Előszó
A közlekedési szükségletek és a közlekedési eszközök (ágaza-
tok) fejlődése között bonyolult kölcsönhatás érvényesül. A közle-
kedési szükségletek a mindenkori társadalmi-gazdasági viszonyok
az életszínvonal talaján fakadnak és a közlekedés uj és uj esz-
közeit, illetőleg tökéletesebb formáit hozzák létre, - majd a
fejlettebb közlekedés visszahat a társadalmi-gazdasági viszonyok
fejlődésére és nem ritkán szerepe van azok forradalmi átalakulá-
sában.
A közlekedéstechnikai találmányok tehát nem véletlenül szü-
lettek és a legtöbbször nem is egy-egy zseniális feltaláló jóvol-
tából. Pl. a gőz feszitő erejét az emberiség már az ókorban is
ismerte, de nem használta fel semmi komolyan hasznos célra.
A termelőerők, a termelési viszonyok fejlődésének kellett olyan
fokra eljutnia, hogy az emberek tudatosan keressenek egy uj
energiaforrást, amely az emberi és állati erő, valamint a szél
és a viz korlátoltan kihasználható energiája mellett a termelés
eredményeit megsokszorozhatná. Nem véletlen, hogy az első gőz-
gépeket azért szerkesztették, hogy a bányaszivattyukat működtes-
sék velük akkor, amikor a bányászat hatalmasan fellendült. A gőz-
vontatásra is akkor gondoltak, amikor a tömeges szállítások már
a szárazföldön is megkövetelték a nagy teljesitőképességü közle-
kedési eszközt. Amikor pedig ilyen intenziv közlekedési szükség-
let mozgatta a fejlődést, rendszerint sokan fáradoztak a fela-
dat megoldásán. Ezért van az, hogy a közlekedés egy-egy eszközének
megalkotása, de még inkább annak továbbfejlesztése is sok-sok
feltaláló, tudós és mérnök erőfeszítésének eredménye.
Mindezek folytán a közlekedés története nem érthető meg az
emberiség egyetemes történetéből, de legfőképpen a gazdaságtör-
ténetből, valamint a technika, a tudományok általános történeté-
ből kiszakitottan.
Vissza