Világrend és gazdasági globalizáció | |
Modernizáció és kultúra | |
Civilizációk | 15 |
Az egyetemes világcivilizáció hipotézise. A nyugati civilizáció a policentrikus világban. A marxizmus megjelenése Nyugaton és Keleten | |
Kultúrértékek | 27 |
Az atlanti kohézió: a világ nyugatosítására irányuló törekvés. Modernizáció mint a fejlődés motorja. Kultúrértékek különbözősége | |
Általános egyensúly | 34 |
Nemzeti, regionális és világérdek. A Nyugat erőfölényén alapuló egyensúly. Ázsia gazdasági fellendülése és öntudatosulása. Civilizációk ellentéte és érdekütközése | |
Gazdasági globalizáció | 45 |
A globalizáció mint politikai-technikai kategória. Globalizáció és polarizáció. A vertikális globalizáció gazdasági összefüggései. Globalizáció a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. | |
A Gazdasági vertikális globalizációja | |
A természet, a társadalom és a gazdaság integrációja | |
Közületi gazdaságtan | 57 |
Az univerzalizmus | 57 |
Közgazdaságtan és államháztartástan | 60 |
Autonóm és heteronóm gazdaságpolitikai célok | 62 |
Piaci árú és közösségi termék | 68 |
Környezetgazdaságtan | 71 |
Környezetgazdálkodás és közgazdaság | 71 |
Környezetvédelem és a gazdálkodás rendje | 73 |
A környezetvédelem költsége: a Leontief-modell | 76 |
Az ökológia integrálása a piaci mechanizmussal | 79 |
A nemzetgazdaságtan három dimenziója | 83 |
Globalizált nemzetgazdaság | 83 |
A GDP-, a GDI- és az IEEA- kategóriák bevezetése | 86 |
Nemzetgazdasági hatékonyság | 91 |
Válaszói jogon alapuló fogyasztói szuverenitás | 95 |
Állami elosztási rendszerek | |
Életszínvonal- és jövedelempolitika | 101 |
A népesség jóléte | 101 |
A gazdaság egyeztetése a szociálpolitikával. Életszínvonalpolitika. A bérrendszer szociális elemei. Munkás-pataszt jövedelemparitás | |
A jövedelem állami újraelosztása | 118 |
A jóléti koncepció újraértelmezése. Nagy állami elosztási rendszerek | |
Állami elosztási rendszerek gazdaságtana | 124 |
Hadigazdaságtan | 124 |
Gazdasági teljesítmény és a katonai erő harmonizálása. A védelmi kiadások szerkezete. Katonai doktrína és önpusztítás. Fegyverkezési versenyek. | |
Az oktatás gazdaságtana | 134 |
A gazdaság fejlettsége és a nép iskolázottsága. A humán tőke tényezői. Munkaerőpiac és oktatási rendszer. Az oktatás finanszírozása | |
Az egészség gazdaságtana | 149 |
Életminőség és egészség-tőke. Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan. Az egészségvédelem intézményei. Négydimenziós egészségügyi modell. Gyógyszerek állami támogatása. Fajlagos költségnövekedés és egészségügyi reform. | |
A gazdaság horizontális globalizációja | |
Az államok gazdasági integrációja | |
Az országok beilleszkedése a világgazdaságba | 169 |
A világgazdaság fő jellemzői | 169 |
A világgazdaság szerkezete. Az etnikum, a klíma és a termelési kultúra országdifferenciáló szerepe | |
Világgazdaság és regionális integrációk | 173 |
Fejlődéselméletek. Regionális integrációk és azok formái. Regionális integrációk és állami szuverenitás | |
Korunk négy nagy integrációja és történelmi gyökereik | 185 |
Európai Unió és páneurópai eszme. Amerikai szabadkereskedelmi övezet és pánamerikanizmus. A Sanghaji Együttműködési Szervezet és a történelmi kínai-orosz kapcsolatok. A fejlődő világ gazdsági stratégiája. A gazdaségi függőség régi és új formái. | |
Az Európai Unió | 197 |
Az Európai Unió kiépülése | 197 |
Az ESZAK és az Euratom létrehozása. Az Európai Gazdasági Közösségi. Közös piacból egységes piac. Kereskedelmi akadályok elháríása | |
Az Európai Unió egyeztetett gazdaságpolitikája | 204 |
Versenypolitika. Szociálpolitika. Regionális politika. Környezetvédelmi politika. Fogysztóvédelmi politika. | |
Az Európai Unió termelési és fejlődési politikája | 209 |
Közös agrárpolitika. Iparpolitika. Energiapolitika. Közlekedési politika. | |
Európai monetáris unió | 218 |
Az európai közös valuta: az ECU bevezetése. A monetáris unióra történő háromlépcsős áttérés. A tagországok közötti jövedelem-újraelosztás | |
A fejlődő világ gazdasági stratégiája | 225 |
Az önerőre támaszkodó globális stratégia | 225 |
Fejlődő világ: az önerő értelmezése. Globális fellépés az UNCTAD-konferenciákon. Nemzetközi áruegyezmények | |
Regionális integrációk a harmadik világban | 232 |
Regionális integrációk megalakulása. Regionális integrációk értékelése. Az olajexportáló országok (OPEC) politikája | |
A termelés nemzetközi összefonódása | |
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 243 |
Nemzeti tőke: hiány és felesleg | 243 |
A nemzetközi tőkeáramlás nemzetgazdasági háttere. Felhalmozási hányad. Felhalmozási hányad. Felhalmozási ciklusok. A beruházások hatékonysága. Árukonvertálhatóság és a gazdasági abszorpciós képessége | |
Nemzeti és nemzetközi termelés | 253 |
Nemzetközi tőkeáramlás és a komparatív költségek tana. Geogazdaságtan és globalizáció. Telephelyelmélet és regionális üzletági központok. A termelés nemzeti és nemzetközi szektora. | |
Nemzetközi vállalatok szerepe | 267 |
Nemzetközi termelés és nemzeti gazdaságpolitika | 267 |
Szemantikai vita: multi- vagy transznacionális vállalat. Nemzetközi termelés az állam és a vállalat szempontjából. A fejlődésben lévő ország dualista gazdaságpolitikája. | |
A nemzetközi termelés súlya a világgazdaságban | 276 |
A nemzetközi tőkeáramlás mértéke. Nemzetközi fúziók és vállalatfelvásárlások. A legnagyobb TNC-k szerepe a világkereskedelemben. A globalizálódásban élen járó ágazatok. | |
Az árú és a pénz új mozgástörvényei | |
Az információs társadalom | 291 |
Az információs világháló | 291 |
Az információ módja és a negyedik ipari forradalom. Az információs világháló kiépítése. Informatika és tudományos kutatás | |
Informatika és gazdaság | 300 |
Informatika és közgazdaságtan. Árútermelés, elektrónika és internetgazdaság. Az internet-kommunikáció biztonsága | |
A pénzelmélet új alapokra helyezése | 314 |
A pénz globalizált világpiaca | 314 |
Klasszikus közgazdaságtan és pénzelmélet. Az elektrónikus világháló és a pénz (tőke) szabad áramlása. Pénzintézeti világhálózat | |
Pénz - termék | 323 |
A közgazdaságtan kétdimenziós értékrendszere. A szabályzott papítpénz rendszere. A pénzügyi konszolidáció esélyei | |
Globalizálódó környezeti politika | |
A kötnyezet védelméért | 335 |
A környezetvédelem nemzetközi szervezettsége | 335 |
Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben. ENSZ: a környezetvédelem nemzetközi megszervezése. A környezetvédő szervezetek tevékenysége. Fellépés a környezetvédelmi világszervezet megalakítása ellen. | |
A biológia sokféleség megőrzése | 344 |
A biológiai sokféleség csökkenése és annak okai. Nemzetközi szervezetek szerepe a bilológiai sokféleség megőrzésében. ENSZ: egyezmény a biológiai sokféleségről | |
Gazdaság és környezet | 352 |
Az üvegházhatású gázkibocsátás szabályozása | 352 |
Az ökológiai közgazdaságtan tézisei. Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése. ENSZ: keretegyezmény az éghajlatváltozásról. A szennyezési jogok világpiacának bevezetése | |
A világgazdaság helyzete | 364 |
Gazdaságnövekedés és ökológiai egyensúly. ENSZ: a fenntartható fejlődés nemzetközi programja. Az Agenda-21 első öt évének értékelése | |
Közgazdaságtan a 21. században | |
A fenntartható társadalmi fejlődés | 379 |
A gazdaságnövekedés új alapokra helyezése | 379 |
A klasszikus közgazdaságtan helye a tudományfejlesztésben. A 20. és 21. századforduló gazdaságának egybevetése. Ökonómia és ökológia szimbiózisa. A posztindusztrális társadalom téves hipotézise | |
Környezetbarát technológiák meghonosítása | 389 |
Ötödik ipari forradalom. Energiahordozók részesedése a bányászati értékben. Megújítható és mikro-energiaforrások. Hulladékmentes gyártási technológiák | |
A gazdaság intézményi rendje | 433 |
A nemzetgazdaság szervezettsége | 433 |
A kormány gazdasági kabinetje. A gazdaság bürokratizálódása. Gazdaságigazgatási modellek. A gazdaságigazgatás külső és belső területe | |
Világgazdasági szervezettség | 443 |
Egyesült Nemzetek Szervezete. Az ENSZ alkalmazkodása a változó világhoz. A Föld közös tulajdonának központi irányítása | |