Közlekedésgazdaságtan 2.

Távoktatás/Kézirat/Széchenyi István Egyetem

Szerző

Dr. Bikás Ernő

Lektor

Dr. Tóth Lajos

Győr

'Dr. Bikás Ernő: Közlekedésgazdaságtan 2. ' összes példány

Kiadó:	Universitas-Győr Kht.
Kiadás helye:	Győr
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	136 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"1. MUNKAMEGOSZTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
KÉRDÉSE A KÖZLEKEDÉS TERÜLETÉN
"A közlekedés ügy az, mely körül sem egyesek, sem hatóságok önálló és szétosztott munkássága sikerhez nem vezethet: miben, valamint csak minden erők egyesített munkássága állíthat ki valami egészet és nagyobbszerűt..."
(Gr. Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül. Pozsony, 1858. január 25.)
"Társadalmi általános tőke (social overhead capital): /olykor infrastuktúrának is nevezik/ Azok az alapvető tőkejavak, amelyektől a gazdasági fejlődés függ, különösen a szállítás az energiaszolgáltatás és a távközlés. Mivel a társadalmi általános tőke nagy tőkeköltséggel és oszthatatlan tényezőkkel jár, általában a kormányzat tervező tevékenységétől és gazdasági támogatásától függ, különösen a kevésbé fejlett országokban."
(P.A. Samuelson - W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1990)
1.1. A közlekedési munkamegosztás lényege és formái
A közlekedési munkamegosztás egy célszerűen kialakuló/kialakított forgalommegosztást jelent a közlekedés egyes alágazatai között. A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására mennyiségileg és minőségileg differenciálódó utazási és szállítási igények, valamint a közlekedési technika fejlődésének kölcsönhatásaként a munkamegosztás számos, változó formája alakul ki.
Alapelv: a nemzetgazdaság korlátos erőforrásainak racionális felhasználása - az egyes szállítási feladatokat az a közlekedési alágazat végezze, amely adott feltételek mellett a legkisebb élő- és holtmunka-felhasználást, a negatív externáliák minimális szinten tartását biztosítja.
Az állam szerepe a munkamegosztás alakításánál
A közlekedés, mint infrastruktúra működése a nemzetgazdaság egészére kihat. A közlekedési munkamegosztás tudatos alakítása a nemzetgazdaság tervszerű fejlesztésénél mindig jelentős szerepet játszik. Más kérdés, hogy a központi szabályozás és a spontán piaci folyamatok érvényesülésének arányát hogyan lehet optimalizálni.
A fenti Széchenyi idézet kiemeli a közlekedésügy központi, nemzetgazdasági szintű kezelésének fontosságát abban az időszakban, melyet az első "szállítási forradalom korszakának" is nevezhetünk." Vissza

Tartalom

1. Munkamegosztás és együttműködés kérdése a közlekedés
területén 1
1.1. A közlekedési munkamegosztás lényege és formái 1
1.2. Nemzetközi együttműködés a közlekedésben 2
1.3. A közlekedési munkamegosztás fogalmai 6
1.4. A korlátozott erőforrások hatékony elosztási, felhasználási
lehetőségeinek vizsgálata 9
1.4.1. A közlekedés és az egyes közlekedési alágazatok
hatékonysági értékelése, jellemzői 10
1.4.2. A közlekedés minősége, optimumkritériumok 13
1.4.3. Munkamegosztás tervezése, gazdaságossági és
hatékonysági vizsgálata 16
1.5. Fogalmak 21
1.6. Áttekintő kérdések 22
1.7. Irodalom 22
2. Gazdálkodási rendszerek a közlekedésben 24
2.1. A gazdasági rendszerek csoportosítása 24
2.2. A mikrogazdasági rendszerek alapvető tulajdonságai és
csoportjai 25
2.3. Vállalkozások működési modellje 27
2.4. Fogalmak 31
2.5. Áttekintő kérdések 31
2.6. Irodalom 31
3. A gazdálkodás információbázisa 33
3.1. A gazdálkodási tevékenység nyilvántartása 34
3.1.1. A számviteli rendszer alapelemei 34
3.1.2. A vállalati vagyon fogalma, a vagyonmérleg 37
3.1.3. Könyvviteli mérleg 39
3.1.4. A leltár 45
3.1.5. A bizonylat fogalma, tanalma 45
3.2. A gazdasági műveletek alaptípusai, a könyvvitel
részterületei 46
3.2.1. Gazdasági műveletek, elszámolások 46
3.2 2. Számlaelméletek 48
3.2.3. A könyvviteli számlák rendszerezése 51
3.2.4. A könyvelési munka általános menete 52
3.3. Információ felhasználás - controlling 53
3.4. Fogalmak 56
3.5. Áttekintő kérdések 57
3.6. Irodalom 57
4. Vállalkozások gazdálkodásának funkcionális részterületei 58
4.1. Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel 58
4.1.1. A tárgyi eszközgazdálkodás tartalma, funkciói 58
4.1.2. A tárgyi eszközállomány szerkezete, csoportjai 59
4.1.3 A gazdaságos élettartam kérdése 61
4.1.4. Az amortizáció 65
4.1.5. Tárgyi eszközök üzemeltetése a gazdaságos élettartam
alatt 77
4.1.6 Innovációs politika, műszaki fejlesztés, beruházás 84
4.1.7. Projekt és projekt menedzsment 94
4.1.8. A tárgyi eszközgazdálkodás sajátosságai a
közlekedésben 97
4.2. Fogalmak 99
4.3. Áttekintő kérdések 100
4.4. Irodalom 101
4.5. Forgóeszköz-gazdálkodás 102
4.5.1. A forgóeszköz-gazdálkodás általános fogalmai 102
4.5.2. A készletgazdálkodás 103
4.6. Fogalmak 123
4.7. Áttekintő kérdések 124
4.8. Irodalom 124
4.9. Munkaerő-gazdálkodás 125
4.9.1. A munkaerő-gazdálkodás területe 125
4.9.2. A munkaerő ellátás tervezése 126
4.9.3. A munkavégzés megszervezése 129
4.9.4. A munkakapcsolatok kezelése 131
4.9.5. Bérgazdálkodás, motiváció, ösztönzés 133
4.10. Fogaknak 136
4.11. Áttekintő kérdések 136
4.12. Irodalom 137