Közgazdaságtan/Fejezetek a makroökonómiából

Tartalom

1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI 9
1. modul 10
1.1. Gazdaság és gazdálkodás 10
1.1.1. A gazdaság fogalma 10
1.1.2. Szükségletek és javak 11
1.1.3. Termelés, termelési tényezők 13
1.1.4. A gazdálkodás - választás 14
1.1.5. A termelési lehetőségek határa 15
1.2. A közgazdaságtan tárgya és alapkérdései 17
2. modul 18
1.3. A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája 18
1.3.1. A háztartás 20
1.3.2. Üzleti szervezet (vállalat) 21
1.3.3. Az állam (kormányzat) 22
3. modul 24
1.4. A gazdasági tevékenységek összehangolása, gazdaságkoordináció 24
1.4.1. Specializáció és munkamegosztás 24
1.4.2. A gazdaságkoordináció alaptípusai 25
1.4.2.1. A piaci koordináció 26
1.4.2.2. A centralizált (bürokratikus) koordináció 27
1.4.2.3. A vegyes típusú gazdaságkoordináció 28
1.5. Az elméleti közgazdaságtan részei 28
1.6. A közgazdaságtan fő módszerei 30
2. PIACGAZDASÁGI ALAPFOGALMAK 35
1. modul 36
2.1. A pénz 36
2.1.1. A pénz funkciói 37
2.1.2. A pénzfejlődés szakaszai 38
2.1.3. Pénzhelyettesek az aranypénzrendszerben 39
2.2. A piac elemei, piaci tényezők 41
2.3. Piaci szereplők és magatartásuk 43
2. modul 46
2.4. A kereslet és kínálat függvényszerű ábrázolása 46
2.4.1. Keresleti függvény 46
2.4.2. Kínálati függvény 48
2.4.3. A Marshall-kereszt 49
2.5. Az árak gazdasági szerepe 50
2.6. A piaci verseny jellege, piaci formák, a piac szerkezete 51
2.6.1. A tökéletes versenypiac jellemzői 51
2.6.2. A monopolpiac jellemzői 52
2.7. Alapvető piacok 53
3. A TERMÉKPIAC KERESLETI OLDALA. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ELEMZÉSE 55
1. modul 56
3.1. A termékpiac szereplői és jelenségei a mikroökonómiában 56
3.2. Hasznosság és kereslet 59
3.2.1. A hasznosság mérhetősége 60
3.2.2. A hasznosság kardinális megközelítése. A határhaszon elmélet 60
3.2.3. Optimális fogyasztói döntés több termék esetén 63
2. modul 66
3.3. A fogyasztó preferenciarendszere 66
3.3.1. A preferenciarendezés feltételrendszere, tulajdonságai és axiómái 67
3.3.2. Közömbösségi görbék 70
3.3.2.1. A közömbösség! görbék jellemzői 72
3.3.2.2. A helyettesítési határráta 73
3.3.2.3. Különleges alakú közömbösségi görbék 75
3.3.3. A költségvetési egyenes 79
3.3.3.1. A költségvetési egyenes elmozdulása 81
3.3.4. A fogyasztó racionális választása 83
3.3.5. A jövedelem- és árváltozás hatása az optimumra 88
3. modul 88
3.4. Piaci kereslet és rugalmasság 88
3.4.1. Extern fogyasztói hatások 88
3.4.2. Keresletrugalmasság 89
4. A TERMÉKPIAC KÍNÁLATI OLDALA 95
1. modul 96
4.1. Egyéni kínálat, piaci kínálat és a kínálat rugalmassága 96
4.1.1. A kínálat meghatározó tényezői 96
4.1.2. A kínálat árrugalmassága 97
4.2. Üzleti szervezetek és környezetük 99
4.2.1. Üzleti szervezet - üzleti vállalkozás - vállalat 99
4.2.2. A vállalat és környezete 100
4.2.3. Vállalati célok, stratégia és taktika 102
4.2.4. Az üzleti vállalkozások alaptípusai 103
4.2.4.1. Az egyszemélyes vállalat, magáncég 103
4.2.4.2. Társaságok 104
4.2.4.3. A részvénytársaság 105
4.2.5. Az üzleti szervezetek és a piaci szerkezet 107
4.2.6. Az üzleti szervezetek és az állami szabályozás 113
2. modul 116
4.3. A termelés mikroökonómiája 116
4.3.1. Időtávok a mikroökonómiában 117
4.3.2. A termelés technikai összefüggése, a termelési függvény 119
4.3.2.1. A rövid távú termelési függvény 120
4.3.2.2. A hosszú távú termelési függvény 124
3. modul 130
4.3.3. A vállalat költségei 130
4.3.4. Bevétel és a profit 134
4. modul 136
4.4. A versenyző vállalat kínálati döntései 136
4.4.1. Rövid távú költségfüggvények 136
4.4.2. A kompetitív vállalat kínálatának alakulása 141
4.4.3. A hosszú távú költségfüggvény 145
5. modul 148
4.5. Kínálat meghatározás tökéletlen verseny esetén 148
4.5.1. A monopólium kínálata 148
4.5.2. A monopólium létéből adódó jóléti veszteség 152
4.5.3. A monopóliumok kialakulásának okai 154
4.5.4. A monopólium árpolitikája 156
4.5.5. Az oligopólium kínálati döntései 157
5. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA 163
1. modul 164
5.1. A termelési tényezők csoportosítása 164
5.2. Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései 165
5.2.1. A termelési tényezők kereslete 166
5.2.2. A termelési tényezők kínálata 171
2. modul 174
5.3. Munkapiac 174
5.3.1. A munkapiac sajátosságai 174
5.3.2. A munkakínálat 175
5.3.2.1. Szabadidő és a munka alternatívája 175
5.3.2.2. Bérek és a munkakínálat összefüggése 177
5.3.2.3. A munkakínálat béren kívüli tényezői 178
5.3.3. A munkakereslet 179
5.3.4. A munkabér alakulása 181
5.3.4.1. Bérkülönbségek 181
5.3.4.2. A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között 183
3. modul 186
5.4. A tőkepiac 186
5.4.1. A tőkepiac sajátosságai 186
5.4.2. Pénz- és értékpapírpiac 187
5.4.2.1. Bankhitelek, bankbetétek 187
5.4.2.2. Értékpapírtípusok 190
5.4.2.3. Az értékpapírpiacok - a tőzsde 194
5.4.3. A reáltőke piaca 196
4. modul 198
5.5. A tőkebefektetések értékelése - vagyonértékelés 198
5.5.1. Az idő szerepe, jövőérték, jelenérték 199
5.5.2. Vagyonértékelés 201
5.6. A földpiac és a földjáradék 203
5.6.1. A földpiac sajátosságai 203
5.6.2. Járadékmeghatározódás a verseny viszonyai között 203
5.6.3. A földjáradék formái 204
5.6.3.1. A különbözeti földjáradék 204
5.6.3.2. Az abszolút földjáradék 206
5.6.4. A föld ára 207
5. modul 210
5.7. A vállalkozó, mint termelési tényező 210
5.7.1. A vállalkozói piac jellemzői 210
5.7.2. A vállalkozási szolgáltatás díja 211
5.8. A jövedelmek elosztása 212
6. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY, PIACI ELÉGTELENSÉGEK 215
1. modul 216
6.1. A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélésének különbözősége 216
6.1.1. Az egyéni döntéshozók ítéletein alapuló haszonelvű piac működése 216
6.1.2. Az egyéni és társadalmi megítélés különbsége 218
2. modul 224
6.2. A közjavak 224
6.2.1. A közjavak fogalma 224
6.2.2. A közjavak kereslete és kínálata 227
6.3. Az externális hatások 230
6.3.1. Az externáliák fogalma, csoportosításuk 230
6.3.2. Közgazdasági iskolák nézetei az externáliákról 233
6.3.2.1. A jóléti közgazdasági iskola felfogása 233
6.3.2.2. A jogi - közgazdasági iskola felfogása az externáliákról 234
6.3.3. Az externális hatások internalizálásának szintjei 236
6.3.4. Az externhatások minősített esete a környezetszennyezés 238
FELHASZNÁLT IRODALOM 243
MEGOLDÁSOK 245

FEJEZETEK A MAKROÖKONÓMIÁBÓL

1. A MAKROÖKONÓMIA FŐ CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI 5
2. KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA 16
2.1. Az állami költségvetés 16
2.1.1. A központi (kormányzati) költségvetés bevételei 18
Adózás 18
2.1.2. A központi (kormányzati) költségvetés kiadásai 19
2.2. Költségvetési politika fogalma, funkciója 21
2.3. A költségvetési politika eszközei és hatása 22
2.3.1. Az automatikus stabilizátorok 22
2.3.2. Diszkrecionális költségvetési politika 23
2.4. A költségvetési egyenleg megítélése 24
2.4.1. Strukturális és a ciklikus költségvetési deficit fogalma és hatásai 26
2.5. Expanzív és restriktív költségvetési politika 28
2.6. A magyar államháztartási reform és az Államkincstár 28
3. A PÉNZÜGYI (MONETÁRIS) POLITIKA 34
3.1. A jegybank fő pénzügypolitikai eszközei 34
3.2. A pénzkínálat változásainak hatása az összkeresletre 36
3.3. A monetáris és az uralkodó nézetek összevetése 39
3.4. Valutaárfolyam-politika 40
3.4.1. A valutaárfolyam főbb típusai 41
3.4.2. Az árfolyamváltozás belgazdasági következményei 43
3.5. A magyar csúszó árfolyamrendszer 46
4. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA 52
4.1. A passzív munkaerő-politika 52
4.2. Az aktív munkaerő- (munkapiaci) politika 54
4.3. A munkanélküliség következményeinek enyhítése 60
5. A JÖVEDELEMPOLITIKA 62
6. A KIBOCSÁTÁS, A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ INFLÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSE 64
6.1. A munkanélküliség és a kibocsátás - Okun törvénye 64
6.2. A munkanélküliség gazdasági és társadalmi hatásai 64
6.3. A munkanélküliség és az infláció, Phillips görbe 66
7. AZ INFLÁCIÓ ÉS AZ ANTIINFLÁCIÓS GAZDASÁGPOLITIKA 67
7.1. Az infláció fogalmi értelmezése 67
7.2. Az infláció hatásai (költségei) 69
7.3. Az inflációt kiváltó okok 71
7.4. Az infláció "gyógymódjai" 76
8. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS- ÉS A KONJUNKTÚRACIKLUSOK 79
8.1. A multiplikátor 80
8.2. Az akcelerátor 80
8.3. A multiplikátor és az akcelerátor kölcsönhatása - kumulatív folyamatok 81
8.4. Konjunktúraciklus - kereslet-oldali és kínálat-oldali közgazdaságtan 83
9. A KÜLGAZDASÁGI POLITIKA 85
9.1. Külkereskedelmi politika eszközei 85
9.2. A monetáris politika mint a külgazdasági kapcsolatok szabályozásának eszköze 88
9.2.1. Valutáris likviditás 88
9.2.2. Fizetésimérleg-politika 89
9.2.3. A monetáris politika klasszikus eszközeinek hatása a külgazdasági kapcsolatokra 90
9.3. A fiskális politika és az infláció külgazdasági összefüggései 97
9.3.1. A fiskális politika külgazdasági összefüggései 97
9.3.2. Az inflációs folyamatok külgazdasági-valutáris összefüggései 98
9.4. A külgazdasági kapcsolatok közvetlen szabályozását szolgáló pénzügy-politikai eszközök 100
9.4.1. Az árfolyam-politika 101
9.4.2. Adópolitikai eszközök külgazdasági hatásai 105

Kiegészítés 1-20

Témakörök