Közlekedési Közlöny 1988. szeptember - Különszám

Előszó

A kilométermutató közzétételét időszerűvé teszi, hogy a közutak korszerűsítése és új utak építése miatt a helységek közötti távolság a legtöbb esetben változott, és a korábbi kilométermutató figyelmen kívül hagyta az utak és hidak terhelhetőségét. A közúti kilométermutató az abban feltüntetett helységek egymás közötti közúti távolságának megállapítására szolgál. A helységek geometriai középpontját az ahhoz legközelebb található két legmagasabb rendű út kereszteződése adja. Ahol ez nem volt egyértelmű, ott az 1. sz. mellékletben feltüntetett metszéspontok szolgáltak kiinduló pontként. A kilométermutató adatainak alapjait a Kartográfiai Vállalat által 1986-ban kiadott 1:150000 léptékű megyei úthálózati térképekkel alkotják. A számítások - a helységek közötti legrövidebb távolságok meghatározásánál - az autópályáktól a négyszámjegyű utakig a közutakon lehetséges megközelítéseket veszik figyelembe. A legrövidebb távolság számításánál figyelmen kívül maradtak a földutak, a kiépítetlen és egyéb utak, illetve a kompok. A kilométermutató tartalmazza az országos hídnyilvántartás 1987. évi adatai alapján a hidak össztömeg-korlátozásából adódó kerülőút-távolságokat is. A kilométermutató a 0,1 km pontosságú alapadatokból számított végső távolságokat egész km-re felkerekítve tünteti fel. Két helység egymástól való legrövidebb távolsága a következő módon állapítható meg: A betűrendben előbb lévő helység nevét a fejrovatban, a másik helység nevét az oldalsorokban kell megkeresni. Az oszlop és a sor metszéspontjában található a keresett távolság. - Ha a metszéspontban egy adat található, az a két helység közötti legrövidebb távolságot jelenti (ez esetben csak általános össztömeg-korlátozás van). - Ha a metszéspontban két adat található, akkor a felső adat a 20 t össztömeg alatti, az alsó adat a 20 t össztömeg feletti (de csak a megengedett össztömegig terjedő) járművekkel járható legrövidebb távolságot jelenti. Az úthálózat és a műtárgyak állapota változó, ezért esetenként szükség van időszakos, ideiglenes össztömeg-, vagy tengelyterhelés-korlátozásra. A közúti útvonal-engedélyekről jelenleg érvényes 10/1977. (XII. 21.) KPM sz. rendelet erre vonatkozó rendelkezéseinek kivonatát a 2. sz. melléklet tartalmazza. A közúti kilométermutató díjszámítási segédletként szolgál mindazon esetekben, amikor a Tehergépjármű Díjszabás, illetve a darabáru-küldemények díjszámítására vonatkozó ármegállapítás a csomóponti kilométermutató használatát írja elő. Díjszámítási szempontból - a közúti távolság két adata közül - - a kocsirakományú küldemények üres kilométereinek megállapításánál, - a részrakományok továbbításánál díjszámítási távolságként, - a darabáru díjszámítási távolság megállapításánál az alacsonyabb értéket kell számításba venni. A magasabb kilométerértéket kocsirakományú fuvarozáskor rakott kilométerenként abban az esetben kell figyelembe venni, amikor a küldemény és a tehergépjármű együttes tömege a 20 tonnát eléri vagy meghaladja és a kilométermérő műszer használhatatlan. Feltehető, hogy a kilométermutató-feldolgozásakor - a nagyfokú gondosság ellenére is - kisebb hiba, illetve tévedés előfordulhat. Kérjük ezért a kilométermutató használóit, hogy az ilyen hiányosságokról adjanak tájékoztatást. Budapest, 1988 Központi Szállítási Tanács Titkársága Vissza