1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban

Felsőoktatási kutatóprogram/Kutatási jelentés

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, Hulladék Munkaszövetség
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 236 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-216-492-x
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban a témája és fő vonala a tanulmányunknak. A közösségi részvétel megnyilvánul a döntéshozatalban való részvételben, az információhoz való... Tovább

Előszó

A közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban a témája és fő vonala a tanulmányunknak. A közösségi részvétel megnyilvánul a döntéshozatalban való részvételben, az információhoz való hozzájutásban és a jogorvoslathoz való jogban. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az érintett lakosság támogathatja, elfogadhatja, de ellenezheti is. Az Európai Unió előírásai szerint a regionális hulladéklerakók nem létesíthetők a lakosság megkérdezése, vagyis népszavazás kiírása nélkül. A népszavazáson dől el, hogy a lerakó és más létesítmények kialakításáról az adott területen folyhatnak e további előkészítő munkálatok. A lakosságnak vétójoga van az ügyben, tehát ha a szavazás eredménye az ellenzők javára dől el a beruházásnak új helyszínt kell keresni. Mindezekből következik, hogy a lakossággal folytatott kommunikáció, a lakosság információhoz juttatása alapvető befolyással lehet a beruházás létrejöttére. A lakosok döntését egyrészt az határozza meg, hogy milyen információkhoz jutottak a hulladékgazdálkodási beruházást előkészítő folyamatában, másrészt ezeket az információkat szubjektíven tudják csak megítélni, nagyban befolyásolják őket az információszolgáltatás körülményei is. Ezalatt az információk mennyiségét és minőségét, a szolgáltató személyét, az általa képviselt szervezetet, az információszolgáltatás helyét, időpontját, és formáját értjük. A döntést meghatározó másik nagyon fontos tényező a háttérben egymásnak feszülő érdekek, melyekből a lakosság is érzékel és tudni vél néhányat és szeretné a saját vélt vagy valós érdekeit érvényre juttatni a döntéshozatalkor. Ezért nagyon fontos feltárni a döntésben érintett személyeket és csoportokat, valamint érdekeiket.
A hazai gyakorlatban is találkozhatunk olyan esetekkel, ahol a társadalmi részvételnek szerepe volt az adott hulladékgazdálkodási projekt megvalósulásában. A közelmúltban egy nagy volumenű hulladékgazdálkodási beruházás előkészítését nagy botrányok kísértek. Az Észak-kelet Pest Megyei Regionális Hulladéklerakó létesítése ezidáig minden esetben a lakossági elutasítás miatt nem valósulhatott meg a kijelölt területeken. Éppen ezért remekül kapcsolódik dolgozatunk témájához, és fontosnak tartjuk ennek bemutatását. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETŐ 9
2. A PEST ÉS NÓGRÁD MEGYEI HULLADÉKLERAKÓ EDDIGI TÖRTÉNETEI 11
2.1. Bevezetés 11
2.2. A hulladéklerakó körüli konfliktusok Püspökszilágyon 14
2.3. Sződ és a regionális hulladéklerakó 15
2.4. A hulladéklerakó története Kosdon 18
2.5. Kartal 20
2.6. Keszeg története 24
2.7. Verseg története 27
2.8. Hévízgyörk története 28
2.9. Valkó 30
2.10. Romhány - végállomás ? 32
2.11. Gödöllő mint végső megoldás 34
2.12. Felhasznált irodalom 40
3. A HULLADÉK MINT ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI PROBLÉMA 42
3.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése 42
3.2. Hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása 44
3.3. A hulladékok fajtái és kezelésük 46
3.3.1. Települési hulladékok 48
3.4. Hulladékkérdés a környezetpolitika szemszögéből: káros környezeti hatások 49
3.4.1. Települési környezet 49
3.4.2. Környezet és egészség 49
3.4.3. Hulladékok és a települési környezet 50
3.5. A hulladékgazdálkodás szabályozási területe a környezetjogban; /a környezeti
elemek védelme/ a hulladék, mint a környezeti elemeket veszélyeztető tényező 51
3.5.1. A tervszerűség elve 51
3.5.2. A hulladékgazdálkodás alapjai 52
3.6. A magyar hulladékjog története 53
3.6.1. A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők a
környezetvédelmi törvény alapján 55
3.6.2. A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 56
3.7. A hulladékgazdálkodás szabályozási területe a környezetjog különös részében 56
3.7.1. A hulladékgazdálkodás általános keretei 56
3.7.2. A hulladékgazdálkodás alapelvei 57
3.7.3. Általános elvárások és prioritások; az egyes jogalanyok kötelezettségei 59
3.8. A hulladékgazdálkodás tervezése 60
3.8.1. A feladatok megoszlása a hulladékgazdálkodás területén 61
3.9. A feladatok különböző szinteken való megjelenítése 62
3.9.1. Az NKP és az OHT viszonya 62
3.9.2. Az OHT tervezése 64
3.9.3. Az önkormányzatok feladatai a hulladékgazdálkodásban 67
3.9.4. Az ingatlantulajdonos kötelezettségei 70
3.9.5. Hulladékkezelőkre vonatkozó szabályok 72
3.9.6. További kötelezettségek; a hulladékgazdálkodás társadalmi megítélése 72
3.10. Felhasznált irodalom: 74
4. HULLADÉKLERAKÓK KÖRNYEZETI HATÁSAI 75
4.1. A hulladéklerakók osztályozása, kialakítása 75
4.2. A hulladéklerakók helykiválasztásának szempontja, menete és módszere 77
4.2.1. A hulladéklerakók engedélyezési eljárása 77
4.2.2. A hulladéklerakó helykiválasztásának szempontjai 78
4.2.3. A lerakó helyének kutatási fázisai 81
4.3. A hulladék lerakás környezeti hatásai 84
4.3.1. Rendezetlen lerakás környezeti hatásai 84
4.3.2. Rendezett lerakás környezeti hatásai 87
4.4. Hulladéklerakókban lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai folyamatok 92
4.4.1. A hulladéklerakóban lejátszódó fizikai folyamatok, a tömörödés 92
4.4.2. A hulladéklerakóban lejátszódó biokémiai folyamatok 93
4.4.3. Lerakógáz, gázmentesítés 95
4.4.4. Csurgalék, csurgalékvízgyűjtő rendszer 98
4.5. Környezeti hatásvizsgálat (KHV), Környezeti Hatástanulmány (KHT) 100
4.5.1. A tervezett tevékenység leírása, a beruházás alapadatai és a beruházás
megvalósításának indoklása 102
4.5.2. A telepítés helye 108
4.5.3. Technológiai ismertetés 109
4.5.4. Hatótényezők, hatásfolyamatok 117
4.5.5. Környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatások 120
4.5.6. A hatásterület lehatárolása 120
4.5.7. Tervbe vett környezetvédelmi intézkedések 121
4.5.8. Bevonandó hatóságok köre (20/2001 Korm. Rend. 3. számú melléklete
alapján) 122
4.5.9. Havária esetek, haváriaterv 123
4.5.10. Közérthető összefoglalás 124
4.5.11. Szellemi alkotáshoz fűződő jogok 125
4.6. A fejezet összegzése 125
4.7. Felhasznált irodalom 126
5. A HULLADÉKLERAKÁS GAZDASÁGI HATÁSAI 127
5.1. Társadalmi szféra 133
5.2. Gazdasági szféra 133
5.3. Természeti szféra 134
5.4. Infrastruktúra 134
5.5. Public private partnership lehetősége a települési szilárd hulladék kezelésében 135
5.6. PPP megvalósulása 137
5.7. A regionális hulladéklerakás alkalmazhatóságának nehézségei 141
5.8. Magyarország természet- és társadalom-földrajzi jellemzői 141
5.9. A területfejlesztés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata 143
5.10. Törvényi szabályozás 143
5.11. Mit is jelent az, hogy régió? 144
5.12. A regionalitás kérdése a hulladékkezelésben 146
5.12.1. A regionalitás kritikája 146
5.12.2. A regionalitás és a hulladék probléma 147
5.12.3. A hulladékgazdálkodás új dimenziói 151
5.12.4. Eredmények az ISPA programban 152
5.12.5. A Kohéziós Alap 152
5.13. Budapesti szuburbanizációs folyamatok 153
5.14. Budapest és agglomerációjának kapcsolatrendszere a
hulladékgazdálkodásban 159
5.14.1. Hulladéklerakók 159
5.14.2. Budapesti Hulladékhasznosító Mű 161
5.14.3. FKF Rt monopóliuma, hulladékgazdálkodási régió kialakítása 162
5.14.4. Üdülőterületek hulladékgazdálkodásának problémái 163
5.15. Felhasznált irodalom 165
6. KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK 167
6.1. Környezeti konfliktusok általános jellemzői 167
6.1.1. A konfliktusok jellemző forrásai 167
6.1.2. Konfliktusok fonásainak csoportosítása 168
6.2. Gyakori kommunikációs hibák 169
6.2.1. Összefoglaló tábla 170
6.2.2. Egy nemzetközi példa a „ne az én kertemben" szindróma leküzdésére 170
6.3. A helyi környezeti konfliktusok szereplői 172
6.3.1. Önkormányzatok 173
6.3.2. Helyi lakosság 173
6.3.3. A befektető 174
6.3.4. Civil szervezetek 174
6.3.5. Hatóságok, szakértők 175
6.3.6. Állami szervek 175
6.4. A Pest megyei hulladékgazdálkodási konfliktus szereplői 175
6.5. Érintettek a Pest megyei hulladékgazdálkodási konfliktusban 176
6.5.1. Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom 176
6.5.2. Egyéb non profit szervezetek 179
6.5.3. Önkormányzat 180
6.5.4. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 183
6.5.5. Hatóságok, szakértők 183
6.5.6. Potenciális beruházók és üzemeltetők:
ASA Magyarország Kft., ERECO Rt. 184
6.5.7. Sajtó 185
6.5.8. Lakosság I85
6.6. A közösségi részvétel lehetőségei a környezetpolitikai döntéshozatal során 189
6.6.1. Történeti vonatkozások 189
6.7. A közösségi rész vétel dimenziói 190
6.7.1. Jogi dimenzió 191
6.7.2. A jog által kínált részvételi lehetőségek és nehézségeik 191
6.7.3. Hatalmi dimenzió 192
6.7.4. Társadalmi dimenzió 193
6.7.5. Szervezeti dimenzió 194
6.7.6. Politikai dimenzió 194
6.7.7. Kulturális-történeti dimenzió 195
6.7.8. Etikai dimenzió 195
6.8. Az Aarhusi-i egyezmény 196
6.9. Környezetpolitikai döntéstámogató eszközök 203
6.9.1. 1. A környezeti hatásvizsgálat (KHV) 203
6.9.2. 2. Többtényezős döntési modellek 204
6.9.3. 3. Állampolgári Tanács (ÁT) 205
6.10. A társadalmi részvétel fejlesztésének lehetőségei Magyarországon 207
6.11. A lakosság részvételi lehetősége és a tájékoztatási kötelezettségek a környezeti
hatásvizsgálat kapcsán a magyar és az Európai Unió jogi szabályozásai alapján 208
6.11.1. A nyilvánosság szerepe és részvételi lehetősége a környezeti
hatásvizsgálatokban a magyar szabályozás alapján 208
6.12. A nyilvánosság szerepe és részvételi lehetősége a környezeti hatásvizsgálatokban
az Európai Unióban a 85/337 EGK irányelv és a 97/11 EK irányelve alapján 209
6.13. A lakosság részvétele a környezeti hatásvizsgálatokban 211
6.14. Lakosság részvételének indoklása 211
6.15. A lakossági részvétel jellemzői 212
6.16. A lakossági részvétellel kapcsolatos jellemző hibák 213
6.17. A lakosság szerepe a hatástanulmány kapcsán 214
6.18. Tárgyalás előtt 216
6.19. Tárgyalás 218
6.20. Megvalósítás 219
6.21. Felhasznált irodalom 220
7. ÖSSZEGZÉS 221
8. MELLÉKLETEK 224
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem