Közművelődési tevékenység munkásszállásokon

Előszó

Az iskolák és az iskolai művelődést példázó közművelődés feltételez egy ismerethalmazt, amelyet résztvevőinek közvetíteni kíván. Az iskolákban, mert tanulni kötelező, s mert az ismeretek rendszeres átadására kijelölt hely, a diákok részt vesznek és elsajátítják a tananyagot. A közművelődésben szintén vannak olyan rész-területek, amelyek arra vállalkoznak, hogy hasonlóan az iskolához a tudományok, művészetek bizonyos területeit megismertessék résztvevőikkel. Ezek a részt vevők érdeklődnek az illető területek iránt, tehát maguk jelentkeznek, hogy részesei lehessenek a közművelődésnek.
A pedagógia és a közművelődés központi gondolata - és ez világjelenség hogy azokat az embereket, akikben nincsen meg az érdeklődés a közművelődés egyetlen jól kitaposott területe iránt sem, vagy azokat az embereket, akik a mindennapok során mindenféle problémáikat maguk oldják meg, vagy meg sem tudják oldani vagy azokat az embereket, akik ma a mindennapjaikat élik egy bizonyos módon, és nincs is tudomásuk arról, hogy másképp is lehetne, vagy hogyan lehetne másképp; tehát azokat az embereket, akik nem akarnak részesei lenni a közművelődésnek, mert úgy tudják, vagy úgy hiszik, hogy nincsen szükségük rá, hogyan lehet a közművelődés hasznosságáról és fontosságáról meggyőzni: tehát hogyan lehet a közművelődés eszközeit az eddig megmozdíthatatlan, hatáskörön kívül álló tömegek szolgálatába állítani.
Hogy ma a közművelődésben kísérletekről beszélünk, ez annak köszönhető, hogy ezeknek a kérdéseknek megoldásában egyelőre csak a kísérleteknél tartunk. Nem csak mi Magyarországon, hanem általában itt tart a közművelődés.
Az a szakasza a közművelődésnek, amelyhez most elérkeztünk, nem mondható kezdeti szakasznak. A kérdés, amely ma sokakban megfogalmazódik és mi is fentebb megfogalmaztuk, csak abban a történelmi időszakban fogalmazódhat meg, amelyben a közművelődés mennyiségi szakasza tetőzött. Vissza