Közigazgatás és önkormányzat

Tartalom

Előszó 3
I. rész.
A közigazgatásról.
A közigazgatás különböző meghatározásainak rendszerbe foglalása
Berthélémy negatív meghatározása 7
Berthélemy meghatározásának bírálata 10
Az alanyi vagy formális meghatározások 12
I. Az alkotmányos államjogi meghatározás 12
Az alkotmányos államjogi meghatározás bírálata 15
II. Kelsein meghatározása 18
Kelsen meghatározásának bírálata 30
III. A Merkl-féle meghatározás 52
A Merkl-féle meghatározás bírálata 67
Anyagi meghatározások 73
I. Virozsil és a korabeli államtan és Ducrocq meghatározásai 73
Virozsil 74
Rossi, Oxlando, Serrigny, Ducrocq meghatározásai 77
Bírálat 82
II. Laband meghatározása 85
A Kaufmann-féle bírálat 97
Kaufmann érvelésének s a Laband-féle álláspontnak bírálata 100
III. Duguit és Haunriou meghatározásai 106
Duguit meghatározása 108
Duguit meghatározásának bírálata 114
Hauriou meghatározása 114
Hauriou meghatározásának bírálata 128
összetett meghatározások 132
I. Stein Lőrinc és Conoha Győző meghatározásai 132
Stein Lőrinc meghatározása 132
Concha Győző meghatározása 142
Stein Lőrinc és Concha Győző munkásságának bírálata 147
II. Mayer Ottó meghatározása 150
Mayer Ottó meghatározásának bírálata 158
Következtetések 163
Jogalkotás 163
Cselekvés 163
Tényleges és jogii aktusok 164
A tényleges aktusok jelentősége 164
A jogalkotás és igazságszolgáltatás átalakulása közfunkciókká 166
A cselekvés kettéválása magánigazgatásra és közigazgatásra 167
Kormányzás és uralkodás 169
A közfunkciók egyesítése 169
A közfunkciók elkülönülése a magyar államban 170
Törvényhozó hatalom 170
Államfői hatalom 171
Végrehajtó hatalom 173
Kormányzás 177
Igazságszolgáltatás 182
Közigazgatás 184
II. rész.
Az önkormányzatról.
Az önkormányzatnak a decentralizációval való azonosítása 192
Hauniou és Duguit meghatározása 193
Hauriou és Duguit meghatározásának bírálata 198
Az önkormányzat egyéb meghatározásai 199
Selfgovernment, Selbstverwateng, önkormányzat 200
Az önkormányzat irodalma 203
Az önkormányzat társadalmi felfogása 205
Gierke Ottó és Schäffle Fr. C. A. 205
Stüve, Mohi, Gerber és Roesler 211
A társadalmi felfogás bírálata 212
Az önkormányzat államtani és egyúttal társadalmi felfogása 213
Gneist Rudolf 213
A felsőbbségi selfgovernment 214
A gazdasági önigazgatás 221
Gneist Rudolf álláspontjának bírálata 227
Az önkormányzat államtani felfogása 238
Stein Lőrinc 238
Jogtörténelmi megalapozás 238
Összehasonlító tételesjogi megalapozás 247
Az önigazgatás és az önkormányzat elmélete 254
1. A jogi személyiség fogalma és joga 259
2. A szabad közigazgatás jogi rendszere 262
Belső és külső alkotmányjog 263
Hatáskör és jogképesség 264
Autonómia 265
Felügyelet és felelősség 267
Külső felügyelet 269
Belső felügyelet, felelősség, szavatosság 271
A Stein Lőrinc-féle elmélet bírálata 273
A jogtörténelmi megalapozás bírálata 274
Az összehasonlító tételes jogi meghatározás bírálata 276
A Stein Lőrinc-féle elmélet bírálata 280
A jogi meghatározás lehetetlenségét hirdető irányzat 285
Loening Edgár és Mayer Ottó 285
Álláspontjuk bírálata 287
Bornhak Konrád 287
Álláspontjának bírálata 288
Redlich József 288
Álláspontjának bírálata 289
Hatschek Gyula 290
Hatschek elméletének bírálata 300
Kettős meghatározások 305
Rosin H. 306
Bírálat 307
Concha Győző 308
Bírálat 310
Jellinek György 310
Jellinek elméletének bírálata 320
Jogi meghatározások 324
Laband Pál 324
Bírálat 327
Kelsen János 328
Bírálat 335
Fleiner Frigyes 338
Bírálat 342
Következtetések 345
Dekoncentráció tágabb értelemben 347
Dekoncentráció szűkebb értelemben 347
Decentralizáció tágabb értelemben 348
Alapítványok, közintézetek 349
A szó szoros értelmében vett decentralizáció 350
Egyesületek, territoriális közjogi jogi személyek, köztestületek,
üzemek és kényszerszindikátusok 351
Decentralizáció és önkormányzat 352
Párhuzam a rendi előjogokon és kiváltságokon és a jogegyenlőségen felépülő államok önkormányzati rendszerei között 352
A hatalmak egyesítéséinek és elválasztásának hatása az önkormányzatra. Államformák és önkormányzat 355
Kormányforma és önkormányzat 357
A közigazgatás és igazságszolgáltatás egyesítésének é;s elválasztásának hatása az önkormányzatra 357
A jogi személyiségen felépülő önkormányzat kontinentális rendszere 357
A jogi .személyiséget nélkülöző önkormányzat angol rendszere 358
Az angol rendszer megszűnése 359
A jogi személyiség mint a modern önkormányzat fogalmi kelléke 359
Az önkormányzati alakulatok 360
Territoriális alapom szervezett önkormányzati alakulatok; községek, megyék, grófságok, járások, tartományok 360
Személyi alapon szervezett önkormányzati alakulatok; egyházi és világi köztestületek 350
Jogügyleti alapon szervezett önkormányzati alakulatok; önálló
vagyonkezelésű üzemek és kényszerszindikátusok 361
Az önkormányzati alakulatok mint miniatűr államok 362
Az önkormányzati alakulatok mint vállalatok 363
Az önkormányzati alakulatok mint sui generis közjogi jogi személyek 363
Az önkormányzati alakulatok szervezete; alkotmány- és kormányformáik 364
Az önkormányzati alakulatok hatásköre 369
Közjogi és magánjogi alapokon nyugvó hatáskör 369
A közjogi alapokon nyugvó hatáskör elemzése 359
Önálló hatáskör; - taxatio és generális felhatalmazás 370
Irányított hatáskör 371
Politikai hatáskör 372
Az önkormányzati alakulatoknak az állam egyéb szerveihez való viszonya 372
Az önkormányzat ellenőrzésének angol és kontinentális rendszere 373
A két rendszer kombinációja 374
Bírósági és parlamenti ellenőrzés 374
A kormány és az önkormányzati alakulatok közötti viszony 375
Az önkormányzat meghatározása 376

Témakörök