Közpénzek ellenőrzése I-II. (dedikált példány)

Tartalom

I. KÖTET

1. A FÜGGETLEN MAGYAR PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS (az Állami Számvevőszék) genezise 23
1.1 A történelmi előd 23
1.2 „Szocialista" ellenőrzés 34
1.2.1 Népi ellenőrzés 39
1.2.2 Állami ellenőrzés, pénzügyi-gazdasági ellenőrzés 45
1.3 Az ÁSZ fogantatása és megszületése 50
1.3.1 Az ÁSZ alkotmányos feladatai és vezetési modellje 6l
1.3.2 Az ÁSZ törvényi feladatai és azok megoldása 67
2. A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS FOGALMA, RENDSZERE 80
2.1 A pénzügyi-gazdasági és a pénzügyi ellenőrzés fogalma 80
2.1.1 A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés értelmezése és jogi szabályozása Magyarországon 80
2.1.1.1 A hatályos törvényi terminológia 81
2.1.1.2 A rendeleti terminológia 85
2.1.2 A pénzügyi (pénzügyi-gazdasági) ellenőrzés és rendszere a szakirodalomban 87
2.2 Néhány alapfogalom tisztázása 95
3. A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS NEMZETKÖZI GYAKORLATA 102
3.1 A nemzetközi könyvvizsgálat 102
3.1.1 A könyvvizsgálók nemzetközi szövetsége 102
3.1.2 Az IFAC standardjai 103
3.2 A közpénzek nemzetközi ellenőrzési elvei 119
3.2.1 A Limai Nyilatkozat 121
3.2.2 Az INTOSAI standardjai 128
3.3 Európai irányelvek az INTOSAI-standardokhoz 146
3.3.1 Az ellenőrzés tervezése 148
3.3.2 A lényegesség és az ellenőrzési kockázat 150
3.3.3 Az ellenőrzési bizonyíték és a vizsgálati megközelítés 153
3.3.4 A belső irányítási rendszer értékelése és működésének ellenőrzése 155
3.3.4.1 A belső irányítási rendszer típusai 157
3.3.4.2 A belső irányítási rendszer értékelése 159
3.3.4.3 A működés ellenőrzése 159
3.3.5 Az információs rendszerek ellenőrzése 162
3.3.6 Mintavétel 164
3.3.7 Elemzési módszerek I66
3.3.8 Mások munkájának felhasználása I68
3.3.9 Dokumentáció 170
3.3.10 Jelentéskészítés 173
3.3.11 Egyéb információk 174
3.3.12 Teljesítmény-ellenőrzés 176
3.3.13 Minőségbiztosítás 177
3.3.14 Szabálytalanságok 179
3.3.15 A jó számviteli gyakorlat támogatása 181
3.4 A közpénzek ellenőrzése az Európai Unióban 188
3.4.1 Az Európai Unió létrehozása és működése 188
3.4.1.1 A bevételek és kiadások tervezése az EU-ban 191
3.4.1.2 Az Európai Számvevőszék működése és ellenőrző tevékenysége 197
3.4.2 A közpénzek ellenőrzése (ellenőrzési típusok) az EU-tagországokban 206
3.4.3 A korszerű számvevőszéki ellenőrzés tartalma 210
3.4.4 Egyes európai számvevőszékek ellenőrzési tevékenysége 215
3.4.4.1 Rechnungshof 218
3.4.4.2 Rigsrevisionen 220
3.4.4.3 National Audit Office 221
3.4.4.4 Valtiontalouden Tarkastusvirasto 223
3.4.4.5 Algemene Rekenkamer 224
3.4.4.6 Office of the Comptroller and Auditor General 226
3.4.4.7 Bundesrechnungshof 227
3.4.4.8 Riksrevisionverket 229
4. A KÖZPÉNZEK ELLENŐRZÉSE MAGYARORSZÁGON 231
4.1 Számvevőszéki ellenőrzés a nemzetközi standardok tükrében 233
4.1.1 Az ÁSZ függetlensége 233
4.1.1.1 Világos alkotmányos helyzet 234
4.1.1.2 Független vezető 234
4.1.1.3 A választott tisztség biztonsága 236
4.1.1.4 Pénzügyi függetlenség 236
4.1.1.5 Mentelmi jog 237
4.1.1.6 Az ellenőrzési terv jóváhagyásának szabadsága 237
4.1.1.7 Magas fokon képzett szakemberállomány 238
4.1.1.8 Hozzáférés a dokumentumokhoz 240
4.1.1.9 Korlátlan jelentési lehetőség 240
4.1.1.10 Az ajánlások sorsának nyomon követése 241
4.1.2 Az ÁSZ feladatai, hatás- és Felelősségi köre 242
4.1.2.1 Az ÁSZ (elnökének) hatásköre és felelőssége 242
4.1.2.2 A korszerű vizsgálati módszerek alkalmazása 245
4.1.2.3 A számvevők szakmai tapasztalata és oktatása 246
4.1.2.4 Minőségbiztosítás 246
4.1.3 A megfelelő (elvárható) gondosság 247
4.1.3.1 Tárgyilagosság 247
4.1.3.2 Standardok és útmutatók használata 248
4.1.3.3 Szakértők és más könyvvizsgálók munkájának megbízhatósága 248
4.1.3.4 Az információk bizalmas kezelése 248
4.1.4 A számvevőszéki ellenőrzés tervezése 249
4.1.4.1 Ellenőrzési stratégia 249
4.1.4.2 Éves terv 252
4.1.4.3 Az igazgatóságok éves terve 253
4.1.4.4 Részletes ellenőrzési terv (ellenőrzési program) 253
4.1.5 Felülvizsgálat és áttekintés 255
4.1.6 A belső irányítási rendszer értékelése 255
4.1.7 Szabályszerűség 257
4.1.7 Bizonyíték 258
4.1.8 A pénzügyi beszámolók elemzése 259
4.1.9 Jelentéskészítés 26l
4.2 Magánkönyvvizsgálat a közszférában 264
4.3 Kormányzati ellenőrzés 271
4.3.1 Felügyeleti ellenőrzés 271
4.3.1.1 A felügyeleti ellenőrzés jogi szabályozása 271
4.3.1.2 Az ÁSZ értékelése 274
4.3.2 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tevékenysége 276
4.3.3 Kincstári ellenőrzés 280
5. AZ EU-KONFORM PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS FELTÉTELEI 282
5.1 Törvényalkotás 284
5.1.1 Az alkotmány módosítása és új számvevőszéki törvény 284
5.1.2 Államszámviteli törvény 285
5.1.3 Az államháztartás újraszabályozása 292
5.2 Paradigmaváltás az ÁSZ-nál 296
5.3 Szakmai együttműködés 301
Mellékletek 305

II. KÖTET

A szerkesztő előszava 13
I. rész: Bodonyi Miklós: A pénzügyi ellenőrzés 15
BEVEZETÉS 17
1. A TEVÉKENYSÉGEK MEGISMERÉSE 25
1.1 A tevékenységek megismerésének elemei 27
1.1.1 Külső tényezők 27
1.1.2 Belső tényezők 29
1.2 A tevékenységek megismerésének forrásai 31
1.3 A tevékenységekről szerzett ismeretek felhasználása 32
1.4 Dokumentálás 34
2. A SZÁMVITELI ÉS A BELSŐ KONTROLL RENDSZER MEGISMERÉSE 35
2.1 A belső kontroll rendszer elemei 38
2.2 A belső kontroll rendszer megismerésének eszközei 46
2.3 Dokumentálás és tájékoztatás 49
3. BIZONYOSSÁG - LÉNYEGESSÉG - KOCKÁZAT 50
3.1 Az ellenőrzési bizonyosság 52
3.1.1 Az ellenőrzési bizonyosság tartalma, jellege 53
3.1.2 Az ellenőrzési bizonyosság érvényessége 54
3.1.3 Az ellenőrzési bizonyosság forrása 55
3.1.4 Az ellenőrzési bizonyosság megalapozottsága 56
3.2 A lényegesség 58
3.2.1 Az ellenőrzés lényegességi küszöbe 58
3.2.2 A lényegesség minőségi aspektusai 62
3.3 A kockázatok 65
3.3.1 Az ellenőrzési kockázat 66
3.3.2 Kockázatbecslés 68
3.3.2.1 Az eredendő kockázat becslése 71
3.3.2.2 A belső kontroll kockázat becslése 72
3.3.2.3 A feltárási kockázat meghatározása 77
3.3.2.4 A kockázatbecslés felülvizsgálata 79
3.4 A bizonyossági modell alkalmazása 81
3.4.1 Bizonyossági tényezők 84
3.4.2 A bizonyossági tényező értékeinek jellege 85
3.4.3 A bizonyossági modell felállítása 88
3.5 Dokumentálás 93
4. AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK MEGTERVEZÉSE 94
4.1 Az ellenőrzési célok közötti súlypontozás 96
4.2 Az ellenőrzési megközelítés meghatározása 98
4.3 Mások munkájának felhasználása 98
4.4 A tervezéskor figyelembe veendő egyéb tényezők 103
4.5 Az ellenőrzés ütemezésének és a feladatok megosztásának meghatározása 104
4.6 Az átfogó tervezési dokumentum 105
4.7 Az ellenőri munkaprogram 107
5. A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 108
5.1 Az ellenőrzési bizonyíték 108
5.1.1 Az ellenőrzési bizonyíték megbízhatósága 111
5.1.1.1 A bizonyíték forrása 111
5.1.1.2 A bizonyíték jellege 112
5.1.2 Az ellenőrzési bizonyíték összegyűjtésének eszközei 113
5.2 Az ellenőrzési eljárások, módszerek 115
5.2.1 A belső kontroll rendszer tesztelései 116
5.2.2 Az alapvető vizsgálati eljárások 120
5.2.2.1 Az elemző eljárások 120
5.2.2.2 Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikák 126
5.2.2.3 Az adatok, tranzakciók tételes tesztelése 127
5.2.2.4 A mintavételi eljárás 129
5.2.2.5 A tesztek eredményeinek értékelése 136
6. AZ ELLENŐRZÉS ÖSSZEGZÉSE ÉS A JELENTÉSKÉSZÍTÉS 144
6.1 Az éves beszámoló átfogó értékelése 145
6.2 Az ellenőrzés összefoglalása és a dokumentálás 147
6.3 A minősítő vélemény 149
6.4 A jelentéskészítés 151
II. rész: Malatinszkyné Lovas Irén: A teljesítmény-ellenőrzés 155
Bevezetés 157
1. A teljesítmény-ellenőrzés célja és tartalma 161
1.1 A gazdaságosság ellenőrzése 162
1.1.1 Ellátottság vizsgálata 162
1.1.2 Beszerzési költségek vizsgálata 162
1.1.3 Az erőforrások megszerzése eljárásainak vizsgálata 163
1.1.3.1 A tárgyi eszközök beszerzése 163
1.1.3.2 A készletek beszerzése 165
1.1.3.3 A személyi feltételek megteremtése 165
1.2 A hatékonyság ellenőrzése 169
1.2.1 Az erőforrások kihasználásának vizsgálata 169
1.2.2 Átlagköltségek vizsgálata 174
1.3 Az eredményesség ellenőrzése 176
1.3.1 Az eredményesség tartalma 177
1.3.2 Az eredményesség típusai 181
1.3.2.1 Az önértékelés eredményessége 181
1.3.2.2 lainkeionális eredményesség 182
1.3.3 Az eredményesség ellenőrzésének fő területei és kérdései 185
1.3.3.1 Az önértékelés eredményességének ellenőrzése 186
1.3.3.2 A végtermék-eredményesség ellenőrzése 186
1.3.3.3 A közbenső hatások eredményességének ellenőrzése 193
1.3.3.4 A végső hatások eredményességének ellenőrzése 194
1.3.3.5 Az állami támogatások ellenőrzése 195
1.4 A teljesítmény-információs rendszer, teljesítmény-mutatók 202
1.4.1 A teljesítmény-információ jelentősége 202
1.4.2 A teljesítmény-mutatók 203
1.4.3 A teljesítmény-információs rendszer kialakítása 204
1.4.4 A teljesítmény-mutató kialakítása 205
1.4.5 A teljesítmény-információk, teljesítmény-mutatók ellenőrzése 207
1.5 A teljesítmény-ellenőrzések és az értékelés 209
1.5.1 Hasonlóságok és különbségek 209
1.5.2 Értékelési módszerek, technikák felhasználása a teljesítmény-ellenőrzéseknél 212
2. A teljesítmény-ellenőrzés folyamata 215
2.1 A teljesítmény-ellenőrzések megtervezése 217
2.1.1 Az ellenőrzés területének kiválasztása 217
2.1.2 A teljesítmény-ellenőrzési tervek elkészítése 220
2.2 Az ellenőrzések előkészítése 221
2.2.1 Elővizsgálat lefolytatása, előtanulmány készítése 221
2.2.2 Előtanulmány (elővizsgálati jelentés) 222
2.2.2.1 Az ellenőrzési terület ismertetése 222
2.2.2.2 Az ellenőrzés céljai 223
2.2.2.3 Az ellenőrzési kérdések 223
2.2.2.4 Ellenőrzési kritériumok 224
2.2.2.5 Ellenőrzési szempontok és ellenőrzési bizonyítékok 227
2.3 Az ellenőrzés lefolytatása 231
2.3.1 Ellenőrzési bizonyíték összegyűjtése 231
2.3.2 Ellenőrzési megállapítások és javaslatok 232
2.3.3 Az ellenőrzési munka dokumentálása 233
2.3.4 Az ellenőrzött és más érintett szervezetek, felek tájékoztatása 234
2.4 Jelentés készítése 235
2.5 A jelentések egyeztetése 238
2.6 A teljesítmény-ellenőrzések hatásai és nyomon követése 239
2.7 A teljesítmény-ellenőrzések minőségének biztosítása 241
3. A teljesítmény-ellenőrzés módszerei és technikái 242
3.1 Adatgyűjtési módszerek 242
3.1.1 Dokumentumok, adatállományok vizsgálata 242
3.1.2 Mintavétel 242
3.1.3 Szakirodalom, elemzések tanulmányozása 245
3.1.4 Célcsoport (focus group) 245
3.1.5 Összehasonlító értékelés (benchmarking) 247
3.1.6 Kérdőíves felmérés 249
3.1.7 Interjú 251
3.1.8 Elő- és utótanulmányok 254
3.1.9 Kísérleti, kontroll csoportok 254
3.2 Az információ-elemzés módszerei 255
3.2.1 Logikai modell 255
3.2.2 Kockázat-értékelés 256
3.2.3 Kognitív leképezés 257
3.2.4 Szervezeti leképezés 258
3.2.5 Általános statisztika az adateloszlások elemzéséhez 259
3.2.6 Regresszió-elemzés 259
3.2.7 Költség-hasznon elemzés 259
3.2.8 Költséghatékonyság elemzés 260
3.2.9 Meta-értékelés 260
III. rész: Márkus Gábor: Az előcsatlakozási alapok ellenőrzése 261
Bevezetés 263
1. A PHARE támogatások számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatai 267
2. A SAPARD támogatások speciális ellenőrzése. Az ÁSZ, mint igazoló szervezet 270
2.1. A finanszírozás megkezdésének feltételei és ellenőrzési feladatai 271
2.1.1. A SAPARD Terv 271
2.1.2. Többéves pénzügyi megállapodás 276
2.1.3. Éves pénzügyi megállapodás 292
2.1.4. Az intézményrendszer akkreditálása 292
2.2. A megfelelőségi ellenőrzés módszertana és az akkreditáció előtti átvilágítás (pre-accreditation review) 296
2.2.1. Funkciók 297
2.2.2. Kritériumok 298
2.3. Az igazoló ellenőrzés (certification audit) szabályai 305
3. AZ AQUIS COMMUNAUTAIRE PÉNZÜGYI BLOKKJÁNAK ÁTVÉTELE (ELFOGADÁSA) 312
4. A NEMZETKÖZI STANDARDOK ADAPTÁLÁSA ÉS A MAGYAR INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA 317
Források jegyzéke 319

Témakörök