Közlekedésgazdaság, közlekedéspolitika

Tartalom

Tartalmi áttekintés 3
BEVEZETŐ GONDOLATOK-ALAPFOGALMAK 5
1. A KAPITALISTA GAZDÁLKODÁS, VALAMINT AZ IPARI ÉS A KÖZLEKEDÉSI
FORRADALOM KIBONTAKOZÁSA EURÓPÁBAN 9
1.1 Korszakváltás 9
1.2 Népesség, gazdaság 11
1.3 Ipari forradalom 13
1.4. A közlekedési forradalom kezdete 14
1.4. Vízi közlekedés 14
1.4.2. Gőzüzemű vasúti közlekedés 14
1.4.3. Postaközlekedés, távközlés 16
1.5. Szállítmányozás 19
Irodalom és források az 1. fejezethez 19
2. MAGYARORSZÁG A 18. SZÁZAD VÉGÉTŐL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG 21
2.1. Magyarország a Habsburg-monarchiában 21
2.2. A polgári viszonyok kezdete Magyarországon 24
2.3. Széchenyi és Kossuth 25
2.4. Szállítás, közlekedés a 19. század első felében 28
2.4.1. Utak, hidak, járművek 28
2.4.2. Városi közlekedés 29
2.43. Folyami szállítás 30
2.4.4. Az első vasútépítések 33
2.4.5. Postaközlekedés, távközlés 36
2.5. Széchenyi közlekedéspolitikai koncepciója 37
2.3.1. Előzmények 37
2.5.2. Általános szempontok 38
2.5.3. Nemzetközi tapasztalatok 39
2.5.4. Javaslatok a magyar közlekedési hálózat fejlesztésére 39
2.5.5. A javaslatok összefoglalása, a végrehajtás elvei 41
Irodalom és források a 2. fejezethez 42
3. KAPITALISTA FEJLŐDÉS A 19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ ELSŐ
VILÁGHÁBORÚIG 45
3.1. Európa az 1848 -1849. évi polgári forradalmak után 45
3.2. A közlekedési forradalom újabb szakasza Európában 1850-1914 47
3.2.1. Vasúti közlekedés 47
3.2. Fejlesztések 47
3.2.1.2. A vasútgazdaságtan elemei 49
3.2.2. Közutak, gépjárművek 52
3.2.3. Belvízi hajózás 53
3.2.4. Városi közlekedés 56
3.2.5. Posta, távközlés 59
3.2.6. Légi közlekedés 60
3.3. Abszolutizmus és beolvasztási kísérlet 60
3.3.1. Államigazgatás, általános helyzet 60
3.3.2. A „magyar tartományok" politikai légköre 62
3.4. Magyarország a dualizmus korszakában 62
3.4.1. A monarchia új szervezete. Államigazgatás 62
3.4.2. A magyar gazdaságpolitika és a gazdálkodás 63
3.5. Közlekedés, szállítás, forgalom Magyarországon, 1849 -1918 65
3.5.1. Vasúti közlekedés 66
3.5.1.1. Az osztrák vasúti közlekedéspolitika évei 66
3.5.1.2. A kiegyezést követő évek vasútpolitikája 67
3.5.1.3. Vasútállamosítások, helyiérdekű vasútépítések 71
3.5.1.4. Baross Gábor, a „vasminiszter" munkássága 72
3.5.1.5. A vasúti közlekedés 1890 - 1920 között 74
3.5.2. Közúti közlekedés 77
3.5.2.1. A közutak a szabadságharctól a kiegyezésig 77
3.5.2.2. Úthálózat-fejlesztés a kiegyezés és a világháború között. Gépjárművek 78
3.5.3. Vízi közlekedés 82
3.5.4. Szállítmányozás 84
3.5.5. Városi közlekedés 85
3.5.5.1. A főváros közlekedése 85
3.5.5.2. A vidéki városok közlekedése 87
3.5.6. Postaközlekedés, távközlés 88
3.5.6.1. Az abszolutizmus ideje 88
3.5.6.2. A dualizmus kora 90
3.6. A dualizmus korának közlekedéspolitikája 95
3.6.1. A kiegyezés és a közlekedés 95
3.6.2. Közlekedéspolitikai kérdések a kiegyezés után 96
3.6.2.1. közlekedéspolitika 1867-ben 96
3.6.2.2. Vasúti közlekedéspolitika 98
3.6.2.3. Közúti és városi közlekedéspolitika 103
3.6.2.4. Belvízi és tengerhajózási közlekedéspolitika 105
3.6.2.5. Posta-, távirda-, távbeszélő-politika 106
Irodalom és források a 3. fejezethez 109
4. EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 111
4.1. Az első világháború és a békeszerződések hatása Európában 111
4.2. Magyarország a két világháború között 113
4.2.1. Az önálló állami lét megindulása és a második világháború 113
4.2.2. Magyarország gazdasága és társadalma a két világháború között 115
4.3. Az európai közlekedés a két világháború között 117
4.3.1. Közlekedési piac és verseny 117
4.3.2. Közlekedéstudomány, közlekedéspolitika 119
4.3.3. Közutak, közúti közlekedés 122
4.3.4. Vasúti közlekedés 124
4.3.5. Vízi közlekedés 127
4.3.6. Légi közlekedés 130
4.3.7. Városi közlekedés 133
4.3.8. Postaközlekedés, távközlés, távíró, rádió 138
4.3.9. Szállítás vezetéken 139
4.4. Magyarország közlekedése a két világháború között 140
4.4.1. A közlekedés megindítása a vesztett háború után 140
4.4.2. Közutak, hidak 141
4.4.3. Közúti közlekedés 145
4.4.4. Vasúti közlekedés 152
4.4.5. Vízi közlekedés 160
4.4.6. Légi közlekedés 167
4.4.7. Szállítmányozás 168
4.4.8. Városi közlekedés 170
4.4.9. Posta, távíró, távbeszélő, rádió 173
4.4.10. A magyar közlekedéspolitika és a közlekedési verseny a két világháború között 183
Irodalom és források az 4. fejezethez 187
5. EURÓPA ÉS KÖZLEKEDÉSE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 189
5.1. A második világháború és a békeszerződések hatása Európában 189
5.2. Társadalmi-gazdasági fejlődés a megosztott Európában 191
5.3. A gazdasági tevékenységek, valamint a termékek osztályozása 198
5.4. Az európai közlekedés és közlekedéspolitika 199
5.4.1. Változások a világháború után 199
5.4.2. A nemzeti és a regionális közlekedéspolitika a nyugat-európai országokban 206
5.4.2.1. Néhány fejlett nyugat-európai ország közlekedése és közlekedéspolitikája 206
5.4.2.2. A regionális közlekedéspolitika kialakulásának időszaka 209
5.4.2.3. A közlekedéspolitikai intézkedések első hulláma Nyugat-Európában 211
5.4.3. Kelet-Európa közlekedése és közlekedéspolitikája.
Közlekedési kapcsolatok és arányok Kelet és Nyugat között 217
5.5. Az európai közlekedési rendszer fejlesztése 1970 után 224
5.5.1. A nemzetközi közúti hálózat és forgalom 224
5.5.1.1. Az európai közúti főútvonal-hálózat (AGR) 224
55.1.2. A Transzeurópai Észak-Déli Autópálya (TEM) 227
5.5.1.3. Az európai közúti forgalom 227
5.5.1.4. Nemzetközi közúti szabályozások és intézmények 233
5.5.2. A nemzetközi vasúthálózat, valamint vonatközlekedés 237
5.5.2.1. Az európai nemzetközi vasúti fővonalak hálózata (AGC) 237
5.5.2.2. A nagysebességű vasúti közlekedés (TGV) 241
5.5.2.3. Az Európa-alagút 242
5.5.2.4. A Transzeurópai Észak-Déli Vasútfejlesztési Project (TER) 245
5.5.2.5. Az európai nemzetközi vonatközlekedés 246
5.5.3. Európai belvízi hajózás, tengerhajózás 256
5.5.4. A nemzetközi polgári repülés 265
5.5.4.1. Nemzetközi szervezetek és feladataik 265
5.5.4.2. A nemzetközi polgári repülés fejlődése 270
5.5.5. A kombinált áruszállítás 274
5.5.5.1. Az Európai Közösség erőfeszítései 274
5.5.5.2. A kombinált áruszállítás fő útvonalai és létesítményei (AGTC) 277
5.5.5.3. Kombinált árufuvarozás terjedése 280
5.5.6. Városi közlekedés 282
5.5.6.1. A városiasodás (urbanizáció) a II. világháború után 282
5.5.6.2. A városi közlekedés eszközei és rendszere 285
5.5.6.3. Munkamegosztás, gazdaságosság, dereguláció 294
5.5.7. Szállítmányozás és logisztika 297
5.5.8. A nemzetközi posta és távközlés 300
5.5.8.1. Az európai távközlés- és postapolitika kialakulása 300
5.5.8.2. Műszaki fejlődés az 1980-as évekig 303
5.5.8.3. Fejlesztés, verseny, új rendszerek az 1980-as évek után 304
5.5.8.4. A nemzetközi postaszolgálat szervezete 309
5.5.8.5. A nemzetközi távközlés és műsorszórás szervezete 310
5.5.8.6. Az európai postai-távközlési nemzetközi szervek a megosztott
Európában 310
5.5.8.7. A szovjet közlekedés 311
5.5.8.8. A közép-európai szocialista országok közlekedése 1960 után 314
5.6. A nyugat-európai közlekedéspolitika és megvalósítása 315
5.6.1. Közlekedési célok, eredmények 315
5.6.2. Szállítási teljesítmények 317
5.6.3. Posta 320
5.6.4. Távközlés 320
5.6.5. A szervezet fejlesztése 321
Irodalom és források az 5. fejezethez 322
6. MAGYARORSZÁG ÉS KÖZLEKEDÉSE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 325
6.1. Magyarország társadalma és gazdasága 325
6.2. A kapcsolatteremtést segítő infrastruktúrák helyzete hazánkban 330
6.3. A gazdasági tevékenységek és termékek osztályozása 337
6.3.1. Osztályozás és a közlekedés-hírközlés belső tagolása 1991-ig 337
6.3.2. A tevékenység-osztályozás hazai rendszere 1992 után 339
6.3.3. A szállítás, a posta és a távközlés termékei 342
6.4. A magyar közlekedéspolitika 1945 után 343
6.4.1. Az első időszak (1945 - 1968) 343
6.4.2. Az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepció 348
6.4.2.1. A koncepció célja, elvei, célkitűzései és a végrehajtás várt hatása 349
6.4.2.2. A koncepció értékelése 350
6.4.3. A döntési folyamat 351
6.4.4. A koncepció megvalósítása 1968 - 1978 között 353
6.4.5. A továbbfejlesztett közlekedéspolitikai koncepció 355
6.4.5.1. A továbbfejlesztés és indokai 355
6.4.5.2. A koncepció főbb témái 356
6.4.5.3. A továbbfejlesztett koncepció végrehajtása 358
6.5. Közutak, közúti közlekedés 360
6.5.1. Háborús károk, helyreállítás 360
6.5.2. Változások, feszültségek 360
6.5.3. Forgalomszámlálások, új úthálózat-osztályozás 363
6.5.4. Fejlesztések 368
6.5.5. Fogatos szállítás, szekérfuvarozás 375
6.5.6 A gépjármű-közlekedés újjászervezése 379
6.5.7. Államosítás 380
6.5.8. Nemzetközi fuvarozás 384
6.5.9. Reform és új közlekedéspolitika 387
6.5.10. Átállás a piacgazdaságra 390
6.5.11. Közlekedésrendészet, vizsgák, ellenőrzések 393
6.6. Vasúti közlekedés 395
6.6.1. Magyar Államvasutak 395
6.6.1.1. Háborús károk és helyreállítás 395
6.6.1.2. Pálya 397
6.6.1.3. Járművek, műhelyek 405
6.6.1.4. A Magyar Államvasutak irányítása 409
6.6.1.5. Teljesítmények a MÁV-nál 410
6.6.1.6. Fejlesztési törekvések 415
6.6.1.7. Gazdálkodás 418
6.6.1.8. Átállás a szociális piacgazdaságra 421
6.6.2. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút 422
6.6.3. Az 1993. évi új vasúti törvény 426
6.7. Via közlekedés 428
6.8.1. Via utak 428
6.7.2. Kikötők 434
6.7.2.1. A kikötői forgalom 434
6.7.2.2. A kikötők osztályozása 439
6.7.3. Jogi szabályozás és felügyelet 439
6.7.4. Hajózási vállalatok 441
6.7.4.1. Az első évtized a világháború után 441
6.7.4.2. A hajózási nagyvállalat (1955 -1983) 443
6.7.4.3. Fejlesztés, teljesítmények, gazdálkodás 444
6.7.4.4. Változások 1990 után 452
6.8. Polgári repülés 454
6.8.1. Hatósági szabályozások és feladatok 454
6.8.2. Újrakezdés 1946-ban 455
6.8.3. A KGST keretei között 456
6.8.4. Változások 1968 után 458
6.8.5. A földi kiszolgálás és a repülésirányítás 462
6.8.6. Privatizáció 467
6.9. A magyar közlekedés bekapcsolódása a nemzetközi kombinált áruszállítási rendszerbe 468
6.10. Szállítmányozás 473
6.10.1. Szállítmányozás 1945-1948 között 473
6.10.2. Nemzetközi szállítmányozás 1948 után 474
6.10.3. Belföldi szállítmányozás 1949 után 475
6.11. Csővezetékes szállítás 477
6.11.3. A hazai kőolajvezetékek 479
6.12. Városi közlekedés 479
6.12.1. Urbanizációs ciklusok 1945 után 479
6.12.2. Közlekedési szükséglet és ellátottság 483
6.12.3. Budapest és a vidéki városok közlekedése 484
6.12.3.1. A főbb változások a II. világháború után 484
6.12.3.2. Átfogó közlekedési rendszerfejlesztés a budapesti agglomerációban 491
6.12.3.3. A gépjárművek elhelyezése, parkolása 492
6.12.3.4. A városi közlekedés gazdasági kérdései 493
6.12.4. A helyi közforgalmú személyszállítási rendszer működése 1990 után 498
6.13. A magyar közlekedéspolitika megújulása 1990 után 499
6.13.1. Helyzetkép 499
6.13.2. Az új közlekedéspolitika előkészítése, céljai, eszközrendszere 502
6.14. Postaforgalom 511
6.14.1. A Magyar Posta szervezete, feladatai 1945-1989 között 511
6.14.2. Postaszolgálat 513
6.15. Távközlés 518
6.15.1. A helyi és helyközi hálózat újjáépítése 518
6.15.2. A helyközi hálózat helyreállítása 519
6.153. Az országos hálózat struktúrája és fejlesztése (1945-1993) 520
6.15.4. Távíró- és telematika-szolgáltatások (1945 -1993) 527
6.16. A posta és a távközlés gazdálkodása 1945 -1989 és 1990 -1993 között 529
6.17. A posta és a távközlés 1990 után 533
6.17.1. Az új Postatörvény 534
6.17.2. A távközlési törvény 534
6.17.3. Távközlés- és műsorszóráspolitika 535
6.17.4. Törvény a frekvenciagazdálkodásról 538
6.17.5. A magyar távközlés a piaci viszonyok között 539
Irodalom és források a 6. fejezethez 542
7. AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉS ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 1990 UTÁN 549
7.1. Az európai változások 549
7.2. Közlekedési fogalmak szabványosítása az Európai Unióban 551
73. Közszolgáltatás, univerzálás és fenntartott szolgáltatás 551
7.3.1. A közlekedési közszolgáltatás 551
7.3.2. Univerzális és fenntartott szolgáltatás a postánál és a távközlésnél 552
7.4. Á közösségi vasutak integrálása 553
7.4.1. Irányelv a fejlesztésre 553
7.3.2. Kísérletek a vasúti vállalatok átalakítására 555
7.5. Az összeurópai közlekedéspolitika 1990 után 556
7.4.1. Az európai politika időszerűsége 556
7.5.2. Az összeurópai közlekedéspolitikai célok 557
7.5.2.1. A „prágai nyilatkozat" 557
7.5.2.2. A „krétai nyilatkozat" 558
7.5.2.3. A korfui távközléspolitikai ajánlás 561
7.6. Az európai vasúti és közúti fejlesztés problémái 1990 után 561
Irodalom, források a 7. fejezethez 562
8. A TUDOMÁNY A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE SZOLGÁLATÁBAN 565
8.1. Az alkalmazott tudományok kialakulása, jellege 565
8.2. A közlekedéstudomány belső rendszertani kérdései 567
8.3. Tudománypolitika, a közlekedési-távközlési kutatások 569
Irodalom, források a 8. fejezethez 571
Utószó 573

Témakörök