1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Közlekedéspolitika - közlekedésgazdaságtan

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 366 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-10-7285-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Tankönyvi szám: 42 352.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gazdaság, a politika, a gazdaságpolitika és a közlekedéspolitika összefüggése

A közlekedéspolitika fogalma, belső tartalma a történelmi fejlődés során lényeges változásokon ment át. A második... Tovább

Előszó

A gazdaság, a politika, a gazdaságpolitika és a közlekedéspolitika összefüggése

A közlekedéspolitika fogalma, belső tartalma a történelmi fejlődés során lényeges változásokon ment át. A második világháború előtt hazánkban a közlekedéspolitika fogalmán az állami irányításnak valamiféle beavatkozását értették az egyes közlekedési vállalatok életébe. A belső tartalom azonban nem volt egyértelmű. Egyesek leszűkítették adminisztratív közigazgatási jellegű tevékenységre, mások a közlekedési szervezetek gazdálkodási és működési viszonyait érintő intézkedések gyűjtőfogalmaként használták. A kapitalista országokban ma a közlekedéstudomány - többféle fogalommeghatározást alkalmazva - a közlekedéspolitika más-más oldalát hangsúlyozva igyekszik annak lényegét meghatározni. A szocialista gazdasági rendszerben a közlekedéspolitika fogalmi meghatározásakor a közlekedéstudomány művelői - a marxista meghatározásokra alapozva - a gazdaság, a politika, a gazdaságpolitika és a közlekedéspolitika szoros összefüggéseiből indulnak ki. Vizsgáljuk meg ezek kapcsolatait! A társadalom gazdasági alapja és felépítménye összefüggéseinek és kölcsönhatásainak felismerése, a törvényszerűségek tudatos alkalmazása minden területen elősegíti a szocialista építőmunkát, a politikai célok hatékonyabb megvalósítását. Ebben különösen nagy jelentősége van a gazdaság és a politika kapcsolatának. A gazdaság az adott termelőerőkön nyugvó termelési viszonyok összessége, a politika az állam ügyeiben való részvétel, az állami tevékenység formáinak és tartalmának meghatározása. A politika tartalmát az adott osztály vagy osztályszövetség érdekei határozzák meg. Minden társadalmi probléma politikai jelleget ölt, ha megoldása közvetlenül vagy közvetve összefügg a hatalom problémájával. A politika a politikai hatalom vezetésének, gyakorlatának rendszere és módszere mind lényegi, mind formai vonatkozásban (Lenin összes Művei 33. köt. 236. o.). A gazdaság és a politika szoros kétoldalú kapcsolatban van egymással, mint társadalmi tevékenységek szorosan összetartoznak és kölcsönösen hatnak egymásra. E kölcsönhatás lényege az, hogy a társadalom gazdasági alapja meghatározza a politika tartalmát, a politika (felépítmény) a gazdaságból származik, indítékát a gazdaságból, elsősorban az egyes társadalmi osztályok alapvető gazdasági érdekéből meríti. Ugyanakkor pedig a politika elsődleges a gazdasággal szemben és visszahat annak fejlődésére. Lenin szerint a politika a gazdaság koncentrált kifejezése. A szocialista társadalomban - a szocialista tulajdon és annak megfelelő osztályviszonyok alapján - a szocializmus lényegének megsértése nélkül csak olyan politikát lehet folytatni, amely a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekét szolgálja. A szocializmusban a termelés elsődleges célja a szükségletek mind magasabb szintű kielégítése. Ennek érdekében folyamatosan fejleszteni kell a termelőerőket és javítani kell a munka hatékonyságát. Vissza

Tartalom

Közlekedéspolitika
A közlekedéspolitika fogalma9
A gazdaság, a politika, a gazdaságpolitika és a közlekedéspolitika összefüggése11
A közlekedésről általában17
A közlekedés fogalma17
A közlekedés felosztása, csoportosítása20
A modern közlekedés jellemzői23
A közlekedés szerepe és jelentősége a társadalmi-gazdasági életben29
A közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe29
A közlekedés termelőmunkájának értékelése30
A közlekedési szükségletek és felmérésük33
A közlekedés népgazdaságon belüli helyét, szerepét, súlyát jellemző fontosabb mutatók34
A magyar közlekedéspolitika története43
A magyar közlekedéspolitika kialakulása és fejlődése a második világháborúig43
A magyar közlekedéspolitika fejlődése a második világháborút követő első két évtizedben45
A szocialista közlekedéspolitika kialakulása. Az 1968. évi Közlekedéspolitikai Koncepció kidolgozása és jóváhagyása46
A Közlekedéspolitikai Kocepció továbbfejlesztésének előkészítése (1978-1979)48
Az 1968. évi Közlekedéspolitikai Koncepció49
A Közlekedéspolitikai Koncepció szükségessége és jelentősége49
A Közlekedéspolitikai Koncepció alapelvei51
A Közlekedéspolitikai Koncepció fő célkitűzései52
A közlekedési alágazatok fejlesztési koncepciója57
Kis forgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelése és a vasúti kocsirakományú áruforgalom körzetesítése59
A városi közlekedéspolitikai koncepció61
Területfejlesztési célkitűzések64
A koncepció végrehajtásának tízéves eredményei66
A közlekedéspolitika továbbfejlesztett koncepciója74
A közlekedéspolitika továbbfejlesztésének szükségessége74
A szállítási teljesítmények növekedésének prognózisa75
Az egységes közlekedési rendszer fogalma75
A Közlekedéspolitikai Koncepció továbbfejlesztéséről szóló jogszabályok (minisztertanácsi határozatok)76
A népgazdaság szállítási igényeinek kielégítése, a közlekedési alágazatok munkamegosztásának javítása78
A közlekedés fejlesztésének fő irányai80
A közlekedés gazdaságosságának növelése84
Munkaerő-gazdálkodási célkitűzések85
A továbbfejlesztett közlekedéspolitikai koncepció megvalósításának gazdasági és egyéb feltételei86
A közlekedési szolgáltatások minőségének javítása90
A személyszállítási szolgáltatások minőségének javítása90
Az áruszállítás minőségének javítása, korszerű áruszállítási módszerek alkalmazása92
Alágazati közlekedéspolitikai koncepciók99
A Közlekedéspolitikai Koncepció nemzetközi vonatkozásai109
A Közlekedéspolitikai Koncepció nemzetközi vonatkozású célkitűzései109
Nemzetközi kapcsolataink a közlekedés területén114
A közlekedési ágazat távlati, 2000-ig szóló fejlődésének iránya, főbb fejlesztési célkitűzései117
A közlekedés távlati tervezése történetének rövid áttekintése117
A közlekedés fejlődése 1960-tól a 80-as évek elejéig118
A közlekedési szükségletek alakulását befolyásoló főbb tényezők várható fejlődése120
A közlekedési szükségletek hosszú távú alakulása121
A közlekedés fejlesztésének stratégiája124
A fontosabb fejlesztési célkitűzések126
A beruházási, korszerűsítési és fenntartási ráfordítások133
A Közlekedéspolitikai Koncepció megvalósításának eszközrendszere134
A gazdaságirányítási rendszer134
A népgazdasági tervezés134
A műszaki fejlesztési politika135
A beruházási politika135
A kereskedelmi politika136
A gazdasági szabályozók rendszere137
A díjszabáspolitika138
A pénzügyi és hitelpolitika139
A munkaerő-gazdálkodás és a szakoktatás140
Az energiagazdálkodás és környezetvédelem140
Tudománypolitika: A kutatások felhasználása141
Üzem- és munkaszervezési tevékenység145
Adminisztratív és jogi intézkedések146
A magyar közlekedés irányításának szervezeti rendszere147
A közlekedéspolitika várható társadalmi-gazdasági hatása153
Közlekedés-gazdaságtan155
A közlekedés-gazdaságtan tárgya és kapcsolata a társadalomtudományokkal157
A szocialista közlekedés gazdasági irányításának elemei159
A népgazdasági tervezési rendszer159
A különböző időtávú népgazdasági tervek és kapcsolatuk162
A szábályozási rendszer164
A szervezeti rendszer166
A közlekedés tervezésének fő vonásai167
A népgazdasági tervezés és az ágazati tervezés kapcsolata167
A közlekedési ágazati tervezőmunka, a különböző időtávú tervdokumentumok tartalma és kidolgozásuk módja169
A közlekedési vállalati tervezőmunka174
A helyi területi tervezés és a közlekedés tervezésének kapcsolata176
A gazdasági tervezésssel kapcsolatos új követelmények a közlekedésben176
A közlekedési ágazat tervezésének néhány sajátos területe178
A közlekedési vállalatok jellemzői, a vállalati érdek, érdekeltség, jövedelmezőség184
A szocialista vállalatok általános jellemzői184
A vállalati érdek, érdekeltség, a vállalati politika187
A közlekedési vállalatok jellemzői189
A népgazdasági tervcélkitűzések és a vállalati érdekeltség kapcsolata a közlekedésben191
A vállalati jövedelemszabályozás általános elvei192
A vállalati nyereség és jövedelmezőség, a vállalati eredmény felosztása193
A vállalati jövedelemszabályozás fejlődése 1975 óta197
A közlekedési vállalatok nyereségének alakulása 1975-1985 között202
Állóeszköz-gazdálkodás, -fejlesztés és -korszerűsítés a közlekedésben207
Alapfogalmak207
A közlekedés állóeszköz-igényessége210
Állóeszköz-gazdálkodás, beruházáspolitika népgazdasági, ágazati, ill. vállalati szinten210
A vállalati állóeszköz-gazdálkodás főbb összetevői224
A beruházások és korszerűsítések megvalósítási folyamata225
A beruházások ipari, építőipari és külkereskedelmi háttere227
Az állóeszközgazdálkodás, a beruházások, a beruházási-korszerűsítési források szabályozásának fejlődése 1975 óta230
A közlekedési beruházások, ill, korszerűsítések alakulása, a hosszú távú célkitűzések236
Anyag-, energia- és készletgazdálkodás a közlekedésben242
Alapfogalmak242
Forgóeszköz-gazdálkodás244
Anyaggazdálkodás247
Energiagazdálkodás251
Készletgazdálkodás256
A forgóeszközök finanszírozási rendszere260
A forgóeszköz-gazdálkodás szabályozási rendszerének fejlődése 1975 óta261
A közlekedési vállalatok készletalakulása és energiafelhasználása 1975-1985 között265
Munkaerő-gazdálkodás, bér- és keresetszabályozás, szociálpolitika a közlekedésben272
Alapfogalmak272
A közlekedés élőmunka-igényessége, ágazati sajátosságok272
Munkaerő-gazdálkodás ágazati és vállalati szinten276
A vállalati munkaerő-gazdálkodás főbb összetevői277
A bér- és keresetszabályozás fejlődése 1975 óta281
A közlekedési vállalatok bérgazdálkodásának főbb jellemzői286
Szociálpolitika a közlekedésben290
A közlekedés a létszámhelyzetének, bér- és személyijövedelem-arányának alakulása 1975-1985 között; a hosszú távú célkitűzések293
A közlekedési vállalatok bevételei, a közlekedési tarifapolitika fő vonásai298
A vállalati bevételek és főbb jellemzőik298
Devizakitermelés a közlekedésben300
A közlekedési tarifák és szerepük301
A közlekedés árrendszere és árkiegészítési rendszere304
Belföldi és nemzetközi díjszabások307
A közlekedési tarifarendszerünk fejlődése311
A közlekedési vállalatok termelési értékének és bevételének alakulása 1975-1985 között319
Költséggazdálkodás a közlekedésben321
A közlekedési költségekkel kapcsolatos elméleti megfontolások321
A költségek összetevői a közlekedési vállalatoknál324
A költségek szerepe a nyereségérdekeltségi rendszerben327
A költségcsökkentés főbb lehetőségei a közlekedésben327
Önköltségszámítási módszerek332
A közlekedési vállalatok költségalakulása 1975-1985 között334
Gazdasági eredményesség és hatékonyság a közlekedésben336
Alapfogalmak336
Népgazdasági, ágazati, vállalati hatékonyság336
Önköltség340
Jövedelmezőség342
Eszközhatékonyság343
Az élőmunka termelékenysége345
Beruházáshatékonyság350
Komplex hatékonysági mutatók353
Irodalom358
Tárgymutató360
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem