Előszó
Szerte a világon, mióta emberek élnek a földön, de napjainkban, egyre fokozódó mértékben küzdelem folyik a betegségek ellen.
Az e téren dolgozók nagyobbik része az éppen adott, betegségnek kitett,...
Tovább
Előszó
Szerte a világon, mióta emberek élnek a földön, de napjainkban, egyre fokozódó mértékben küzdelem folyik a betegségek ellen.
Az e téren dolgozók nagyobbik része az éppen adott, betegségnek kitett, vagy már beteg emberen igyekszik segíteni, tehát gyógyító-megelőző munkát végez', kisebb része általános kérdésekkel foglalkozik, tudományos munkát végez. Azonban a két tevékenység - még ha néha megkísérlik is - éppen úgy nem választható el egymástól, mint bármely más területen az elmélet és a gyakorlat.
Bármilyen egyéni tudományos célt tűz ki valaki maga elé, nem szakadhat ű sem a betegágytól, sem a vele egy területen dolgozóktól. A bölcsek kövét nem tudja megtalálni egymagában senki sem. Az egészségügy ismeretlen területei - és számos ilyen van - nagyon szerteágazóak, bonyolultak és csak igen sok ember összműködése útján ismerhetők meg helyesen. Tökéletlen eszközök és módszerek csak tökéletlen eredményt hozhatnak. Tehát az egészségügyi feladatok társadalmi feladatok.
Hazánkban a legszerteágazóbb gyógyító-megelőző tevékenységnek és így a tudományos munkának is, a társadalmi feltételei messzemenően adva vannak, hiszen a mai ketté vált világnak a jobbik feléhez tartozunk. Csak a szocialista társadalomban lehet alaptétel az emberről való legmesszebbmenő gondoskodás. Csak itt van meg a lehetőség annak kimondására, hogy „az egészségügy az egész társadalom ügye".
Megyénk egészségügyi dolgozói a munka rájuk eső részét szívesen vállalták, és a legjobb tudásuk szerint teljesítik is.
Évkönyvünk nem akar mást - és hibás lenne, ha mást akarna -, mint helyet biztosítani azoknak a dolgozatoknak közlésére, melyeket a megye egészségügyi dolgozói - bármely területen tevékenykedjenek is - az elmúlt 2 esztendő munkás hétköznapjaiból kiszűrtek és összegeztek közös munkájuk során.
Köszönetemet fejezem ki a megye minden egészségügyi dolgozójának, hogy ilyen vagy olyan módon részt vett a gyógyításban és ezzel egyúttal a tudományt is szolgálta, azonkívül örömömet afelett, hogy akadtak számosan olyanok, akik az összesség munkájából a leglényegesebbet kiválogatták és írásba foglalták.
Igaz köszönetünket tolmácsolom a megye vezetői előtt és mindenki más előtt, akiket illet, hogy e könyv megjelenhetett.
Hiszem, hogy ez az évkönyv valamelyest szolgálja a szocialista egészségügyet és hogy valóban szolgálja, a vázolt gondolatok jegyében ajánlom a tisztelt olvasónak.
Dr. SZÁSZ JÁNOS, a Megyei Kórház igazgató főorvosa
Vissza