Közgazdaságtan

Tartalom

Előszó és útmutató a tankönyv használatához 11
1. Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? 15
1.1. Gazdasági jelenségek és döntések mindennapi életünkben 15
1.2. A közgazdaságtan vizsgálódási területei 16
1.3. A közgazdász szerszámosládája 19
1.4. Néhány fontos megjegyzés és alapfogalom 22
1.5. A gazdaság szerkezeti vázlata 23
Feladatok 25
2. Mi mozgatja a gazdaságot? 27
2.1. A szűkösség problémája 27
2.2. Hatékonyságnövelés munkamegosztással 32
2.3. A jólét növelése cserével 39
2.4. A közgazdaságtan tárgya és kialakulása 40
Feladatok 42
3. Hogyan működik a piac? 43
3.1. A piacelemzés eszközei 44
3.2. A keresletet befolyásoló tényezők 47
3.3. A piac másik oldala: a kínálat és az azt meghatározó tényezők 50
3.4. A piaci egyensúly értelmezése 52
3.5. A piac grafikus és analitikus vizsgálata 54
3.5.1. Az egyéni keresleti függvény grafikus ábrázolása 56
3.5.2. Az egyéni keresleti függvény analitikus vizsgálata 58
3.5.3. Az egyénitől a piaci keresleti függvényig 61
3.5.4. A piaci kínálati függvény grafikus és analitikus bemutatása 65
3.5.5. Az egyensúly grafikus és analitikus meghatározása,
a Marshall-kereszt 66
3.6. Az egyensúly változásai 70
3.7. „Nem normális" hatások 72
3.8. Mit mérnek a rugalmassági mutatók?* 72
3.9. Milyen árakat nem alakít szabadon a piac? 76
3.10. A TLH görbétől a Marshall-keresztig és vissza 77
Feladatok 78
4. Hogyan szerzik és hogyan költik el jövedelmüket a
háztartások? 81
4.1. A fogyasztói döntés alapja: a hasznosság (Az egyváltozós
hasznossági függvény) 81
4.2. A hasznossági függvények és a keresleti függvény kapcsolata 87
4.3. Hogyan helyettesíthetők a termékek egymással? 89
4.4. A jövedelmi korlát megjelenése és az optimális választás 96
4.5. Hogyan befolyásolja az ár és a jövedelem változása a fogyasztói
döntést? (Optimalizáció és rugalmassági mutatók) 106
4.6. A fogyasztó a munkapiacon 111
Feladatok 116
5. Mibe fektethetünk és milyen hiteleket vehetünk fel? 117
5.1. Megtakarítási típusú eszközök 118
5.1.1. Banki betétek 122
5.1.2. A kamatszámítás alapjai 123
5.1.3. Az EB KM 132
5.1.4. A készpénz 136
5.1.5. A részvények 137
5.1.6. Nyugdíjpénztárak 143
5.1.7. Befektetési alapok 150
5.1.8. Életbiztosítások 152
5.1.9. Az állampapírok 153
5.1.10. A befektetési portfolió összeállítása 157
5.2. Hitel típusú eszközök 158
5.2.1. A hitelek jellemzői 159
5.2.2. Az áruhitel 162
5.2.3. Személyi kölcsönök 163
5.2.4. Gépjármű-finanszírozás 164
5.2.5. Ingatlanhitelek 164
5.2.6. Előtörlesztés 165
5.2.7. Az állandó törlesztőrészlet működése 165
5.2.8. Egyéb költségek - a THM 170
5.3. Megtakarítás vagy hitelfelvétel? 171
Feladatok 172
6. Mikor nyereséges, mennyit termeljen és mikor
terjeszkedjen egy vállalat? 175
6.1. A vállalatok típusai társasági forma, méret és tevékenység szerint 175
6.1.1. Milyen társasági formában működhetnek a vállalkozások? 176
6.1.2. Mi számít kis-, közepes és nagyvállalatnak? 178
6.1.3. Milyen tevékenységet végezhetnek a vállalatok? 179
6.2. Hogyan mérjük a vállalat gazdálkodásának eredményét? 180
6.3. Mennyit termeljen a vállalat? 188
6.3.1. Milyen költségei vannak a vállalatoknak? 194
6.3.2. Mitől függ a cég árbevétele? 202
6.3.3. Mikor lesz maximális a cég nyeresége? 203
6.4. Hogyan dönt a vállalat a felhasznált termelési tényezők
mennyiségéről? 209
6.5. Döntés a tőkeállomány bővítéséről: beruházás-gazdaságossági
számítások 212
6.6. A piacszerkezet szerepe a vállalatok mozgástere és döntései
szempontjából 216
Feladatok 220
7. Milyen adókat fizetünk és milyen támogatásokat kapunk az
államtól? 223
7.1. Lakossági adók és támogatások 224
7.1.1. A munkabéreket terhelő levonások 224
7.1.2. A háztartásokat terhelő egyéb adók és az államtól kapott
juttatások 229
7.2. A vállalatokat terhelő adók és járulékok 232
7.3. Az áfa működési mechanizmusa 234
7.4. Az egyes adóbevételek és támogatási kiadások összértéke a
központi költségvetésben 237
Feladatok 240
8. Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 241
8.1. Mivel foglalkozik a makroökonómia? 243
8.1.1. Miért van külön makroökonómia? 244
8.1.2. A makroökonómia módszertana 244
8.1.3. Miért fontos a makroökonómia mindenki számára? 246
8.1.4. A könyv hátralévő részének felépítése 250
8.2. A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai 251
8.2.1, Mi az a GDP? 256
8.2.2. Gazdasági növekedés nominális és reál értelemben 258
8.2.3. A bruttó hazai termék pontos értelmezése 266
8.2.4. Nemzetközi összehasonlítások 273
8.2.5. A bruttó nemzeti jövedelem 279
Feladatok 281
9. Hogyan értelmezzük a keresletet és a kínálatot
makrogazdasági szinten? 283
9.1. Az aggregált piac modellje 285
9.1.1. A piac modellje a mikroökonómiában 285
9.1.2. Az ár és a mennyiség tengelyek értelmezése
makroszinten 286
9.2. A makrogazdasági összkínálat 290
9.2.1. A termelés technikai korlátai 291
9.2.2. A termelés piaci korlátai 292
9.2.3. Az aggregált kínálati görbe 292
9.3. A makrogazdasági összkereslet 298
9.3.1. A fogyasztási kereslet 300
9.3.2. A beruházási kereslet 308
9.3.3. Árupiaci egyensúly kétszektoros modellben 311
9.3.4. A multiplikátor-hatás 313
9.3.5. Az aggregált keresleti görbe - a hagyományos értelmezés
szerint 317
Feladatok 320
10. Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt?
10.1. A munkanélküliségi ráta és a munkanélküliség elmélete 321
10.1.1. Regisztrált munkanélküliek 322
10.1.2. Az ILO ajánlásai szerinti munkanélküliségi ráta 322
10.1.3. A munkapiac elméleti modellje 327
10.1.4. További elemzések a munkapiac modelljének
felhasználásával 333
10.1.5. A munkanélküliség három fő típusa 336
10.1.6. A munkanélküliség és a gazdasági növekedés kapcsolata:
Okun törvénye 339
10.2. Az infláció fogalma, mérése és okai 341
10.2.1. A fogyasztói árindex és a GDP-deflátor 342
10.2.2. Az infláció mértéke 346
10.2.3. Az infláció káros következményei 346
10.2.4. Az infláció okai: a keresleti és a kínálati infláció 351
10.3. A munkanélküliség, az infláció és a gazdasági növekedés
kapcsolata 357
10.3.1. A Phillips-görbe 357
10.3.2. Az inflációs várakozások és a Phillips-görbe hosszú
távon 359
10.3.3. Az áralakulás elmélete 362
Feladatok 364
11. Milyen hatásai vannak a devizaárfolyamok változásainak? 367
11.1. Devizapiaci alapfogalmak 367
11.2. A devizaárfolyam hatása a háztartások és a vállalatok döntéseire... 373
11.2.1. Mikor érdemes külföldön vásárolni és mikor eladni? 373
11.2.2. Mit jelent az árfolyamkockázat és hogyan védhető ki? 374
11.2.3. Mikor érdemes devizában befektetni és mikor
eladósodni? 377
11.3. Mi határozza meg a devizaárfolyamok alakulását? 383
11.4. Az árfolyamváltozások makrogazdasági hatásai 388
11.4.1. A fizetési mérleg 388
11.4.2. Az árfolyam és a GDP kapcsolata 391
11.5. A közös európai pénz 392
11.5.1. Az euró bevezetésének feltételei 393
11.5.2. Milyen előnyökkel és milyen áldozatokkal jár az euró
bevezetése Magyarország számára? 395
Feladatok 397
12. Mikor emel és mikor csökkent kamatot a jegybank? 401
12.1. A jegybank szerepe a gazdaságban 401
12.1.1. A jegybank feladatai 401
12.1.2. A monetáris politika elsődleges célja 404
12.1.3. Mit jelent az árstabilitás? 405
12.1.4. A jegybanki függetlenség 409
12.2. A monetáris politika eszközei és hatásmechanizmusa 410
12.2.1. A jegybanki alapkamat 411
12.2.2. A monetáris transzmisszió csatornái 412
12.2.3. A kamatváltozás hatása az árupiac modelljében 416
12.3. Monetáris politika az inflációs célkövetés rendszerében 419
Tartalomjegyzék
12.3.1. Az inflációs célkitűzéses rendszer működése a
gyakorlatban 420
12.3.2. Az inflációs célkitűzéses monetáris politika elméleti
modellje 422
Feladatok 426
13. Milyen eszközökkel befolyásolja a kormány a
makrogazdasági folyamatokat? 429
13.1. A költségvetési politika eszközei és hatásuk az összkeresletre 429
13.1.1. A kormányzati áruvásárlások hatása 432
13.1.2. Az adók és a transzferek hatása 435
13.2. Az államháztartási hiány és az államadósság 438
13.3. A fiskális és a monetáris politika együttes elemzése 441
13.3.1. Expanzív fiskális és restriktív monetáris politika 441
13.3.2. Restriktív fiskális és expanzív monetáris politika 442
13.3.3. A fiskális politika kínálatoldali hatásai 442
Feladatok 445
Zárszó 447
Felhasznált és ajánlott irodalom 449
Internetes oldalak 451

Témakörök