Közigazgatási jog

Tartalom

ELŐSZÓ 13
Első rész • AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS
I. fejezet • EURÓPAI KÖZIGAZGATÁS - NEMZETI KÖZIGAZGATÁS 17
1. Az „európai közigazgatási tér" jellemzői 17
2. Az európai közigazgatás alapelvei 20
3. Az európai közigazgatás feladatai 22
4. Az európai közigazgatás strukturális dimenziói 24
5. Változások a Lisszaboni Szerződés alapján 25
Második rész • A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS EGYES ÁGAZATAI
II. fejezet • A FOGYASZTÓVÉDELEM
ÉS A KERESKEDELMI IGAZGATÁS 31
1. A fogyasztóvédelem és a fogyasztóvédelmi jog 31
2. A fogyasztóvédelmi jog fejlődése 32
3. A fogyasztóvédelmi törvény 33
A fogyasztóvédelmi törvény szabályozási területei 33
A fogyasztó fogalma 34
A címkézéssel, a csomagolással és az ár feltüntetésével kapcsolatos
általános szabályok 34
Jogérvényesítés 34
4. A fogyasztóvédelem szervezetrendszere 37
A fogyasztóvédelem rendszere 37
A fogyasztóvédelem államigazgatási szervei 38
- Fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező egyéb állami szervek 41
A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi hatásköre 42
A fogyasztóvédelmi érdekképviseletek 43
5. Kereskedelmi igazgatás 44
A kereskedelmi igazgatás funkciója 44
A kereskedelmi tevékenység folytatásának alapvető szabályai 46
6. A hatósági jogkörök megoszlása kereskedelmi igazgatásban
és a fogyasztóvédelem egyes területein 50
Általános kereskedelmi hatóság és jogkörei 50
A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal mint kereskedelmi hatóság 52
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 53
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos hatáskörök megoszlása 54
ÉH fejezet • ENERGIAJOG 56
1. Az Európai Unió energiapolitikája 56
Az energiapolitikát meghatározó tényezők 56
Az Unió energetikai stratégiája 57
A közösségi szabályozás forrásai 58
2. A magyar energiaszektor felépítése és jogi szabályozása 60
Az energiaszektor felépítése 60
A magyar törvényi szabályozás 60
3. Villamosenergia-igazgatás 61
Az Európai Unió villamosenergia-szabályozása 61
A magyar villamosenergia-szabályozás 62
A villamos energia termelése 62
A szállító- és elosztórendszer üzemeltetése 64
A villamosenergia-kereskedelem 64
A rendszerirányító 67
A tevékenységek szétválasztása 67
Hatósági jogkörök a villamosenergia-szektor igazgatásában 68
Hatósági jogkörök a villamosenergia-ipari építési tevékenységekre
vonatkozóan 71
Különleges intézkedések a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén,
illetőleg villamosenergia-ellátási válsághelyzetben 72
4. Atomenergia-igazgatás 72
Az EU atomenergiával kapcsolatos energiapolitikája 73
A magyar atomenergia-jog alapvető szabályai 73
Az atomenergia alkalmazásának igazgatása 74
Az atomkár és az atomkárért való felelősség szabályai 76
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 79
5. Gázenergia-igazgatás 79
A gázenergiával kapcsolatos tevékenységek szabályozása 79
A gázenergia „termelése" 80
A szállító- és elosztórendszer üzemeltetése 81
A földgáz-kereskedelem 81
A rendszerirányító 83
Hatósági jogkörök a gázenergia-szektor igazgatásában 83
Különleges intézkedések földgázellátási zavar esetén, illetőleg
földgázellátási válsághelyzetben 84
IV. fejezet • A HÍRKÖZLÉSI JOG ÉS A HÍRKÖZLÉSI IGAZGATÁS 86
1. A távközlés mint állami monopólium és közszolgáltatás 86
2. A hírközlési „közszektorreform" alapjai 87
3. A hírközlés fogalmának fő elemei - a hírközlési igazgatás tárgya 90
A hírközlési szolgáltatások fogalmi elemei 90
Távközlési-hírközlési rendszerek 93
4. Hírközlés-politika és hírközlés-szabályozás az Európai Unióban 94
A nemzetközi szabályozás alapja: a GATS távközlési melléklete 94
A hírközlési piac liberalizációjának általános keretei az Európai Unióban 95
Az Európai Közösség elektronikus hírközlésre (kommunikációra)
vonatkozó szabályozási rendszere 96
A hatályos közösségi elektronikus hírközlési keretszabályozás
felülvizsgálata és eredményei 101
5. A hírközlési igazgatás szabályozása hazánkban 104
A hírközlési szabályozás változása 104
A hírközlési igazgatás jelenlegi szabályozása: az elektronikus hírközlésről
szóló törvény 105
A hírközlési igazgatás „szabályozó hatósága": a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 107
Az Eht. aszimmetrikus ex ante versenyszabályozása
és annak jogintézményei 109
Az elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének feltételei 110
Az előfizetők, felhasználók érdekeinek, jogainak védelme,
a fogyasztóvédelem 113
Az NMHH sajátos hatósági felügyeleti hatásköre: a piacfelügyelet 114
V. fejezet • A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS 116
1. A közigazgatás szerepének alakulása a környezetvédelemben 116
Történeti háttér 116
Az állam, a közigazgatás tevékenységének keretei 118
A társadalmi részvétel 119
A környezethez való jog 120
A környezetjogi szabályozás módszere 121
2. Az állami szervek és önkormányzatok feladatai 124
Az egyes állami szervek feladatai 124
A tervezés a környezetvédelmi törvényben 126
Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 128
3. A környezetjog intézményei 130
A jogintézmények típusai 130
Az engedély, a bejelentés és a szakhatósági hozzájárulás általános jellemzői 131
Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció 133
A környezeti hatásvizsgálat és a környezetvédelmi engedély 134
Az egységes környezethasználati engedély 135
A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés 136
A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei 137
Határértékek 138
Környezetvédelmi minősítés 138
A közigazgatás közvetlen beavatkozása környezetveszélyeztetés,
környezetkárosodás esetén 138
Ellenőrzés 139
Közigazgatási jogi szankciók 140
Gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzés 141
Önszabályozás, környezeti menedzsment 142
4. Az EU és a hazai jog 143
VI. fejezet IA TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS
ÉS AZ ÉPÍTÉSI JOG ALAPJAI 144
1. Az állami szerepvállalás és jogi szabályozás történeti alakulása 144
Az építési jog kialakulása 144
Az építési jog differenciálódása 145
A magyar építési jog fejlődése 146
2. Területfejlesztés és területrendezés 149
A területfejlesztés és -rendezés célja, feladatai, eszközrendszere 149
A területfejlesztés és a területrendezés jogi szabályozása 150
Területi tervezés 150
A területfejlesztés pénzügyi eszközei 153
A területfejlesztés szervezeti rendszere 154
3. Az Európai Unió regionális (területfejlesztési) politikája 162
4. Építési igazgatás, építési jog 167
Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok
jogi szabályozása 167
A településrendezési jog alapintézményei 170
Az építésrendészeti jog eszközei 182
A szomszédjogok védelme az építési jogban 191
Az építésügyi közigazgatási hatáskörök telepítése 192
Harmadik rész • A HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK IGAZGATÁSA
VII. fejezet • EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS 197
1. Az állami jelenlét indokai és mértéke az egészségügyi ágazatban 197
2. Az egészségügyi igazgatás szervezet- és eszközrendszere 200
Országgyűlés 200
Kormány 200
Az egészségügyért felelős miniszter; a minisztérium 201
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a fővárosi, megyei
kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei 202
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 203
Országos intézetek, szakmai kollégiumok 204
Egészségügyi Tudományos Tanács 204
Szakmai kamarák 205
Az egészségbiztosítás szervei 206
Helyi önkormányzatok 207
3. Az egészségügyi szolgáltatások szervezése 208
Állami feladatok 208
Helyi önkormányzati feladatok 209
Vállalkozások, nonprofit szolgáltatók 209
4. Az egészségügyi ellátó rendszer szintjei 210
5. Közegészségügy - járványügy 211
Közegészségügy 211
Járványügy 212
6. A betegjogok szabályozása 216
7. Az Európai Unió egészségügyi jogi szabályozásának főbb jellemzői 216
VIII. fejezet • A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS 218
1. A szociálpolitika fogalma 218
2. A szociális ellátások osztályozása 220
3. A magyar szociális ellátó rendszer jellemzői: alrendszerek,
a szociális háló szintjei 222
4. A szociális igazgatás szervei; az állami és az önkormányzati
igazgatási feladatok 223
Országgyűlés 223
Kormány 224
Ágazati miniszterek 224
Központi hivatalok 226
Területi államigazgatási szervek, államigazgatási feladatokat ellátó
önkormányzati szervek 227
Helyi önkormányzatok 228
5. A szociális ellátó rendszer törvényi szabályozása 228
6. A szociális ellátások legfontosabb területei és intézményei 229
A gyermekek védelme, a gyermeknevelés támogatása 229
A foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkanélküliség kezelése 231
A jövedelemmel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek ellátásai 234
Fogyatékosok, egészségkárosodottak ellátásai 135
Időskorúak ellátásai 237
Egyes társadalmi csoportok különleges ellátásai 238
7. Társadalombiztosítás 238
A társadalombiztosítás általános kérdései 238
A magyar társadalombiztosítási rendszer 239
8. A nem állami szociális tevékenység 242
9. A szociális jogok és szociális ellátások nemzetközi szabályozása 242
Egyetemes egyezmények 242
Az Európai Szociális Charta és a Módosított Európai Szociális Charta 243
Kétoldalú egyezmények 244
10. Az Európai Unió szociálpolitikája 245
A szociális jog értelmezése az EU-ban 245
Az EK (EU) szociálpolitikájának főbb szakaszai 245
IX. fejezet • A KULTURÁLIS KÖZIGAZGATÁS ÁLTALÁNOS
KÉRDÉSEI. A KÖZMŰVELŐDÉSI, A KÖZGYŰJTEMÉNYI
ÉS A SPORTIGAZGATÁS 249
1. Az állam kulturális funkciója, a közigazgatás kulturális szerepe 249
A kulturális funkció változásai 249
A kulturális igazgatás funkciói 251
A közigazgatás tevékenységformái és intézményei a kulturális
funkció megvalósításában 252
2. A kulturális igazgatás ágazatai 254
A kulturális igazgatás ágazatainak differenciálódása 254
A kulturális igazgatás főbb ágazatai 255
3. A kulturális igazgatás közigazgatási intézményrendszere 260
A kulturális szolgáltató szervek és a szolgáltatások típusai 260
A kulturális igazgatást végző közigazgatási szervek 261
4. A közművelődés igazgatása 263
A közművelődési intézmények 263
A közművelődés közigazgatásának szervei 264
5. A kulturális örökség védelme 266
A kulturális örökség fogalma. A kulturális örökségvédelem szervei 266
Védetté nyilvánítás 266
Régészeti kutatás engedélyezése 267
6. A közgyűjtemények igazgatása 268
A közgyűjtemények igazgatásának közös jellemzői 268
A muzeális intézmények 268
A könyvtárak igazgatása 269
Levéltári jog, a levéltárak igazgatása 271
7. A sportigazgatás és a sportjog 1 274
A sportigazgatás elkülönülése az európai országokban 274
A sportigazgatás alakulása Magyarországon 276
A sportigazgatás feladatai 277
A sportigazgatás társadalmi szervei, köztestületi önkormányzatai 278
A sportszervezetek 280
A sportolókra vonatkozó szabályok 281
X. fejezet • OKTATÁSÜGYI IGAZGATÁS 282
1. A közoktatás igazgatásának európai rendszere 282
A közoktatás fejlődése 282
A közoktatás alkotmányos és nemzetközi szabályozása 283
2. A közoktatási jog kialakulása és fejlődése Magyarországon 285
A közoktatás és az oktatási igazgatás fejlődése a második világháborúig 285
A közoktatásügy alakulása a második világháború után 286
3. A közoktatás joga 289
Az alkotmányos szabályozás 289
A közoktatási törvény 289
A közoktatási intézményekre vonatkozó szabályozás 292
A közoktatás állami irányítása 296
4. A szakképzés 301
A jogi szabályozás. A szakképzés intézményei 301
A szakképzés állami irányítása 302
5. A felnőttképzés 302
6. A felsőoktatás joga 303
A jogi szabályozás. A felsőoktatás intézményei 303
A felsőoktatás állami irányítása 307
7. Közoktatás és az Európai Uriió 311
Az oktatásügy a Római Szerződésben 311
A szakképzettségek elismerésének uniós szabályozása 311
A végzettségek kölcsönös elismerésének nemzetközi jogi
szabályai Európában 313
A magyar szabályozás 315
Negyedik rész • RENDÉSZETI ÉS VÉDELMI IGAZGATÁS
XI. fejezet • RENDÉSZETI KÖZIGAZGATÁS 319
1. A rendészeti igazgatás alapfogalmai 319
Rendészet 319
Közrend, közbiztonság, belső rend 321
Az államigazgatáson kívüli rendészet 323
A rendészet módszerei 323
2. A rendőrségi igazgatás 324
A rendőrség feladata, hatásköre 324
A rendőrség irányítása 327
A rendőrség szervezete, tagozódása 328
A személyi állomány. A szolgálati jogviszony 329
A rendőr működésének fontosabb általános szabályai 330
Rendőri intézkedések 332
A rendőri kényszerítő eszközök 335
A rendőrség titkos információgyűjtése 338
A rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslat
és a Független Rendészeti Panasztestület 340
3. A nemzetbiztonsági igazgatás 341
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hatásköre 341
A nemzetbiztonság szervezete, irányítása, parlamenti ellenőrzése 343
A nemzetbiztonsági szolgálatok működése 345
Titkos információgyűjtés 346
Jogorvoslat 347
Nemzetbiztonsági ellenőrzés 347
4. Az uniós bel- és igazságügyi együttműködés „fejlődéstörténete" 349
XII. fejezet • HONVÉDELMI KÖZIGAZGATÁS 356
1. A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának rendszere 356
Honvédelmi tevékenység, honvédelmi igazgatás 356
A jogi szabályozás rendszere 356
2. A honvédelmi igazgatás szervezeti-hatásköri rendszere 363
A honvédelem központi irányítása békeidőben 363
A honvédelem központi irányítása minősített időszakokban 371
A területi-helyi honvédelmi igazgatás 375
3. A honvédelmi kötelezettségek 377
A honvédelmi kötelezettségek rendszere és szabályozása 377
A hadkötelezettség 378
A polgári védelmi kötelezettség 380
A honvédelmi munkakötelezettség 380
A gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség 381

Témakörök