Köznevelésünk évkönyve 1985.

Fülszöveg

A Köznevelésünk évkönyve tizedik, jubileumi száma több meglepetéssel is szolgál az olvasónak. Már a módosítás is jelzi, hogy ezúttal nem a tanév feldolgozását vállalta. Ennek köszönhető, hogy közelebb került időben is az olvasóhoz, színesebb, gazdagabb lett tematikájában, frissebb, aktuálisabb mondanivalójában. Az is újdonság, hogy ez a kötet nem a központi pedagógiai intézetek éves, összegző beszámolóit teszi közzé. Ezzel vesztett hivatalos jellegéből, de megszűnt eddigi zártsága.
A megjelenés éve indokolja, hogy az évkönyv bevezető és terjedelmében is legnagyobb rovata a negyvenedik évfordulójához kapcsolódó összeállítás. A visszatekintést az időszakot legjobban ismerő szakemberek vállalták, közöttük: Köpeczi Béla, Béki Ernő, Szarka József, Zibolen Endre, Simon Gyula, Jáki László. Igazi érdekesség a felszabadulás utáni oktatási, illetve művelődési miniszternek tablója Teleki Gézától Köpeczi Béláig. ÉS megtudhatja az olvasó azt is, hogy e négy évtized alatt kik voltak azok a pedagógusok, akik kiérdemelték a Kossuth-, az Állami, az Apáczai Csere János díjat.
Tájékoztatást kapunk az 1983/1984 és az 1984/85. tanévről, a pedagógusok bérrendezéséről és az bérrendszeréről, két országos hírű pedagógiai kísérletről, a budapesti lakótelepi iskolákról. Megismerhetjük a pedagógusképzés és -továbbképzés feladatait, a pedagógusképző intézetek közül Eger, Szombathely, Nyíregyháza, és az ELTE tanárképző karának múltját, jelenét, és jövőjét. Köszönthetjük a nyolcvan éves Keresztury Dezsőt, olvashatunk Tettamanti Béla és Stolmár László életéről, munkásságáról, emlékezhetünk Gosztonyi Jánosra, Váci Mihályra. Új területeket mutat be a Külföldi rovat, és a megszokott, gazdag adatszolgáltatás ezúttal is rendelkezésünkre áll. Vissza