Közoktatási szakértők kézikönyve/Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve/Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők ' összes példány

Kiadó:	Országos Közoktatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	200 oldal
Sorozatcím:	Nat-tan
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-7315-28-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"NAT-TAN"?
Sokáig ízlelgettük ezt a megnevezést, amelyet végül Is e sorozat címéül választottunk. A döntésben nagy szerepet játszott, hogy pontosan kifejezi a sorozat célját: szakmai segítséget nyújtani a Nemzeti alaptanterv implementációjához, működőképessé tételéhez, avagy ahogy ezt régi beidegződéseinkre támaszkodva, de némileg félrevezetően mondogatjuk, "bevezetéséhez".
A hosszú éveken át zajló NAT-vita lezárult. Meggyőződésem azonban, hogy az igazi, ha úgy tetszik, § "gyakorlati" NAT-vita csak most kezdődik. A NAT jogi legitimációját követnie kell e gyakorlati legitimációnak. A NAT mindaddig csak jól vagy rosszul sikerült dokumentum, ameddig az iskolák életét valóságosan szabályozó iskolai pedagógiai programokban, helyi tantervekben nem kel életre. A NAT mellett elkötelezett szakma és az alaptantervvel szabályozni kívánó oktatási kormányzat igazi felelőssége, hogy a NAT kötelező alkalmazását megelőző, a felkészülésre szánt három óvoda milyen szakmai hátteret és szolgáltatást képes kínálni az iskoláknak.
E felelősségből az Országos Közoktatási Intézet új alapító oklevelének megfelelően vállalja a ráeső részt. Feladatunk kettős. Egyfelől biztosítanunk kell a NAT iskolai alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges és az Iskolák számára könnyen hozzáférhető tantervi kínálatot. Másfelől elő kell segítenünk a NAT működőképességét biztosító szakmai kompetenciák növelését, fejlődését. Ez utóbbi feladat megoldásához kívánunk hozzájárulni a NAT-TAN sorozatban megjelentetett kiadványainkkal is.
A NAT-TAN sorozat szerkesztésekor ezt a bizonyos szakmai kompetenciát igyekszünk tágan értelmezni. A sorozat a tantervelmélet, a nemzetközi összehasonlítás, az egyes műveltségi területek értelmezésének problémáit egyaránt a "nat-tan" részének tekinti. A sorozat központjába azonban mégis a "hogyan készíthetünk iskolai pedagógiai programot?", "hogyan válasszunk, illetve készítsünk helyi tantervet?", "melyek a kritériumai a NAT-konformitásnak?", "miben áll a szakértő feladata?" És ehhez hasonló, a gyakorlati alkalmazással összefüggő kérdésekre adható válaszokat, megoldásokat kívánjuk állítani. Válaszokat, megoldásokat, mert a sorozat szerkesztőjének is szakmai meggyőződése, hogy e kérdésekre nem csak egy, hanem minden esetben több eltérő és mégis egyaránt releváns válasz adható.
Kérem a legszélesebb értelemben vett szakmát, támogasson bennünket, hogy a sorozat céljai megvalósulhassanak. Segítsen szakmai kritikával és szerzőként, az iskolák, az iskolafenntartók és használók felkészülését hatékonyan segítő kéziratokkal. A NAT csak akkor lehet sikeres, ha az egész szakma munkálkodik működőképessé tételén. A NAT "megtanulását" segítő "nat-tan" pedig akkor érheti el célját, ha a szakma átvitt és konkrét értelmében vett megírását saját feladatának tekinti.
A sorozatszerkesztő Vissza

Tartalom

Benedek István
KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐK KÉZIKÖNYVE
ELŐSZÓ 6
ÖSSZEFOGLALÁS 8
BEVEZETÉS 10
1. SZAKÉRTŐ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 12
1.1. A szakértői tevékenység idősíkjai 14
1.2. A szakértői tevékenység jellemzői 15
I 1.2.1. Szubjektív 15
1.2.2. Preventív 16
1.2.3. Szummativ 16
1.2.4. Orientatív 16
1.2.5. Alternatív 16
1.2.6. Kommunikatív és konzultatív 17
1.2.7 Innovatív 17
2. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG TÖRVÉNYI BÁZISA 18
2.1. Ellenőrzési jogosultság 34
2.2. A szakmai és törvényességi ellenőrzés 35
2.3. Szakértő az ellenőrzési rendszerben 36
3. A KÖVETELMÉNYEK, ELVÁRÁSOK RENDSZERE 40
Szakmai ellenőrzés neveléstörténeti áttekintése 40
3.1. A szakértő saját követelményei 53
3.1.1. Az önmenedzselés 54
3.1.2. Kapcsolatteremtés 55
3.1.3. Konfliktus- és problémakezelés 56
3.1.4. A munka hatékonysága 56
3.1.5. Naprakészség 57
3.2. A megrendelő követelményrendszere 61
3.2.1 Az időbeliség 63
3.2.2. A szakmaiság 63
3.2.3. Az írásbeliség 64
3.2.4. A diszkréció 64
3.2.5. A távlatosság 64
3.3. A szakmai szervezetek, egyesületek, szövetségek szolgáltatók követelményrendszere 65
3.3.1. A nyilvánosság 65
3.3.2 A szakmai közélet 66
3.4. Követelmények, korlátok, választási lehetőségek 66
3.4.1. A követelményháló 67
3.4.2. A korlátok hálója 68
3.4.3. Választási lehetőségek 68
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGAI 71
4.1. Az óvodában 73
4.2. Az iskolában 77
4.3. A kollégiumban 84
4.3.1. Kollégiumi nevelés funkciói 85
4.3.2. A kollégiumi nevelés tevékenységszerkezete 87
4.4. A pedagógiai program vizsgálatának szempontjai 90
4.4.1. Feltételrendszer 91
4.4.2. A térség közoktatás-politikai prioritásai 92
4.4.3. A tartalmi szempontok, követelmények érvényesülése 92
4.4.4. Képesítés, vizsgarend, átjárhatóság 92
4.4.5. Szervezeti, szerkezeti struktúra 93
4.4.6. A tanulók fejlesztése 93
4.4.7. Fejlesztőhatás, távlatosság 93
5. A SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG MÓDSZEREI, MÉRÉSI, VIZSGÁLATI TECHNIKÁK 94
5.1. A SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT MUNKAFÁZISAI: 95
5.1.1. A felkészülési szakasz 95
5.1.2. Konzultációs szakasz 97
5.1.3. Ütemezési szakasz 97
5.1.4. Tényfeltáró szakasz 98
5.1.5. Egyeztetési szakasz 98
5.1.6. Rögzítési szakasz 99
5.2. méréstipológia és eszközei 99
5.2.1. A tudásszint mérése 102
5.2.2. A képességek mérése 105
5.2.3. A neveltségi szint mérése 107
5.2.4. A pedagógiai értékelés fázisai 115
5.3. Kutatás-módszertani alapfogalmak 117
5.3.1. Alapsokaság és mintavétel 118
5.3.2. A mérés elmélete és a kvantitatív mérés a pedagógiában 119
5.4. A felmérési adatok pedagógiai elemzése 121
5.4.1. A leíró vizsgálat 122
5.4.2. Magyarázó jellegű vizsgálat 122
5.5. Nevelési, didaktikai módszerek szerepe a pedagógiai ellenőrzésben 122
5.5.1. A nevelési módszerek osztályozása 123
6. A JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE 126
6.1. A szóbeli jelentés 127
6.2. az írásos jelentés 128
6.3. Formai követelmények 129
6.4. Az írásbeli szakértői jelentés szerkezete 129
6.4.1. Összefoglalás 130
6.4.2. Bevezetés 131
6.4.3. A tartalomjegyzék 131
6.5. A probléma hátterének ismertetése 133
6.6. A probléma leírása, a tények ismertetése 133
6.7. az ellenőrzés (vizsgálat) céljainak megfogalmazása 136
6.8. az alkalmazott módszerek ismertetése 137
6.9. A problémák elemzése i 137
6.10. Magyarázatok, következtetések 138
6.11. Megoldási javaslatok, alternatívák 139
6.12. Táblák, ábrák, függelékek és ezek jegyzéke 140
6.12.1. Tények és vélemények 143
FELHASZNÁLT IRODALOM 144
ÁBRÁK JEGYZÉKE 147
A HASZNÁLT FOGALMAK, SZAVAK MAGYARÁZÓ JEGYZÉKE 148
MELLÉKLETEK 152
1. a közoktatással kapcsolatos országos intézmények 152
2. Megyei Pedagógiai Intézetek 153
3. Szakmai szervezetek, társaságok, szövetségek, kamarák 156
IRODALOMJEGYZÉK 161

Pőcze Gábor
Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők 183-200

Témakörök

Pedagógia > Oktatás > Egyéb
Pedagógia > Lexikonok, kézikönyvek
Pedagógia > Intézmények > Oktatási intézmények

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem