Közigazgatási alapfogalmak

Szerző

Pécs

'Rózsás Eszter: Közigazgatási alapfogalmak ' összes példány

Kiadó:	Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	111 oldal
Sorozatcím:	Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogi asszisztensképzés
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Oktatási segédanyag. Készült 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Közigazgatási alapfogalmak" című jegyzet - amely az azonos című tantárgy elsajátításához kíván segítséget nyújtani - a jogi asszisztens képzésben résztvevő hallgatók számára készült. A tananyag... Tovább

Tartalom

Előszó 7
I. A KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI 8
1. Az igazgatás 8
1.1. Az igazgatás fogalma 8
1.2. Az igazgatás alanya és tárgya 8
1.3. Az igazgatás tartalma 8
1.4. Igazgatás, vezetés, irányítás 9
2. A közigazgatás meghatározása 10
2.1. A közigazgatás fogalma 10
2.2. A közigazgatás fogalmára vonatkozó főbb elméletek 10
2.3. A közigazgatás sajátosságai 11
2.4. A közigazgatás tevékenysége 12
II. A KÖZIGAZGATÁSI JOG FORRÁSAI 14
1. A jogforrás fogalma 14
2. A jogszabályok 14
3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 15
4. A jogforrások érvényessége 17
5. A jogforrások hatálya 17
6. A jogszabályok kihirdetése 18
III. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE 20
1. A közigazgatás szervezeti rendszerét meghatározó tényezők 20
2. Szervezési elvek a közigazgatásban 20
3. A közigazgatás szervezeti rendszere 22
3.1. A közigazgatási szervek feladataik alapján történő csoportosítása 22
3.2. Az államigazgatási szervek rendszere 23
IV. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 25
1. A Kormány 25
1.1. A Kormány összetétele és megalakulása 26
1.2. A Kormány alapvető feladatai 26
1.3. A Kormány működése 28
1.4. A Kormány megbízatásának megszűnése 29
1.5. A Kormány munkáját segítő szervek (kormányzati konzultatív mechanizmus) 30
2. A minisztérium 32
2.1. A minisztérium szervezeti felépítése 32
2.2. A minisztérium működése 33
3. Az országos hatáskörű szervek 34
4. A dekoncentrált szervek 36
4.1. A dekoncentrált szervek jogállása 36
4.2. A dekoncentrált szervek feladat- és hatásköre 37
V. AZ ÖNKORMÁNYZÁS ELVI ALAPJAI 40
1. Az önkormányzás meghatározása 40
2. Az önkormányzatok típusai 41
3. A helyi önkormányzás alapelvei 41
4. Az önkormányzati alapjogok 42
VI. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 44
1. A helyi önkormányzatok szervezete 44
1.1. A képviselő-testület 44
1.2. A polgármester 44
1.3. Az alpolgármester 47
1.4. A bizottságok 48
1.5. A képviselő-testület hivatala 49
2. A feladat- és hatáskörök 49
2.1. A feladat- és hatáskör telepítés rendje 49
2.2. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei 50
2.3. A hatáskör átruházás és annak tilalma 51
3. Az önkormányzati rendelet 53
VII. A JEGYZŐ ÉS A KÖRJEGYZŐ 55
1. A jegyző 55
2. A körjegyző(ség) 55
VIII. A MEGYE, A MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS A FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA 57
1. A megyei önkormányzat 57
2. A megyei jogú város önkormányzata 59
3. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok 60
IX. AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI 63
1. Az önkormányzat vagyona 63
2. Az önkormányzat gazdálkodása 65
X. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA 66
1. Az önkormányzatok és az Országgyűlés kapcsolata 66
2. Az önkormányzatok kapcsolata a köztársasági elnökkel 66
3. Az önkormányzatok és a Kormány kapcsolata 67
4. Az önkormányzatok és a belügyminiszter kapcsolata 67
5. Az önkormányzatok és a miniszter(ek) kapcsolata 68
XI. A MEGYEI (FŐVÁROSI) KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK 69
XII. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS FOGALMA ÉS AZ ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 70
1. Az államigazgatási eljárás fogalma 70
2. A hatósági (külső) eljárás tagozódása 71
3. A hatósági eljárás alapelvei 72
4. Az eljárási törvény hatálya 73
4.1. A szervi hatály 73
4.2. A tárgyi hatály 74
4.3. A személyi hatály 76
5. Hatáskör az államigazgatási eljárásban 76
5.1. A hatáskör fogalma 76
5.2. A hatáskörelvonás tilalma 77
5.3. Hatásköri összeütközés 78
6. Illetékesség az államigazgatási eljárásban 78
6.1. Az illetékesség fogalma 78
6.2. Az általános illetékességi szabályok 78
6.3. A különleges illetékességi szabályok 79
6.4. Az illetékességi összeütközés 80
6.5. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 80
7. A megkeresés 80
XIII. AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS 82
1. Az államigazgatási eljárás megindítása 82
2. Határidők az államigazgatási eljárásban 82
3. A közigazgatás hallgatása 83
4. A jegyzőkönyv 84
5. A képviselet 84
6. A kizárás 85
7. Az idézés és értesítés szabályai 85
8. A tényállás tisztázása és a bizonyítás 86
9. A bizonyítási eszközök 88
10. A szakhatóság közreműködése 89
11. A tárgyalás 90
12. Az államigazgatási eljárás felfüggesztése 90
13. Egyezség az államigazgatási eljárásban 90
14. A határidők elmulasztásának jogkövetkezményei, az igazolás 91
15. Az államigazgatási szerv határozata 92
16. A határozat közlése 93
17. A határozat kijavítása, kiegészítése, kicserélése 94
18. A hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás, ellenőrzés 94
XIV. JOGORVOSLAT ÉS VÉGREHAJTÁS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN 97
1. A jogorvoslat fogalma 97
2. A jogorvoslati rendszer jellemzői 97
3. A jogerő 98
3.1. A jogerő fogalma 98
3.2. Az alaki jogerő 98
3.3. Az anyagi jogerő 99
4. A jogorvoslati eszközök (a jogorvoslás módjai) 99
4.1. A fellebbezés 100
4.2. A határozat módosítása és visszavonása 101
4.3. A felügyeleti intézkedés 102
4.4. Az ügyész intézkedések 102
5. A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata 102
6. A végrehajtás elrendelésének és foganatosításának szabályai 103
6.1. A végrehajtás fogalma 103
6.2. A végrehajtás elrendelése 104
6.3. A végrehajtás foganatosítása 104
7. A végrehajtás felfüggesztésének és elévülésének szabályai 105
8. A végrehajtható határozatok köre 105
9. Pénzösszeg behajtása 106
10. Meghatározott cselekmény végrehajtása 107
11. Meghatározott ingóság kiadása 107
12. A biztosítási intézkedések 108
13. Jogorvoslat a végrehajtási eljárás során 108
IRODALOMJEGYZÉK 110
FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK 111