Előszó
Az operációkutatás (röviden OK) a rendszerek működésének (operációjának) és fejlesztésének elemzésével és eredményessé tételével foglalkozván a kibernetika egyik ismereti tartománya,- fejezete. Jándy meghatározása szerint az OK általában matematikai modellben vizsgálja valamely gazdasági, technológiai vagy egyéb szervezet, rendszer struktúráját, működésének illetve fejlődésének folyamatát, hogy azok hatékonysági optimumát meghatározhassa. Tömören az OK a döntések matematikai megalapozásával foglalkozik (1).
Az OK szorosan kapcsolódik a kibernetikához, mert ahhoz, hogy az optimális döntésre következtethessünk, rendszerint sok paramétertől való ismételt függéseiket elektronikus számítógépre kell programozni, így fokozatosan beleépül a közlekedési üzemtanokba, amikor ott tiszta matematikai modelltípusait alkalmazza. Jelen tanulmánynak éppen ez az alkalmazás a feladata és-pedig arra a célra, hogy a modellek egy összefüggő folyamatba legyenek összekapcsolva: a városi közlekedés tervezését választottuk, de ezen végigmenve az egyes modelleknél a közlekedés többi területét is megkíséreljük érinteni.
Az optimális döntés az, amely a szervezet egésze szempontjából a kitűzött komplex célok közös, leghatékonyabb, legkedvezőbb megoldására irányul. Ez a vizsgálat lehetőleg matematikai modellek segítségével történik, amely modell a vizsgálat tárgyának, összefüggéseinek célszerű absztrakció, egyszerűsítés útján való leképezése és a tanulmányozások során magyarázatot hivatott adni arra, hogy az alkalmasan megválasztott paraméterek változása hogyan hat ki a többi lényeges jellemzőre.
Különösen az OK gépesített fázisához meg kell tehát adni a végzendő feladat zárt algoritmusát, amely egyértelmű matematikai szabályrendszer és megmutatja a számítás lépéseinek egymásutánját a feltételektől a feladat megoldásáig.
A modellben szereplő tényezők összefüggése lehet a klasszikus matematika eszközeivel egyértelműen számítható: determinált, vagy ennél mind gyakoribb eset, hogy a modell változói valószínűségi változók, amelyek matematikai statisztikai összefüggésekhez vezető nagyszámú mérés alapján azután bizonyos valószínűségi hibahatárokon belüli következtetést tesznek lehetővé. A gépi feldolgozást azonban nem csupán a sztochasztikus jelenségek jellemzésére szükséges nagyszámú mérés indokolja, hanem a determinisztikus programozások igen nagyszámú alternatívája is.
Vissza