Közlekedés a gazdaságban

Tartalom

Bevezetés 9
1. A közlekedés gazdasági jelentősége, szerepe 11
1.1. Alapfogalmak 11
1.2. A közlekedés a nemzetgazdaságban 22
1.2.1. Új irányzatok a világgazdaságban: globalizáció és integráció, tartós fejlődés és fenntartható mobilitás 22
1.2.2. A közlekedés nemzetgazdasági fontossága 25
1.3. Szállításigényesség vagy az áruszállítás intenzitása 33
1.4. Mobilitás vagy utazásintenzitás 37
2. A közlekedési munkamegosztás 41
2.1. A közlekedési munkamegosztás és mérése 42
2.2. Vasúti közlekedés 49
2.3. Közúti közlekedés 57
2.4. Vízi közlekedés 62
2.5. Légi közlekedés 65
2.6. Csővezetékes szállítás 68
3. Áruszállítás 69
3.1. A közlekedési módok összehasonlítása 70
3.2. Logisztika 74
3.3. Az áruszállítási folyamat, kombinált szállítás 79
3.4. Intermodalitás, interoperabilitás 82
3.5. Paritások 84
3.6. A kabotázs 89
4. Személyszállítás 93
4.1. Közlekedési, utazási szokások 94
4.1.1. A piac rugalmatlansága 94
4.1.2. Az utazási szokások változása 95
4.2. Növekvő mobilitás 99
4.3. Alapellátás és közszolgáltatás 103
4.4. Tömegközlekedés 107
4.4.1. Helyközi, távolsági közlekedés 108
4.4.2. Helyi, városi közlekedés 111
4.5. Egyéni közlekedés 115
4.6. A közlekedés emberi szempontból 118
5. A szállítási piac 121
5.1. A közlekedési vállalatok monopolhelyzete 123
5.2. Dereguláció és expanzió 125
5.3. A piaci verseny és a versenyhelyzet keretei 127
5.4. A belföldi szállítási piac 130
5.5. Verseny a közlekedésben 133
6. Költségek, árak és tarifák 139
6.1. Fogalmi tisztázás 139
6.2. (Ön)költségszámítás 141
6.3. Költségelvű és értékelvű árak a közlekedésben 151
6.3.1. Árpolitika 151
6.3.2. Az ár szerepe a gazdasági döntésekben 153
6.3.3. A személyszállítás árrendszerének jogszabályi háttere 154
6.3.4. Ármegállapítás a közlekedésben 158
6.4. Árképzési elvek a hírközlésben és a közlekedésben 161
6.4.1. Árképzési elvek 161
6.4.2. Fedezeti pont 166
6.4.3. Az átlagköltség és a határköltség az árképzésben 169
6.5. Hatékonyság, költség-haszon elemzés 173
6.6. Költséganalízis §q
7. Hálózatok és területfejlesztés
7.1. A közlekedés feltáró és kiszolgáló jellege
7.2. Térszerkezet és közlekedés, hálózati formák és hálózati ellátottság 202
7.2.1. A közlekedési hálózatok formái 202
7.2.2. A hálózati ellátottság 204
7.3. TEN, TERN és TINA hálózatok 208
7.3.1. TEN 210
7-3.2. TINA 214
7.4. Az Európai Unió finanszírozási forrásai 215
7.5. Intelligens közlekedési rendszerek a hálózati kihasználás szolgálatában 224
8. Az infrastrukturális beruházások 229
8.1. Az infrastrukturális beruházások szakaszai 229
8.2. Az infrastrukturális beruházások sajátosságai 233
8.3. Finanszírozási források, finanszírozási típusok 236
8.4. Hálózatfejlesztések finanszírozása 245
8.4.1. Szerződéstípusok 245
8.4.2. A vegyes finanszírozás kockázatai 247
8.4.3. Példák a vegyes finanszírozásra 251
8.5. Az infrastrukturális beruházások hatékonysági vizsgálata 257
9. Magyarország és az Európai Unió közlekedéspolitikája 267
9.1. A magyar közlekedési alágazatok előtt álló legfontosabb feladatok 269
9.1.1. A közúthálózat 271
9.1.2. Vasúti közlekedés 274
9.1.3. Vízi közlekedés 278
9.1.4. Légi közlekedés 281
9.1.5. Városi közlekedés 283
9.1.6. Logisztika, kombinált szállítás 286
9.1.7. Környezetvédelem és biztonság 288
9.2. A közlekedéspolitikák azonossága és eltérése 290
9.3. Az Európai Unió Fehér Könyve a közlekedési infrastruktúra finanszírozásáról 300
10. A vasúti közlekedés újjáélesztése 309
10.1. A közlekedés egyenetlen fejlődése az Európai Unióban 309
10.2. A vasúti közlekedés jövőjét érintő kérdések 311
10.3. Az Európai Unió vasúti közlekedéssel kapcsolatos szabályozása 314
10.4. A vasútvállalatok irányítása 317
10.4.1. Az irányítás különböző szintjei 318
10.4.2. Lehetőségekés korlátok 321
10.4.3. A menedzsment függetlensége 323
10.5. A vasutak reformja Európában 325
10.6. A MÁV átalakítása 332
10.7. A hazai vasúti közlekedés helye, szintje - benchmarking a közlekedésben 343
10.7.1. A benchmarking helye és szerepe a közgazdasági vizsgálatokban 343
10.7.2. Az állami vállalatok 347
10.7.3. Az „infrastrukturális" vállalatok 349
10.7.4. Néhány vasút szintmutatója 357
10.7.5. A közlekedési módok összehasonlítása 362
10.7.6. Benchmarking alkalmazása az Európai Unióban 366
11. A városi közlekedés sajátos kérdései 377
11.1. A városok és a közlekedés 377
11.1.1. A közlekedési rendszer jellemzői 379
11.1.2. Utazási szokások 379
11.1.3. A tömegközlekedés részarányát befolyásoló tényezők 380
11.1.4. Városi közlekedés fejlődésének tendenciái 382
11.2. Mobilitás és közlekedés az agglomerációs térségekben 387
11.2.1. Jövőbeli mobilitási igények 388
11.2.2. Az agglomerációk kihívásai 393
11.3. A személyszállítás deregulációja 397
11.3.1. Dereguláció két lépésben 398
11.3.2. Piaci versengés 400
11.3.3. Dereguláció hatásai rövid távon 402
11.3.4. A dereguláció első tíz évének mérlege 403
11.3.5. A dereguláció hatása és a rövid távú utazások 408
11.4. A városi közforgalmú közlekedés tulajdonviszonyai 409
11.4.1. Közforgalmú közlekedés privatizációja az USA-ban 410
11.4.2. A közforgalmú közlekedés privatizációjának módszerei az USA-ban 412
11.4.3. A portugál autóbusz-közlekedés privatizációjának ellentmondásos hatásai 414
11.5. Szuburbanizácó és közlekedés 417
11.5.1. A szuburbanizáció kialakulása és tendenciái 418
11.5.2. A budapesti agglomeráció jellemzői 422
11.5.3. Néhány gondolat a közlekedési szövetségekről 423
12. A légi közlekedési piac működése 425
12.1. Az 1990-es évek tendenciái 425
12.2. A légi közlekedés átmeneti válsága 427
12.3. Szabályozás és liberalizáció 499
12.4. Iparági modellek 432
12.4.1. Low-cost-társaságok 433
12.4.2. Regionális légitársaságok 440
12.4.3. Hálózati légitársaságok 443
12.5. Stratégiai szövetségek 444
12.5.1. A stratégiai szövetségek együttműködési területei 446
12.5.2. Előnyök az utasok számára 448
12.5.3. Stratégiai szövetségek működése 449
12.5.4. A Malév helyzete a légiszövetségek rendszerében 456
Felhasznált irodalom 459

Témakörök