Közműveltség és magántudás

Fülszöveg

A kötet esszéi egy tucatnyi olyan fogalmat járnak körül, amelyek napjaink oktatási reformjainak is kulcsfogalmai, és amelyek az elmúlt két évtized oktatáspolitikai vitáinak a középpontjában álltak. Többnek már az említése is heves indulatokat kelt, és sokakat határozott véleménynyilvánításra késztet. Ismerős fogalmak jelennek meg sorban egymás után: műveltség, tudás, képesség, ismeret, tanulás, tananyag, tankötelezettség, intelligencia, tehetség, tanterv (NAT, helyi, rejtett), teljesítmény, vizsga, osztályozás. Ezek értelmezését azonban a szerző - elsősorban az utóbbi években keletkezett esszék esetében - egészen szokatlan kontextusba helyezi, megválasztott elemzési szempontjai meglepőek.
Némelyik írás első olvasásra valóban meghökkentőnek, esetíeg provokatívnak tűnik, holott nem használ túlzó kifejezéseket, és nem lép ki a szokásos filológiai elemzések kereteiből. Azonban alaposabban elolvasva e szövegeket rájövünk arra, hogy elsősorban a különböző elemzési szempontok váratlan... Tovább

Fülszöveg

A kötet esszéi egy tucatnyi olyan fogalmat járnak körül, amelyek napjaink oktatási reformjainak is kulcsfogalmai, és amelyek az elmúlt két évtized oktatáspolitikai vitáinak a középpontjában álltak. Többnek már az említése is heves indulatokat kelt, és sokakat határozott véleménynyilvánításra késztet. Ismerős fogalmak jelennek meg sorban egymás után: műveltség, tudás, képesség, ismeret, tanulás, tananyag, tankötelezettség, intelligencia, tehetség, tanterv (NAT, helyi, rejtett), teljesítmény, vizsga, osztályozás. Ezek értelmezését azonban a szerző - elsősorban az utóbbi években keletkezett esszék esetében - egészen szokatlan kontextusba helyezi, megválasztott elemzési szempontjai meglepőek.
Némelyik írás első olvasásra valóban meghökkentőnek, esetíeg provokatívnak tűnik, holott nem használ túlzó kifejezéseket, és nem lép ki a szokásos filológiai elemzések kereteiből. Azonban alaposabban elolvasva e szövegeket rájövünk arra, hogy elsősorban a különböző elemzési szempontok váratlan kapcsolata kelti a szürreális hatást. Megbarátkozva a gondolattal, hogy „egy varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a boncasztalon" is kelthet esztétikai élményt, elmélyedhetünk annak megfejtésében, miért találta a szerző az „ismeret" és „képesség" kifejezések előfordulásának elemzéséhez egy ismert gonosztevő hírhedt irományát relevánsnak.
Miként Sáska Géza más munkáira, az e könyvben összegyűjtött szövegekre is jellemző a különböző hagyományok összekapcsolása, a természettudományi és a társadalomtudományi nézőpontok váltogatása. A kötet az eredeti hangvételű esszék közé illeszt régebbi, inkább kordokumentum értékű szövegeket. T<jbbé-kevésbé eredeti megjelenésük fordított időrendjében közli az írásokat, és nagyjából ebben a sorrendben válik stílusuk konszolidáltabbá, jelezve talán azt is, mit tett lehetővé amaz, és mire inspirál emez a társadalmi közeg.
A fentiek szellemében jó szívvel ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szeretné az oktatás problémáit a megszokottól eltérő módon is szemügyre venni, különösen pedig azoknak, akiknek élményt jelenthet olyan gondolatok megismerése, amelyekkel nem feltétlenül értenek egyet.
Csapó Benő Vissza