Közjegyzői Névtár 2008

Előszó

Kedves Kollégám, Kedves Olvasó!
A mai digitalizált világunkban talán furcsa, hogy kamaránk egy papír alapú tájékoztató könyvet ad ki, rögzítve a magyar közjegyzőség 2007. derekán fennálló állapotát. Az átmenet emberei vagyunk, akiknek még fontos a Gutenberg galaxis papíron zizegő nyomtatott világa, akik még örömmel vesznek a kezükbe egy-egy szép kiállítású albumot és akik bár felismerik már a számítástechnikai eszközökön történő megjelenés jelentőségét, úgy gondolják, hogy hétköznapi életüket segíti egy ilyen, a kezedben tartott kiadvány.
A magyar közjegyzőség 1992. január 1-e óta nagy utat tett meg. Sokan nézték kétkedve, szkeptikusan és sokan vágtak neki félelemmel a közjegyzőség új működési rendszerének. Az elmúlt 17 év, a minket tartó abroncsként körülölelő alkotmánybírósági, legfelsőbb bírósági határozatok egyértelműen meghatározták a közjegyzőség helyét a magyar jogrendben. Tudjuk, hogy a közjegyző az igazságszolgáltatás része, hatósági jogalkalmazó, aki az általa lefolytatott nemperes eljárásokkal állami feladatot lát el.
A közjegyzőség felismerve a tevékenysége iránti igényt, az elmúlt 17 évben folyamatosan növelte létszámát, vállalt fel újabb feladatokat, hozott létre újabb és újabb nyilvántartásokat, Magyarország polgárainak teljes közösségét szolgálva ezzel. Ma hazánkban 308 közjegyző, 243 közjegyzőhelyettes és 96 közjegyzőjelölt működik. A közjegyzők 5 területi kamarában a kamara tagjaként fejtik ki tevékenységüket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy évről évre nő a közjegyzői hivatás iránti érdeklődés, annak ellenére, hogy egyre nehezebbé válik az új irodák indulása. A közjegyző az Európai Unió Szolgáltatási Irányelve szerint nem részese a versenynek. Ez az általa gyakorolt határkörök figyelembe véve teljességgel kizárt lenne. Részesei vagyunk azonban annak a gazdasági értelemben meg nem fogható nemes vetélkedésnek, amely az ügyfélbarátabb és magasabb színvonalú eljárást célozza, amelynek lefolytatója a jog világának napi változásait megfelelően alkalmazó közjegyző. A közjegyzők szaktudását, ennek mélyítését kamaránk már több mint 10 éve kiemelt feladatának tartja. A közjegyző csak akkor tudja ellátni kiemelt, bizalmi feladatát, ha tudása alapos, naprakész és tisztában van a magánjog világának jövőbeli irányultságával is. Mire ez a kiadvány megjelenik, egy radikálisan új társasági törvény szabályai lesznek az irányadóak hazánkban, de egyben készülünk az új Polgári Törvénykönyvre, a hagyatéki eljárás megújulására is. Vissza