 216
6.6.3. Az életminőség szerint korrigált életévek (Quality adjusted life years-QALY) 221
6.7. Diszkontálás és a tőkeköltség 228
6.7.1. A diszkontláb megállapítása 228
6.7.2. A társadalmi időpreferencián alapuló diszkontláb: a számítás helyes módja 230
6.7.3. A társadalmi lehetőségköltségen alapuló diszkonláb: a számítás helyes módja 232
6.7.4. Mit értünk lehetőségköltség alatt? 234
6.7.5. Diszkontálás és a diszkontlábak: tényleg fontosak? 235
6.8. Kockázat és bizonytalanság 236
6.9. A költség-haszon elemzés
és a potenciális Pareto-javulás feltételei 239
6.10. Összegzés 245
Irodalom 246
7. AZ ADÓZÁS: ALAPVETŐ ELMÉLETEK 250
7.1. Bevezetés 250
7.2. Az adózás többletterhe: parciális egyensúlyi elemzés 250
7.2.1. Kompenzált kereslet: meg kell-e változtatni az adónak a kereslet ahhoz, hogy többletteher keletkezzen? 255
7.2.2. A többletteher mérése 257
7.2.3. Jóléti költségek növekvő határköltségek esetén 258
7.3. Az adózás jóléti költségei: általános egyensúlyi elemzés 260
7.4. A jövedelemadózás jóléti költségei 265
7.5. Parciális egyensúlyi elemzés: további szempontok 268
7.6. A közösségi források határköltsége és a közpolitikai döntések 273
7.7. Az adóteher viselése [tax incidence] 275
7.7.1. Parciális egyensúlyi elemzés 276
7.7.2. Az adók és a piaci szerkezet 278
7.7.3. Általános egyensúlyi elemzés 282
7.8. Az adó és a költségvetési támogatás tőkesülése 291
7.9. Összegzés 294
Irodalom 296
8. ADÓCSALÁS ÉS FEKETE GAZDASÁG 299
8.1. Bevezetés 299
8 2. Az adócsalás formái 299
8.3. Adóelkerülés: joghézagok vagy kormányzati eszközök 301
8 4 Az adózás és a nem hivatalos gazdaság 302
8.5. Az adócsalás mint bűncselekmény 304
8.6. Mennyi adót csaljunk el, és mennyit kerüljünk el legálisan? 306
8.7. Az adócsalás közgazdasági elemzésének bírálata 312
8.8. Az adócsalás kezelésére kialakított politikák 317
8.9. A fekete gazdaság mérése 321
8.9.1. A „piaci" adatok 321
8.9.2. Magatartási kutatások 322
8.9.3. A közvetlen vizsgálatok 323
8.9.4. A szakértők véleménye 323
8.10. A fekete gazdaság normatív problémái 324
8.11. Összegzés 326
Irodalom 327
9. A JÖVEDELMEK (RE)DISZTRIBÚCIÓJA 330
9.1. Bevezetés 330
9.2. A jövedelmek eloszlása-áttekintés 330
9.3. Az egyenlőtlenség és a szegénység mérésének bevett módjai 334
9.3.1. Az újraelosztás normatív elvei 340
9.3.2. Az újraelosztás pozitív szemléletű magyarázatai 350
9.4. A költségvetés újraelosztó szerepe 354
9.4.1. Egy eltérő vélemény 359
9.5. Fiskális eszközök és a „kevésbé tehetősek" 361
9.5.1. A Cl-terezetek 363
9.5.2. Készpénztranszferek vagy ártámogatások, természetbeni transzferek 368
9.6. Az újraelosztás korlátai és bírálata 372
9.6.1. Az egyenlőség filozófiája 372
9.6.2. Az egyenlőség politikája 373
9.6.3. Az egyenlőség gazdaságtana 374
9.7. Összegzés 378
Irodalom 379
10. A KÖZPONTI KORMÁNYZAT 382
10.1. Bevezetés 382
10.2. Alapfogalmak 382
10.3. Az adózás elmélete és gyakorlata 385
10.3.1. A személyi jövedelemadó 388
10.3.2. A társadalombiztosítási járulékok 395
10.3.3. A fogyasztási adók 396
10.3.4. A hozzáadottérték-adó 398
10.3.5. A társasági adó 399
10.3.6. Tőkeadózás 402
10.3.7. Az adózás együttes hatásai 402
10.3.8. Az államadóság 406
10.3.8.a A Ricardó-ekvivalencia 407
10.3.8.b A közösségi döntések elmélete és az államadósság 413
10.4. Az adórendszer reformja 419
10.4.1. Éves vagyonadó 419
10.4.2. A családi adózás 421
10.4.3. Adóreform-mozgalmak: a választói szemlélet 424
10.4.4. Az adóreform a közösségi döntések iskolája szerint 427
10.5. Összegzés 429
Irodalom 430
11. MAKROGAZDASÁGI POLITIKA ÉS A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK 433
11.1. Bevezetés 433
11.2. Makrogazdasági elméletek, politikák és politikai ösztönzők 434
11.2.1. A keynesi hagyomány 435
11.2.2. A monetarista irányzat 437
11.2.3. Az új klasszikusok 439
11.2.4. A kínálati közgazdaságtan 440
11.3. A politikai üzleti ciklusok 442
11.4. Makrogazdasági politikák és politikai ösztönzők „Európában" 449
11.5. Az inflációs adó és „Európa" 451
11.6. A munkanélküliség 454
11.6.1. A reálbérek ragadóssága 456
11.6.2. A „hatékonysági" bérelméletek 456
11.6.3. Közösségi döntések elmélete és a „koalíciók" 457
11.7. A közszektor mérete és a gazdasági növekedés 458
11.8. Összegzés 461
Irodalom 462
12. A HELYI KORMÁNYZATOK 464
12.1. Bevezetés 464
12.2. A fiskális egységek megtöbbszörözésének jóléti hasznai: a decentralizáció tétele 464
12.3. A helyi kormányzatok optimális mérete: a klubok elméletének alkalmazása 466
12.4. A Tiebout-hipozézis: „lábbal szavazás" 469
12.4.1. A Tiebout-mechanizmus: a feltevések 471
12.4.2. A Tiebout-hipotézis empirikus vizsgálatai 474
12.4.3. Az EK költségvetése:közpénzügyek vagy közösségi döntések szemlélete 476
12.4.3.a Leckék a fiskális föderalizmus elméletéből 479
12.4.3.b Leckék a közösségi döntés elméletéből 486
12.5. A helyi önkormányzatok bevételi forrásai: helyi ingatlanadó vagy „fejadó" 490
12.5.1. A helyi ingatlanadó-rendszer bírálata 492
12.5.2. A fejadó bírálata 493
12.6. Használói díjak 497
12.6.1. Használói díjak pro és kontra 498
12.7. Központi költségvetési támogatások 501
12.7.1. A helyi önkormányzat kiadásaira gyakorolt hatás 501
12.7.2. A központi támogatások előnyei 506
12.8. A közösségi döntések elmélete és a központi költségvetési támogatások: a „légypapírhatás" 509
12.8.1. A bürokrácia szerepe 510
12.8.2. A fiskális illúzió: Oates-modell 513
12.8.3. A „hagyományos" modell adaptálása 514
12.9. A decentralizáció és a közszektor növekedése 517
12.9.1. A szakszervezetek és a helyi önkormányzat kiadásai 519
12.10. Összegzés 520
Irodalom 521
13. A KÖZPÉNZÜGYEK NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ KÉRDÉSEI 526
13.1. Bevezetés 526
13.2. Külkereskedelmi vagy nem külkereskedelmi adók: a kérdés gazdasági elemzése 527
13.2.1. Az „optimális vámtarifa" elmélet 529
13.2.2. Az adóigazgatási költségek 531
13.2.3. A fejlődő országok vámtarifa-politikája 532
13.3. A kormányzati bevételek maximalizálása és a csempészet 533
13.4. A kereskedelmi adók és a közösségi döntések elmélete: nyomásgyakorló csoportok és járadékvadászat 535
13.5. A közvetett adók harmonizálása 539
13.6. A közvetett adók harmonizálásának hatályos politikája az Európai Közösségben: az eddig megtett út 543
13.7. Külföldi jövedelmek adózása: multinacionális vállalatok 549
13.8. Összegzés 552
Irodalom 553
14. A KÖZSZEKTOR KUDARCA ÉS A KÖZKIADÁSOK NÖVEKEDÉSE 555
14.1. Bevezető 555
14.2. Nem piaci keresleti viszonyok 555
14.3. Nem piaci kínálati viszonyok 556
14.4. A nem piaci kudarcok tipológiája a piaci kudarcok alapján 557
14.5. A bürokrácia gazdaságtana 558
14.6. A közszektor mérése: vita a vitában 460
14.7. A Wagner-törvény 462
14.8. A Wagner-törvény:„tiszta" közösségi döntés vagy közösségi döntés más magyarázatokkal? 563
14.9. Összegzés 582
Függelék 583
Irodalom 586
15. AZ OPTIMÁLIS ADÓZÁS „NORMATÍV" ELMÉLETE 589
15.1. Bevezetés 589
15.2. Optimális fogyasztási adók 590
15.2.1. Optimális fogyasztási adók: adóztatható szabadidő 591
15.2.2. Optimális fogyasztási adózás: nem adóztatható szabadidő 592
15.3. Az optimális lineáris jövedelemadó 601
15.4. Optimális, nem lineáris jövedelemadó 608
15.5. A közvetlen és közvetett adók optimális kialakítása 613
15.6. Az optimális adózás elméletének kritikája 614
15.6.1. Morális kérdések 614
15.6.2. Jóléti kérdések 615
15.6.3. Általános egyensúlyi kérdések 615
15.6.4. Igazgatósági kérdések 616
15.6.5. Politikai kérdések 616
15.6.6. A járadékvadászat kérdései 616
15.7. Összefoglalás 618
Irodalom 619
16. AZ OPTIMÁLIS ADÓZÁS POZITÍV ELMÉLETE 621
16.1. Bevezetés 621
16.2. Az elemzés keretei 621
16.3. A bevételmaximalizáló kormányzat tevékenységét korlátozó adóalkotmány 622
16.4. Az adófizetők reakciói és az időhorizont 626
16.5. Járadékvadászat és a költségvetési változások 629
16.6. Adókedvezmények, mint „sajátos érdekek" 630
16.7. Politikai költségek és az adórendszer struktúrájának meghatározása 631
16.8. A fiskális illúzió és az adóstruktúra meghatározása 634
16.9. Empirikus tapasztalatok 636
16.9.1. A politikai költségeket minimalizáló adórendszer 637
16.9.2. Az árláthatóság hiánya, zavara: bevételrugalmas adórendszerek (az adóautomatizmusok) 637
16.9.3. Kivonulás: a közkiadások és a fiskális decentralizáció 638
16.9.4. Fiskális illúzió: a bonyolultság 639
16.9.5. A bérlőillúzió 639
16.9.6. Az adósság és az illúzió 639
16.10. Makro-pénzügyi programok és a politika 640
16.11. Reformelképzelések 640
16.12. Összegzés 642
Irodalom 643
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 645

Témakörök