kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 277 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-05-1004-9 |
Előszó | 9 |
A polgári közigazgatás megalapozása. A kiegyezéstől a pártfúzióig (1867-1875) | 13 |
A közigazgatás provizórikus korszaka | 13 |
Az Andrássy-kormány első intézkedései | 13 |
Az Erdélyre vonatkozó eltérő rendelkezések | 19 |
Az 1867. április 10-i rendelet jelentősége | 20 |
A közigazgatás és a bíráskodás elválasztása | 23 |
Deák állambírósági javaslata | 23 |
Az 1870. évi törvényhatósági törvény | 25 |
A törvény alapelvei | 25 |
Az országgyűlés költségvetési önállósága 1848-ban | 27 |
Az országgyűlés költségvetési jogköre 1867-től | 29 |
Az előszentesítési jog és a költségvetés | 31 |
Az előszentesítési jog és a közös költségvetés | 34 |
A költségvetési és az előszentesésítési jog kapcsolata a törvényhatósági törvény alapvető rendelkezéseivel | 38 |
A törvényhatósági szervezet alapkérdései és az előszentesítési jog. Az alapvető rendelkezések kettős értelme | 40 |
A felirati jog | 46 |
A felirati jog hatása az imparlamentáris kormánnyal szemben | 55 |
Az adóbehajtás és az újoncállítás megtagadásának joga és korlátai | 65 |
A törvényhatóságok általános (nem politikai jellegű) hatásköre és jogai | 76 |
A törvényhatósági bizottság és virilizmus | 80 |
A törvényhatósági bizottság választása | 83 |
A törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatásköre és jogai | 83 |
A főispán és a választott tisztviselők hatásköre és feladatai | 85 |
A törvényhatósági tisztviselők választása | 92 |
A tövényhatósági bizottság tagjainak és tisztviselőinek felelőssége | 94 |
Az 1871. évi első községi törvény | 97 |
A törvény alapelvei | 97 |
A községi törvény és a polgári jogok. A községi illetőség jelentősége | 99 |
A községek kollektív jogai | 103 |
A községek szervezete | 104 |
A képviselő-testület és az elöljáróság felelőssége | 107 |
A községek háztartása | 108 |
A fővárosi törvény jelentősége | 111 |
A főváros önállóságának biztosítékai | 111 |
A főváros közigazgatási önállóságának korlátai | 114 |
A Deák-párti kormányok közigazgatási rendszerének jellemzése | 115 |
Tisza Kálmán korszakának közigazgatási rendszere (1876-1890) | 117 |
A közigazgatási bizottsági törvény | 117 |
A törvény általános jellemzése | 117 |
A koordinációs és a garanciális jelleg | 122 |
A közigazgatási bizottság hatásköre és a dualizmus védelme | 124 |
A közigazgatási bizottság és az adóigazgatás átalakítása | 131 |
A közigazgatási bizottság és a népoktatás retrográd irányú átszervezése | 138 |
A közigazgatási bizottság mint az új közigazgatási rendszer alapja | 139 |
A pénzügyi közigazgatási bíróság felállítása | 141 |
A törvényhatósági közigazgatás hatáskörének és önállóságának megkülönböztetése | 144 |
A főváros és a vidék közigazgatása közötti különbségek növekedése | 144 |
A fővárosi rendőrség államosítása | 147 |
A megyék háztartásának új szabályozása | 149 |
A főváros és a vidék közigazgatása közötti újabb eltérések | 151 |
Az 1886. évi második törvényhatósági törvény | 154 |
A főispánok jogkörének nagyarányú kiterjesztése | 154 |
A felirati jog korlátozása | 156 |
A kormány megsemmisítési joga a törvényhatósági határozatok felett | 157 |
A főispán új jogai és az állami közigazgatásban | 161 |
A közigazgatási tisztviselők speciális kettős alárendeltségének megszüntése | 162 |
A közigazgatási kódex hiánya és a diszkrecionális jogkör | 163 |
Kisebb szervzeti változtatások | 164 |
Az 1886. évi második községi törvény | 165 |
A virilizmus kiterjesztése | 165 |
A községi elöljáróság választásának korlátozása | 167 |
A fölbirtokosok pótadókedvezményei | 168 |
A közigazgatás deklarált államosításának átmeneti korszaka (1891-1905) | 170 |
A "lex Szapáryana" jelentősége | 170 |
Szervezeti módosítások | 170 |
Az államosítás elmaradásának okai | 171 |
A Közigazgatási Bíróság létrehozása | 172 |
A Közigazgatási Bíróság politikai jelentősége | 172 |
A Közigazgatási Bíróság hatásköre | 174 |
A főbb eljárási rendelkezések | 177 |
Az 1897: XX. tc. (a költségvetési törvény) közigazgatási jelentősége | 179 |
Részleges közigazgatási reformok | 181 |
A vármegyék pénzkezelési önállóságának megszüntetése | 181 |
A vármegyei tisztviselők fizetésének egységes szabályozása | 182 |
A fellebbviteli eljárás egységesítése és egyszerűsítése | 182 |
A Fejérváry-korszak közigazgatási problémái (1905-1906) | 185 |
A koalíciós kormány közigazgatási intézkedései (1906-1909) | 198 |
A "lex Szapáryana" hatályon kívül helyezése és kisebb reformok | 198 |
A nyugdíjviszonosság kimondása | 198 |
A Hatásköri Bíróság jelentősége | 199 |
A garanciális panasz jelentősége | 199 |
Az 1909. évi adó- és adókezelési reform | 207 |
A nemzeti munkáspárti kormányok közigazgatási intézkedései a világháború előtt (1910-1914) | 226 |
Az 1909. évi adóreform módosítása és elhalasztása | 226 |
Az 1909. évi adóreform elsöprése | 231 |
A megyei tisztviselők választásának elhalasztása és a városfejlesztési politika | 234 |
A háborús felhatalmazási törvény (1912: LXIII. tc.) közigazgatási vonatkozásai | 240 |
A világháború és a közigazgatás (1914-1918) | 244 |
A törvényhatósági választások elhalasztása és a vármegyei tisztviselők megbízatásának további meghosszabítása | 244 |
A háborús felhatalmazási törvény intézkedéseinek kiterjesztése | 246 |
A háborús adóügyi és adóigazgatási rendelkezések | 248 |
Felhasznált irodalom | 257 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.