Közgazdaságtan

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ 11
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTAN
TANULMÁNYOZÁSÁBA 13
I. fejezet
MIRE VALÓ ÉS MIVEL FOGLALKOZIK
A KÖZGAZDASÁGTAN? 13
Miért tanulmányozzuk a közgazdaságtant? 13
A közgazdaságtan tárgya: a gazdasági folyamat, a gazdálkodás 13
Szükségletek és javak 14
Gazdasági (újratermelési) folyamat, termelési tényezők 15
A gazdálkodás 17
A termelési lehetőségek határa 19
A gazdálkodás, gazdaságszervezés alapproblémái 20
A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája 21
A tulajdon fogalma és alaptípusai 21
A szervezeti struktúra és elemei 22
A háztartás 22
Az üzleti szervezet (vállalkozás, vállalat) 23
Az állam (kormányzat) 24
Specializáció és munkamegosztás - a gazdasági koordináció
szükségessége 24
A gazdálkodás (gazdaságszervezés, gazdasági koordináció)
alaptípusai 25
Szokás, ösztönuralta, tervutasításos, piaci, vegyes gazdaság 25
A mai, modern vegyes gazdaság működése 26
Hogyan oldja meg a piac az alapvető gazdálkodási problémákat? 26
A piac „kudarcai" 28
A kormányzat gazdasági szerepe, funkciói 29
Kérdések, feladatok 33
II. fejezet
A PIACGAZDASÁG ALAPVONÁSAI 36
A piac és szereplői 36
A piac fogalma és fő tényezői 36
A pénz és funkciói ^
A piac szereplői
A keresleti-kínálati függvény
Az árak gazdasági szerepe
A piaci verseny jellege, piaci formák
A tökéletes versenypiac jellemzői
A monopolpiac (oligopolpiac) jellemzői 44
A piacszerkezet mérőszámai
Alapvető piacok 47
A piac- (áru-) gazdaság jellemzői - kis összegzés 47
A határelemzésről 47
Kérdések, feladatok 49
III. fejezet
KIS KÖZGAZDASÁGTAN-TÖRTÉNET 51
Az értékelmélet - a közgazdasági gondolkodás alapja 51
A közgazdasági nézetek, elméletek fejlődésének főbb állomásai 53
A kezdetek - ókor, középkor 53
Merkantilizmus és fiziokratizmus - az újkor korai irányzatai 54
A klasszikus közgazdaságtan 55
Marx és a marxizmus 57
A neoklasszikus közgazdaságtan 58
A keynesi forradalom 59
A monetáris ellenforradalom 59
s
Ujabb irányzatok a gazdaságelméletben az 1930-as évektől
napjainkig 60
Kérdések, feladatok 61
MÁSODIK RÉSZ
KIS MIKROÖKONÓMIA 63
Mivel foglalkozik a mikroökonómia? 63
IV. fejezet
A TERMÉKPIAC 64
A termékpiac fogalma és szereplői 64
A termékpiac keresleti oldala: a fogyasztó (háztartás) 64
A fogyasztói (háztartási) magatartás fő vonásai 64
A hasznosság elmélete ^
A hasznosság mérhetősége
A fogyasztói döntés optimalizálása 69
Közömbösségi görbe és költségvetési egyenes 71
A jövedelem és az ár hatása a keresletre 74
A piaci kereslet rugalmassága 75
A termékpiac kínálati oldala: az üzleti szervezet (vállalkozás, vállalat) 78
Üzleti szervezet - üzleti vállalkozás - vállalat 78
A vállalat és környezete 79
Vállalati célok, stratégia és taktika 80
Az üzleti vállalkozások alaptípusai 80
Az egyszemélyes vállalat, magáncég 80
A társaság 81
A betéti társaság (bt.) 81
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) 82
A részvénytársaság (rt.) 83
A vállalati gazdálkodás alapfogalmai 85
A vállalat költségei 85
A bevétel és a profit 86
A termelés (kínálat) mikroökonómiája 88
Időtávok a mikroökonómiában 89
A rövid távú termelési függvény 91
Rövid távú költségfüggvények 93
A kínálat meghatározódása rövid távon 95
A kompetitív vállalat kínálatának alakulása 95
A monopolvállalat kínálata 102
Kérdések, feladatok 103
V. fejezet
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA 111
A termelési tényezők csoportosítása 111
A termelési tényezők keresleti-kínálati viszonyai 111
A termelési tényezők kereslete 111
A termelési tényezők kínálata 113
A munkapiac 114
A munkakínálat
A munkakereslet ^
A munkabér alakulása
Bérkülönbségek ^
A bérek alakulása kompetitív viszonyok között 119
A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív
190
viszonyok között AZA7
A tőkepiac \L\
Pénz-és értékpapírpiac 121
Bankhitelek, bankbetétek 122
Értékpapírtípusok 123
Az értékpapírpiacok - a tőzsde 126
A reáltőke piaca 128j
Tőkebefektetések értékelése - vagyonértékelés 129
Az idő szerepe, jelenérték, jövőérték 129
Vagyonértékelés 131
A földjáradék 131
A földjáradék típusai 132
A föld ára 134
A vállalkozói képesség mint termelési tényező 134
A vállalkozói szolgáltatás díja
135
A jövedelmek elosztása 135
Kérdések, feladatok 136
HARMADIK RÉSZ
KIS MAKROÖKONÓMIA 141
VI. fejezet
A MAKROÖKONÓMIA CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI 141
Mikro- és makroökonómia. A makroökonómia tárgya
és jelentősége 141
Célok és eszközök a makroökonómiában 143
Célok 144
A kibocsátás (output) 144
A foglalkoztatottság és munkanélküliség 146
Az árak és infláció 146
A külgazdasági mérleg 149
Eszközök 149
A költségvetési (fiskális) politika 150
A pénzügyi (monetáris) politika 150
A jövedelempolitika 151
A külgazdasági politika 151
Eszközök és célok a gyakorlatban 151
Kérdések, feladatok 153
VII. fejezet
A NEMZETI KIBOCSÁTÁS MÉRÉSE 155
Miért és hogyan történik a mérés, a számbavétel? 155
Számbavételi rendszerek 155
Mutatószám-csoportosítások 156
Folyóáras (nominál) és változatlan áras (reál) mutatók 157
Bruttó, félnettó, nettó mutatók 158
Hazai és nemzeti mutatók 160
Az MPS-rendszer mutatói és az „átmenet" 161
Az SNA-rendszer mutatói 163
„Hagyományos" mutatók 163
Új típusú, „reformer" mutatók 169
A nemzeti vagyon 171
Kérdések, feladatok 172
VIII. fejezet
KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA-ADÓZÁS 177
* Az állami költségvetés 177
Alapfogalmak 177
A költségvetés bevételei 179
Adók, funkcióik, csoportosításuk 179
Fő adónemek és működésük 182
A személyi jövedelemadó (szja) 182
A profitadó (társasági adó - ta) 184
Az általános forgalmi adó (áfa) 186
A költségvetés kiadásai 190
A költségvetés egyenlegének megítélése 191
A költségvetési politika 194
Fogalma, funkciója 194
Automatikus versus diszkrecionális politika 195
Automatikus stabilizátorok és korlátaik 195
Automatikus változások az adóbevételekben 195
Munkanélküli-segélyek és más jóléti transzfertételek 196
Korlátok 196
Diszkrecionális költségvetési politika 196
Közmunkák 197
Állami foglalkoztatási programok 198
Jóléti kiadások 198
Az adókulcsok (és/vagy más adóelemek) változtatása 198
Kérdések, feladatok 199
foglalkoztatottság versus munkanélküliség 203
A munkanélküliség mérése és gazdasági értelmezése 203
A munkanélküliség fajtái 206
A munkanélküliség és a kibocsátás - Okun törvénye 208
A munkanélküliség és az infláció 209
A munkanélküliség természetes rátája 209
A Phillips-görbe 210
A munkanélküliség hatásai 212
Gazdasági hatás 212
Társadalmi hatás 213
A foglalkoztatáspolitika (fő irányok, eszközök) 214
A passzív munkaerő-politika 215
A munkaerő-kínálat csökkentése, a munkaerő kivonása a piacról . . 215
A munkanélküliség „szétterítése" 216
Az aktív munkaerő-politika 217
Foglalkoztatás és növekedés, foglalkoztatás és beruházás 217
A duális fejlesztési politika 219
A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban 220
Az állam szerepe a munkahelyteremtésben 221
A munkaközvetítés 221
A regionális munkaerő-politika 222
A munkanélküliség következményeinek enyhítése 223
A munkanélküli-segély 223
Kérdések, feladatok 224
X. fejezet
PÉNZÜGYI POLITIKA - INFLÁCIÓ 228
A modern pénz és pénzügyi politika fő vonásai 228
A modern pénz és pénzmechanizmus 228
Pénzformák és működésük 228
Hitelpénz (a): váltó és bankjegy 228
Hitelpénz (b): bankszámlapénz 231
Kényszerárfolyamú papírpénz 231
A mai, modern pénz lényege - pénzteremtés,
pénzmultiplikátor, pénzmennyiség 232
A modern állami pénzügyi politika lényege, fő eszközei és hatásai . . . 236
Az infláció 241
Az infláció fogalma, mérése, fokozatai 241
Az infláció hatásai (költségei) 245
Az infláció okai 247
Pénzinflációtól „független" árszínvonal-emelő tényezők 248
Pénzinflációs jellegű árszínvonal-emelő tényezők 249
Az infláció „gyógymódjai" 251
Kérdések, feladatok 253
XI. fejezet
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS - KONJUNKTÚRACIKLUSOK 257
Gazdasági növekedés 257
A gazdasági növekedés fogalma, mérése, fő mutatói 257
A növekedés tényezői (forrásai) 261
A növekedés típusai és korlátai 262
Egyensúlyi növekedés - az aggregált függvények és kapcsolatuk 263
A kibocsátásmeghatározódás elmélete (az egyensúly klasszikus
és keynesi értelmezései) 265
Konjunktúraciklusok 269
Fogalma, fajtái 269
A ciklus fázisai 270
A klasszikus konjunktúraciklus mechanizmusa 270
A beruházás-multiplikátor 270
Az akcelerátor 272
A multiplikátor és az akcelerátor kölcsönhatása -
kumulatív folyamatok 273
Konjunktúraciklus - kereslet-oldali és kínálat-oldali közgazdaságtan . . 275
Kérdések, feladatok 276
NEGYEDIK RÉSZ
A NEMZETKÖZI GAZDASÁG ALAPVONÁSAI 279
XII. fejezet
A VILÁGGAZDASÁG ÉS A KÜLKERESKEDELEM 279
Mi a világgazdaság? 279
A világgazdaság fogalma és fő kapcsolati formái 279
Nemzetközi munkamegosztás és világgazdaság 280
A világgazdaság kialakulása és fő fejlődési szakaszai
(a gyarmatosítástól a globalizációig ) 281
A világgazdaság szereplői és csoportosításuk 286
A külkereskedelem 287
Miért előnyös a résztvevők számára? 287
A külkereskedelem-politika 289
Kérdések, feladatok
XIIL fejezet
A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER 295
295
A nemzetközi fizetési mérleg ^
Az aranystandard-rendszer
Az aranydeviza-standard rendszer 29°
Az aranydeviza-standard rendszer válsága és összeomlása 300
A dollárstandard-rendszer 301
És a jövő? Mi lesz a világpénz? 302
A nemzetközi pénzügyi szervezetek 303
Adósságválság, eladósodás, adósságszolgálat 305
Kérdések, feladatok . 309
XIV. fejezet
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 311
Az integráció fogalma. Mikro- és makrointegráció 311
Az európai integráció 312
Az európai integráció folyamata (fő lépései, eseményei) 312
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) előzményei és létrejötte . . 312
Az Európai Közösség(ek) (EK), kibővülései és külkapcsolatai 314
Az Európai Unió (EU) létrejötte 317
Az Egységes Európai Okmány 317
A Maastrichti Szerződés 318
Újabb szerződések 320
Az EU a keleti kibővülés küszöbén 321
Az európai integráció mérlege és jövője 325
A vámunió megteremtése 325
Az agrár közös piac és a közösségi agrárpolitika 328
A tőke és a munkaerő nemzetközi áramlásának liberalizálása 333
A monetáris unió
Az EMU !.!!' 336
Azeuró 338
Az Unió intézményrendszere 34 j
Az EU és Magyarország 342
Utunk az EU-ba 1
EU-csatlakozásunk feltételei ' ' 345
Kérdések, feladatok ^g
FELHASZNÁLT IRODALOM 349

Témakörök