1.063.236

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pedagógiai Szemle 1987. május

A Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pedagógiai Intézet folyóirata XXXVI. évfolyam 5. szám

Szerző
Budapest
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 95 oldal
Sorozatcím: Pedagógiai Szemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Orosz, angol és német nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal. Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Részlet:
KOZMA TAMÁS
Településfejlettség és iskolázottság
— Területi eliemzés egy alternatív oktatásfejlesztés megalapozásához —
Legtöbb oiktaltásfejlesztési elgondolásunk az ország városias térségeinek szükségleteit hivatott kielégíteni.1 Olyan laikossági igényeket, lelhelyezkedési lehetőségeket és intézményhálózati feltételeket vesz figyelembe, amelyek ma a városokat és városkörnyékekéit — az ország mintegy harmadát kitevő városi térségeket — jellemzik. Nincs alternatív fejlesztéspolitikánk az ország más térségei számára; aligha tudunk válaszolni ama, hogyan szervezzük a tanítást ott, ahol nincs iskola, és milyen továbbtanulással kell számolnunk ott, ahol. a lakosság nem kívánja továbbtaníttatni a gyerekeit. Azzal a problémával pedig, hogy az ország egyes térségeiben bizonyos szakképzettséggel csak hosszabb várakozás után juthalt munkához az ember, az oktatáspolitika és a tanügyigazgatás érdemben máig nem nézett szembe.2
Mindez tulajdonképpen érthető. Az elmúlt csaknem négy... Tovább

Fülszöveg

Részlet:
KOZMA TAMÁS
Településfejlettség és iskolázottság
— Területi eliemzés egy alternatív oktatásfejlesztés megalapozásához —
Legtöbb oiktaltásfejlesztési elgondolásunk az ország városias térségeinek szükségleteit hivatott kielégíteni.1 Olyan laikossági igényeket, lelhelyezkedési lehetőségeket és intézményhálózati feltételeket vesz figyelembe, amelyek ma a városokat és városkörnyékekéit — az ország mintegy harmadát kitevő városi térségeket — jellemzik. Nincs alternatív fejlesztéspolitikánk az ország más térségei számára; aligha tudunk válaszolni ama, hogyan szervezzük a tanítást ott, ahol nincs iskola, és milyen továbbtanulással kell számolnunk ott, ahol. a lakosság nem kívánja továbbtaníttatni a gyerekeit. Azzal a problémával pedig, hogy az ország egyes térségeiben bizonyos szakképzettséggel csak hosszabb várakozás után juthalt munkához az ember, az oktatáspolitika és a tanügyigazgatás érdemben máig nem nézett szembe.2
Mindez tulajdonképpen érthető. Az elmúlt csaknem négy évitázed az egyenlősítés oktatáspolitikai jielszava jegyében telt él, ahol a fejlesztést újra meg újra a szintne hozással indokolták meg, nem pedig a különbségek - ki-ugraltásával.3 Ez az oktatásfejlesztés — részeként az országos társadalompolitikának — jövőbe sugárzó eredményeket ért el. Ma azonban azt is látjuk, hogy többek között néhány feltételezése utópiának bizonyult. Témánknál maradva az például, hogy ami ma megfelel az ország városias térségeiben, az holnap jó lesz a falusias térségekben is, hiszen ők is hasonlóképp városiasodnak. Ezek a meggyőző désiek — amelyek mind a pedagógusokat, mind
'Máig eldöntetlen vita tehát, hogy legyenek-e más tantervek, tankönyvek és legyen-e más pedagógusképzés a városi, illetve a falusi iskolák és gyerekek számára. Emellett szólna, hogy a városi iskolák követelményei falusi térségek számára belátható időn belül még mindig elérhetetlenek. Ellene szól viszont, hogy a külön tanterv és külön tankönyv a falusi elmaradottságot konzerválná, sőt szentesítené is. Erre vonatkozólag lásd a Forray R. Katalin és Kozma Tamás szerkesztette „Oktatásökológia" c. intézeti tanulmánykötet több írását (Oktatáskutató Intézet, 1986; különösen a 139—218., a 253—306., illetve a 369—392. oldalakon).
2 Ez már a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján várható volt; néhány akkori adatát említem a „Tudásgyár?" (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1986. 203—214. o.) c. könyvben.
3 Az MTA és az Országos Köznevelési Tanács 1946. április 25-i ülésén például a vallás- és közoktatási miniszter, Keresztury Dezső többek közt így fogalmazott: „Az általános iskola megkezdte munkáját, és erős ütemben épül tovább Hivatása az lesz, hogy köznevelésünk helytelen osztálytagozódását megszüntesse, és lehetővé tegye a magyar nép elnyomott vagy elhanyagolt tömegeinek részesedését az egységes magyar művelődés alapvető javaiban. A műveltségben való előrehaladást, a képességek mentől gazdagabb kifejtését mindenki számára egyenlő módon kell biztosítanunk Az általános és egységes, minden magyar ember részére hasznos és szükséges alapműveltség megszerzése éppen ezért minden magyarnak nemcsak joga. hanem kötelessége is." (Mai magyar művelődéspolitika. VKM, 1946. 18—19. o.)
419 Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Pedagógiai Szemle 1987. május Pedagógiai Szemle 1987. május Pedagógiai Szemle 1987. május

A borító enyhén kopott.

Állapot:
930 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba