1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Közgazdaságtan

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 672 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 978-963-05-9160-7
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Bővített, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.
A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott... Tovább

Fülszöveg

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.
A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni.
Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant. Vissza

Tartalom

Középutas kiáltvány XIX
Előszó XXI
Diákoknak:
a közgazdaságtan és az internet XXVII

ELSŐ RÉSZ
Alapfogalmak
1.FEJEZET
A közgazdaságtan alapfogalmai 3
A) MIÉRT TANULMÁNYOZZUK
A KÖZGAZDASÁGTANT? 3
Akiért a harang szól
SZŰKÖSSÉG ÉS HATÉKONYSÁG:
A KÖZGAZDASÁGTAN IKERFOGALMAI 3
A közgazdaságtan meghatározása
• Szűkösség és hatékonyság
• Mikroökonómia és makroökonómia
A KÖZGAZDASÁGTAN LOGIKÁJA 5
JÓZAN ÉSZ AZ ÉRZŐ SZÍV SZOLGÁLATÁBAN ... 6
B) A GAZDASÁGSZERVEZÉS HÁROM ALAPKÉRDÉSE 7
PIACI, UTASÍTÁSOS ÉS VEGYES GAZDASÁGOK .. 7
C) A TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI 8
RÁFORDÍTÁSOK ÉS KIBOCSÁTÁS 8
A TERMELÉSI LEHETŐSÉGEK HATÁRA 9
A TLH alkalmazása a társadalmi döntésekre
• Alternatív költség • Hatékonyság
ÖSSZEFOGLALÁS 14
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 14
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 15
VITAKÉRDÉSEK 15
1. Függelék
HOGYAN ÉRTELMEZZÜK A GRAFIKONOKAT? 16
A TERMELÉSI LEHETŐSÉGEK HATÁRA 16
A termelési lehetőségek grafikonja
• Folytonos görbe
• A görbék meredeksége
• A nemlineáris görbék meredeksége
• A meredekség mint határérték
• A görbék eltolódása és a görbén való elmozdulás
• Néhány sajátos grafikon
ÖSSZEFOGLALÓ A FÜGGELÉKHEZ 21
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 21
VITAKÉRDÉSEK 21
2. FEJEZET
A modern vegyes gazdaság 23
A) A PIACI MECHANIZMUS 23
Nem káosz, hanem gazdasági rend
• Hogyan adnak választ a piacok a három gazdasági alapkérdésre?
• A kettős monarchia
• Az árak és piacok körforgása
A láthatatlan kéz
B) KERESKEDELEM, PÉNZ ÉS TŐKE 28
KERESKEDELEM, SPECIALIZÁCIÓ ÉS MUNKAMEGOSZTÁS 28
PÉNZ: A CSERE KENŐANYAGA 30
A TŐKE 30
Tőke és magántulajdon
C) A KORMÁNYZAT LÁTHATÓ KEZE 31
HATÉKONYSÁG 32
Tökéletlen verseny • Externáliák • Közjavak
MÉLTÁNYOSSÁG 34
NÖVEKEDÉS ÉS MAKROGAZDASÁGI STABILITÁS 35
A JÓLÉTI ÁLLAM FELEMELKEDÉSE 37
Konzervatív fordulat
• A mai vegyes gazdaság
ÖSSZEFOGLALÁS 38
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 39
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 39
VITAKÉRDÉSEK 39

3.FEJEZET
A kínálat és kereslet alapelemei 41
A) A KERESLETI FÜGGVÉNY 42
A KERESLETI GÖRBE 42
Piaci kereslet • A keresleti görbe háttere
A kereslet változásai
B) A KÍNÁLATI FÜGGVÉNY 46
A KÍNÁLATI GÖRBE 46
A kínálati görbe háttere • A kínálat változásai
C) A KÍNÁLAT ÉS KERESLET EGYENSÚLYA 48
EGYENSÚLY KÍNÁLATI ÉS KERESLETI GÖRBÉKKEL 49
A kínálat vagy a kereslet megváltozásának hatása
Az ár- és mennyiségi változások értelmezése
Kínálat, kereslet és bevándorlás
ADAGOLÁS ÁRAKKAL 54
ÖSSZEFOGLALÁS 54
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 55
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 55
VITAKÉRDÉSEK 55

MÁSODIK rész
Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
4.FEJEZET
Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai 59
A) A KERESLET ÉS KÍNÁLAT
ÁRRUGALMASSÁGA 59
A KERESLET ÁRRUGALMASSÁGA 59
A rugalmasságok kiszámítása
• Árrugalmasság a grafikonokon
• A rugalmasság egyszerű kiszámítása
A rugalmasságok algebrája
A rugalmasság különbözik a meredekségtől
RUGALMASSÁG ÉS ÁRBEVÉTEL 63
A rekordtermés paradoxona
A KÍNÁLAT ÁRRUGALMASSÁGA 65
B) GYAKORLATI ALKALMAZÁS FONTOSABB
GAZDASÁGI ÜGYEKRE 66
AGRÁRGAZDASÁGTAN 66
A mezőgazdaság viszonylagos hanyatlása hosszú távon
AZ ADÓ HATÁSA AZ ÁRRA ÉS A MENNYISÉGRE 68
KÜSZÖBÁRAK ÉS ÁRPLAFONOK 69
Vita a minimálbérről • Az energiaárak szabályozása
• Hogyan adagoljanak, sorállással, jegyrendszerrel vagy pénztárcával?
ÖSSZEFOGLALÁS 73
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 73
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 73
VITAKÉRDÉSEK 74
5. FEJEZET
Kereslet és fogyasztói magatartás 76
VÁLASZTÁS ÉS HASZNOSSÁGI ELMÉLET 76
Határhaszon és a csökkenő határhaszon elve
Egy számpélda
A KERESLETI GÖRBÉK LEVEZETÉSE 78
Az előnykiegyenlítődés elve
• Miért negatív a keresleti görbék meredeksége?
• Pihenés és optimális időfelhasználás
• A hasznossági elmélet részletesebb kibontása
EGY ALTERNATÍV MEGKÖZELÍTÉS:
A HELYETTESÍTÉSI ÉS JÖVEDELMI HATÁS. 8l
Helyettesítési hatás • Jövedelmi hatás
AZ EGYÉNI KERESLETTŐL A PIACI KERESLETIG 82
A keresleti görbe eltolódásai • Helyettesítő
és kiegészítő termékek • Az ár- és jövedelemrugalmasságok becsült értékei
A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK GAZDASÁGTANA 85
ÉRTÉKPARADOXON 86
FOGYASZTÓI TÖBBLET 87
A fogyasztói többlet alkalmazásai
ÖSSZEFOGLALÁS 88
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 89
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 89
VITAKÉRDÉSEK 90
1 5. Függelék
1 A FOGYASZTÓI EGYENSÚLY GEOMETRIAI
ELEMZÉSE 91
A KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE 91
A helyettesítési szabály • A közömbösségi térkép
A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES
VAGY KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT 92
EGYENSÚLYI HELYZET AZ ÉRINTÉSI PONTBAN .. 93
VÁLTOZÁSOK A JÖVEDELEMBEN
ÉS AZ ÁRAKBAN 94
Jövedelemváltozás • Az egyik ár megváltozása
A KERESLETI GÖRBE LEVEZETÉSE 95
ÖSSZEFOGLALÓ A FÜGGELÉKHEZ 95
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 96
VITAKÉRDÉSEK 96
6. FEJEZET
Termelés és az üzleti szervezet 97
A) A TERMELÉS ÉS A HATÁRTERMÉK
ELMÉLETE 97
ALAPFOGALMAK 97
A termelési függvény • Össztermék, átlagtermék és határtermék
• A csökkenő hozadék elve
MÉRETHOZADÉK 100
RÖVID TÁV ÉS HOSSZÚ TÁV 101
TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁS 102
TERMELÉKENYSÉG ÉS AZ AGGREGÁLT
TERMELÉSI FÜGGVÉNY 105
Termelékenység
• Termelékenységnövekedés a méretgazdaságosság és az együttes termelés alapján
• Az aggregált termelési függvény empirikus becslései
B) ÜZLETI SZERVEZETEK 106
A VÁLLALAT TERMÉSZETE 106
NAGY-, KIS- ÉS PARÁNYI VÁLLALKOZÁSOK 107
Az egyéni vállalkozás • A társulás
A részvénytársaság • Tulajdon, irányítás és a vezetői javadalmazás
ÖSSZEFOGLALÁS 111
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 111
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 112
VITAKÉRDÉSEK 112
7.FEJEZET
A költségek elemzése 114
A) A KÖLTSÉGEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE 114
ÖSSZKÖLTSÉG: ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK 114
Állandó költség • Változó költség
A HATÁRKÖLTSÉG DEFINÍCIÓJA 115
ÁTLAGKÖLTSÉG 116
Átlag- vagy egységköltség • Átlagos állandó és változó költség
• Az átlagköltség és a határköltség kapcsolata
A TERMELÉS ÉS A KÖLTSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE 119
Csökkenő hozadék és az U alakú költséggörbék
A TÉNYEZŐKOMBI NÁCIÓ VÁLLALATI MEGVÁLASZTÁSA 121
Határtermékek és a költségminimalizálás szabálya
B) GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK ÉS AZ ÜZLETI SZÁMVITEL 122
EREDMÉNYKIMUTATÁS: A NYERESÉG, ILLETVE VESZTESÉG MEGÁLLAPÍTÁSA 122
A VAGYONMÉRLEG 123
Számviteli konvenciók • Pénzügyi trükközés
C) ALTERNATÍV KÖLTSÉG 125
ALTERNATÍV KÖLTSÉG ÉS A PIACOK 127
ÖSSZEFOGLALÁS 128
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 128
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 128
VITAKÉRDÉSEK 129
7. Függelék
TERMELÉS, KÖLTSÉGELMÉLET ÉS VÁLLALATI DÖNTÉSEK 130
EGY SZÁMSZERŰ TERMELÉSI FÜGGVÉNY... 130
A CSÖKKENŐ HATÁRTERMÉK ELVE 130
ADOTT KIBOCSÁTÁS KÖLTSÉGMINIMALIZÁLÓ TÉNYEZŐKOMBI NÁCIÓJA 131
Egyenlőtermék-görbék
• Egyenlőköltség egyenesek
• Egyenlőtermék- és egyenlőköltség-szintvonalak: a költségminimalizáló érintési pont
• A költségminimalizálás feltételei
ÖSSZEFOGLALÁS A FÜGGELÉKHEZ 133
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 133
VITAKÉRDÉSEK 133
8.FEJEZET
A tökéletesen versenyző piacok elemzése 134
A) A KOMPETITÍV VÁLLALAT KÍNÁLATI MAGATARTÁSA 134
A KOMPETITÍV VÁLLALAT MAGATARTÁSA 134
Profitmaximalizálás
• Tökéletes verseny
• Kompetitív kínálat, ahol a határköltség eléri az árat
• Összköltség és üzembezárási feltétel
B) A KOMPETITÍV IPARÁGAK KÍNÁLATI MAGATARTÁSA
A PIACI KÍNÁLAT ÖSSZEGZI MINDEN CÉG KÍNÁLATI GÖRBÉJÉT
RÖVID TÁVÚ ÉS HOSSZÚ TÁVÚ EGYENSÚLY 139
Hosszú táv a kompetitív iparágak számára
C) A KOMPETITÍV PIACOK SAJÁTOS ESETEI .. 141
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 141
Konstans költségek
• Növekvő költség és csökkenő hozadék
• Rögzített kínálat és gazdasági járadék
• Visszahajló kínálati görbe
• A kínálat eltolódása
D) HATÉKONYSÁG ÉS MÉLTÁNYOSSÁG
A KOMPETITÍV PIACOKON 143
A PIACI MECHANIZMUS ÉRTÉKELÉSE 143
A hatékonyság fogalma
• A kompetitív egyensúly hatékonysága
• Egyensúly sok fogyasztó és sok piac esetén
• A határköltség mint a hatékonyság mércéje
MEGSZORÍTÁSOK 146
Piaci kudarcok
• Kétszeres éljen a piacnak
ÖSSZEFOGLALÁS 148
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 149
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 149
VITAKÉRDÉSEK 149
9. FEJEZET
Tökéletlen verseny és monopólium 151
A) A TÖKÉLETLEN VERSENY TÍPUSAI 151
A tökéletlen verseny meghatározása
A TÖKÉLETLEN VERSENY VÁLTOZATAI 152
Monopólium • Oligopólium • Monopolisztikus verseny
A PIACI TÖKÉLETLENSÉGEK FORRÁSAI 154
Költségek és a piaci tökéletlenség • Belépési korlátok
B) MONOPOLISTA VISELKEDÉS 157
A HATÁRBEVÉTEL FOGALMA 158
Ár, mennyiség és összbevétel • Határbevétel és ár • Rugalmasság és határbevétel
PROFITMAXIMALIZÁLÁSI FELTÉTELEK 160
A monopolista egyensúly grafikus képe • A tökéletes verseny mint a tökéletlen verseny szélső helyzete
A HATÁRKIEGYENLÍTŐDÉS ELVE: AMI TÖRTÉNT, MEGTÖRTÉNT 162
Veszteségkerülés és a határkiegyenlítődés elve
ÖSSZEFOGLALÁS 164
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 165
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 165
VITAKÉRDÉSEK 165
10. FEJEZET
Verseny néhány szereplővel 167
A) VÁLLALATI MAGATARTÁS TÖKÉLETLEN VERSENYBEN 167
A piaci erő mérőszámai
A TÖKÉLETLEN VERSENY TERMÉSZETE 168
A TÖKÉLETLEN VERSENY ELMÉLETEI 169
Összejátszásos oligopólium • Monopolisztikus verseny • Versengés kevesek között
ÁRDISZKRIMINÁCIÓ 172
B) JÁTÉKELMÉLET 174
Az árcsökkentés mérlegelése
ALAPFOGALMAK 175
Alternatív stratégiák • Játék, játék mindenütt ...
C) ÁLLAMI ESZKÖZÖK A PIACI HATALOM VISSZASZORÍTÁSÁRA 178
A TÖKÉLETLEN VERSENY GAZDASÁGI KÖLTSÉGEI ...178
A felvert árak és a visszafogott kibocsátás költsége
• A tökéletlen verseny statikus költségei
• A tökéletlen versenyt korrigáló közpolitikái eszközök
A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA 179
Miért van szükség szabályozásra?
• A piaci hatalom korlátozása
• Az információs kudarcok orvoslása
TRÖSZTELLENES TÖRVÉNYEK
ÉS A KÖZGAZDASÁGTAN 181
A kerettörvények
A TRÖSZTELLENES TÖRVÉNYEK FŐ TÉNYÁLLÁSAI: CSELEKMÉNYEK ÉS PIACI SZERKEZETEK 182
Törvényellenes cselekmények • Piaci szerkezet: ami nagy, az eleve rossz?
• Trösztellenes törvények és a hatékonyság
ÖSSZEFOGLALÁS 185
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 186
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 186
VITAKÉRDÉSEK 186
11. FEJEZET
A bizonytalanság gazdaságtana
A) A KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG GAZDASÁGTANA 189
SPEKULÁCIÓ: AKTÍVÁK VAGY JAVAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI ÁTCSOPORTOSÍTÁSA 190
Arbitrázs és a térbeli árkülönbségek
• Spekuláció és az időbeli árváltozások
• Kockázatcsökkentés fedezeti ügyletekkel
• A spekuláció gazdasági hatásai
KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG 192
B) A BIZTOSÍTÁS GAZDASÁGTANA 193
Kockázatmegosztás a tőkepiacokon
INFORMÁCIÓS JELLEGŰ PIACI KUDARCOK 194
Erkölcsi kockázat és kontraszelekció
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 195
C) EGÉSZSÉGÜGY:
A MEGOLDHATATLAN PROBLÉMA ... 196
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN 196
Az egészségügy sajátos gazdasági vonásai
Egészségügyi ellátás a társadalombiztosítás keretében
Az egészségügyi ellátás adagolása
D) INNOVÁCIÓ ÉS INFORMÁCIÓ 198
Schumpeter radikális újítása • Információgazdaságtan • Szellemi tulajdonjogok
• Az internet dilemmája
ÖSSZEFOGLALÁS 200
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 201
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 202
VITAKÉRDÉSEK 202

HARMADIK RÉSZ
Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
12. FEJEZET
Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket? 205
A) JÖVEDELEM ÉS VAGYON 205
JÖVEDELEM 205
Tényezőjövedelmek, illetve személyes jövedelmek
• Az állam szerepe
VAGYON 207
B) A TÉNYEZŐK HATÁRTERMÉK SZERINTI ÁRAZÁSA 208
A TÉNYEZŐKERESLET TERMÉSZETE 208
A tényezők kereslete származékos kereslet
A tényezők kereslete összefügg egymással
ELOSZTÁSI ELMÉLET ÉS A HATÁRTERMÉK-BEVÉTEL , 210
Határtermék-bevétel
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK KERESLETE 211
A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete
Határtermék-bevétel és a tényezőkereslet
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK KÍNÁLATA 212
A TÉNYEZŐÁRAK MEGHATÁROZÁSA
A KÍNÁLAT ÉS KERESLET ALAPJÁN 213
A NEMZETI JÖVEDELEM ELOSZTÁSA 215
Határtermelékenységi elmélet sok tényező esetén
HAGYJUK AZ ELOSZTÁST
A LÁTHATATLAN KÉZRE? 217
ÖSSZEFOGLALÁS 217
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 218
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 218
VITAKÉRDÉSEK 219
13. FEJEZET
A munkapiac 221
A) A BÉREKET MEGHATÁROZÓ FŐ TÉNYEZŐK 221
AZ ÁLTALÁNOS BÉRSZÍNVONAL 221
MUNKAKERESLET 221
Határtermelékenységbeli különbségek
Nemzetközi összehasonlítások
MUNKAKÍNÁLAT 224
A kínálatot meghatározó tényezők
• Tapasztalati adatok
BÉRKÜLÖNBSÉGEK 226
Eltérő munkafeltételek: kompenzációs bérkülönbségek
• Az emberek különbözősége: a munka minősége
• Az emberek különbözősége:
a kivételes személyek „járadéka"
• Szegmentált piacok és nem versengő csoportok
B) MUNKAPIACI ÜGYEK ÉS SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEK 229
A SZAKSZERVEZETEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE .. 229
A kormányzat és a kollektív tárgyalások
HOGYAN EMELIK A BÉREKET A SZAKSZERVEZETEK? 230
A kollektív alku kimenetelének elméleti meghatározatlansága
A BÉREKRE ÉS FOGLALKOZTATÁSRA GYAKOROLT HATÁSOK 231
Emelték-e a béreket a szakszervezetek?
A szakszervezetek és a klasszikus munkanélküliség
DISZKRIMINÁCIÓ 232
A DISZKRIMINÁCIÓ GAZDASÁGI ELEMZÉSE ... 233
A diszkrimináció meghatározása
• Diszkrimináció kizárás révén
• Diszkriminációs hajlam
Statisztikai diszkrimináció
A NŐK GAZDASÁGI DISZKRIMINÁCIÓJA 234
TAPASZTALATI ADATOK 235
A MUNKAPIACI DISZKRIMINÁCIÓ CSÖKKENTÉSE 235
Egyenlőtlen fejlődés
ÖSSZEFOGLALÁS 236
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 237
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 237
VITAKÉRDÉSEK 237
14. FEJEZET
Föld, természeti erőforrások és a környezet 239
A) A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA 239
AZ ERŐFORRÁSOK FAJTÁI 240
RÖGZÍTETT FÖLDTERÜLET ÉS A FÖLDJÁRADÉK 241
A járadék mint a fix tényezők hozama
• A föld adóztatása
B) KÖRNYEZET-GAZDASÁGTAN 243
KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK 243
Közjavak és magánjavak
A PIACI HATÉKONYSÁG HIÁNYA EXTERNÁLIÁK ESETÉN 244
A hatékonyságvesztés elemzése
• A károk értékelése
• A szennyezés grafikus elemzése
AZ EXTERNÁLIÁK VISSZASZORÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 247
Állami intézkedések
• A magánszférán belüli megoldások
KLÍMAVÁLTOZÁS: TENNI VAGY NEM TENNI? ... 249
Veszekedés és szennyezés vagy értelmes kalkuláció?
ÖSSZEFOGLALÁS 251
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 251
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 252
VITAKÉRDÉSEK 252
15. FEJEZET
Tőke, kamat és profit 254
A) A TŐKE ÉS A KAMAT ALAPFOGALMAI 254
Mi a tőke? • A tőkejavak ára és bérleti díja • A tőke és a pénzügyi eszközök • A befektetések hozamrátája
HOZAMRÁTÁK ÉS KAMATLÁBAK 255
A tőke hozamrátája • Pénzügyi eszközök és kamatlábak
AZ ESZKÖZÖK JELENÉRTÉKE 256
Az örökjáradék jelenértéke • A jelenérték általános képlete • A jelenérték maximalizálása
A KAMATLÁBAK TITOKZATOS VILÁGA 258
Reál és nominális kamatláb
B) TŐKE-, PROFIT-ÉS KAMATELMÉLET 261
A TŐKEELMÉLET ALAPVETÉSE 261
Kerülő utas termelés • Csökkenő hozadék és a tőke kereslete
• A kamat és a tőkehozam meghatározói
• A tőkehozam grafikus elemzése
A PROFIT MINT A TŐKE HOZAMA 265
Profit a számviteli kimutatásokban
• A profit meghatározó tényezői • Empirikus adatok a munka és a tőke hozamáról
ÖSSZEFOGLALÁS 267
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 267
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK ... 268
VITAKÉRDÉSEK 268
NEGYEDIK RÉSZ
A közgazdasági elvek alkalmazása
16. FEJEZET
Állami adóztatás és közkiadások 273
A) AZ ÁLLAMI GAZDASÁGSZABÁLYOZÁS 273
A KORMÁNYZATI POLITIKA ESZKÖZEI 273
Az állami újraelosztás arányának változásai
Az állami ellenőrzés és szabályozás kiterjesztése
AZ ÁLLAM GAZDASÁGI FELADATAI 276
A gazdasági hatékonyság fokozása
• A gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése
• A gazdasági stabilitás fenntartása makrogazdasági eszközökkel
• Nemzetközi gazdaságpolitika kialakítása
A KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK ELMÉLETE 278
B) KORMÁNYZATI KIADÁSOK 279
FISKÁLIS FÖDERALIZMUS 279
Szövetségi kiadások • Tagállami és helyhatósági kiadások
KULTURÁLIS ÉS TECHNOLÓGIAI HATÁSOK... 281
C) AZ ADÓZTATÁS KÖZGAZDASÁGI
VETÜLETEI 281
AZ ADÓZTATÁS ELVEI ... 281
Haszonélvezeti és fizetőképességi elv • Horizontális és vertikális méltányosság • Pragmatikus kompromisszumok az adóztatásban
SZÖVETSÉGI ADÓZTATÁS 283
A személyi jövedelemadó • Társadalombiztosítási járulékok • A társasági nyereségadó
• Fogyasztási adók
TAGÁLLAMI ÉS HELYI ADÓK 286
Vagyonadók • Egyéb adók
HATÉKONYSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG
AZ ADÓRENDSZERBEN 287
A hatékony adóztatás célkitűzése • Hatékonyság versus méltányosság
ZÁRÓ MEGJEGYZÉS 288
ÖSSZEFOGLALÁS 289
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 289
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 290
VITAKÉRDÉSEK 290
17.FEJEZET
Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás 292
A) AZ EGYENLŐTLENSÉG FORRÁSAI 292
A JÖVEDELEM ÉS VAGYON MEGOSZLÁSA 292
Hogyan mérhető a jövedelmi osztályok közti egyenlőtlenség? • Vagyonmegosztás
• Egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban
SZEGÉNYSÉG AMERIKÁBAN 295
Kik közül kerülnek ki a szegények? • Kik közül kerülnek ki a gazdagok? • Az egyenlőtlenség
tendenciái
B) SZEGÉNYSÉGELLENES POLITIKA 298
A jóléti állam felemelkedése
AZ ÚJRAELOSZTÁS KÖLTSÉGEI 299
Az újraelosztás költségeinek szemléltetése
• Mekkorák a szivárgó rések? • Az elszivárgás mérlege
SZEGÉNYSÉGELLENES POLITIKA: ESZKÖZÖK ÉS KRITIKÁJUK 301
Jövedelemtámogatási formák • A szegények ösztönzésének problémái
KÜZDELMEK A JÓLÉTI REFORMÉRT 302
Két nézőpont a szegénységről • Jövedelemkiegészítő juttatások az Egyesült
Államokban napjainkban • A munkajövedelmek adókedvezménye • Az 1996-os amerikai jóléti reform
GAZDASÁGPOLITIKA A 21. SZÁZAD SZÁMÁRA 304
ÖSSZEFOGLALÁS 304
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 305
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 305
VITAKÉRDÉSEK 305
18. FEJEZET
Nemzetközi kereskedelem 307
A) A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM TERMÉSZETE 307
Nemzetközi kereskedelem és belkereskedelem
Tendenciák a külkereskedelemben
A JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
KÜLKERESKEDELMÉNEK OKAI 308
A természeti feltételek sokfélesége • ízlésbeli eltérések • Költségkülönbségek
B) KOMPARATÍV ELŐNYÖK NEMZETKÖZI SZINTEN 309
A KOMPARATÍV ELŐNYÖK ELVE 309
Amihez kevés a józan paraszti ész • A komparatív előnyök elemzése Ricardónál •
A külkereskedelemből származó gazdasági haszon
• Kiszervezés mint a kereskedelem másik formája
A KOMPARATÍV ELŐNYÖK GRAFIKUS ELEMZÉSE 311
Amerika külkereskedelem nélkül • Külkereskedelmi nyitás
AZ ELV KITERJESZTÉSE SOK ÁRUCIKKRE ÉS ORSZÁGRA 314
Sok árucikk • Sok ország • Három- és többoldalú kereskedelem
MEGSZORÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 315
C) PROTEKCIONIZMUS 316
A KERESKEDELEM ÉS A VÁMOK KÍNÁLATI-KERESLETI ELEMZÉSE 316
Szabad kereskedelem versus a kereskedelem hiánya
• Kereskedelmi korlátok • A vámok gazdasági költségei
A PROTEKCIONIZMUS GAZDASÁGTANA 321
Gazdaságon kívüli célok • Megalapozatlan érvek a vámok mellett • A protekcionizmus potenciálisan megalapozott indokai • Egyéb kereskedelmi korlátozások
TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK 325
A szabad kereskedelemről folyó tárgyalások
Értékelés
ÖSSZEFOGLALÁS 327
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 328
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 328
VITAKÉRDÉSEK 329
ÖTÖDIK RÉSZ
Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
19.FEJEZET
A makroökonómia áttekintése 333
A) A MAKROÖKONÓMIA KULCSFOGALMAI 334
A MAKROÖKONÓMIA MEGSZÜLETÉSE 334
A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLKITŰZÉSEI ÉS ESZKÖZEI 335
A gazdasági eredmények mérése
A makrogazdasági politika eszközei
A GAZDASÁGPOLITIKA NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI 341
B) AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS KERESLET 341
A MAKROÖKONÓMIA MŰHELYÉBEN
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS KERESLET 342
Az aggregált kínálat és kereslet meghatározása
Az aggregált kínálati és keresleti görbe
MAKROGAZDASÁGI HISTÓRIA: 1900-2008 344
A gazdaságpolitika szerepe
ÖSSZEFOGLALÁS 346
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 347
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 347
VITAKÉRDÉSEK 347
19. Függelék
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MAKROÖKONÓMIAI ADATAI 349
20. FEJEZET
A gazdasági tevékenység mérése 350
BRUTTÓ HAZAI TERMÉK:
A GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRCÉJE 350
A nemzeti kibocsátás kétféle mérése: termékéi jövedelemáramlás • A vállalati számlákból
összeállított nemzeti számlák
• A „többszörös számbavétel" problémája
A NEMZETI SZÁMLÁK RÉSZLETEI 354
Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása" az árindexszel • Fogyasztás • Beruházás
és tőkefelhalmozás • Kormányzati vásárlások
• Nettó export • Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék • GDP és NDP: egy pillantás a számokra • A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig • Megtakarítás és beruházás
TÚL A NEMZETI SZÁMLÁKON 362
ÁRINDEXEK ÉS AZ INFLÁCIÓ 364
Árindexek
A SZÁMBAVÉTEL ÉRTÉKELÉSE 366
ÖSSZEFOGLALÁS 366
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 367
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 367
VITAKÉRDÉSEK 368
21. FEJEZET
Fogyasztás és beruházás 369
A) FOGYASZTÁS ÉS MEGTAKARÍTÁS 369
A háztartási kiadások szerkezete
FOGYASZTÁS, JÖVEDELEM ÉS MEGTAKARÍTÁS 371
A fogyasztási függvény • A megtakarítási függvény
• A fogyasztási határhajlandóság • Megtakarítási határhajlandóság • A definíciók rövid áttekintése
FOGYASZTÓI MAGATARTÁS NEMZETI SZINTEN 376
A fogyasztást meghatározó tényezők • A nemzeti fogyasztási függvény • A megtakarítás alternatív mérése
B) BERUHÁZÁS 380
A BERUHÁZÁS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI 380
Bevételek • Költségek • Várakozások
A BERUHÁZÁSI KERESLET FÜGGVÉNYE 381
A beruházási kereslet függvényének eltolódásai
ÚTBAN AZ AGGREGÁLT KERESLET ELMÉLETE FELÉ 383
ÖSSZEFOGLALÁS 384
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 384
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 385
VITAKÉRDÉSEK 385
22.FEJEZET
Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet 387
A) A KONJUNKTÚRACIKLUSOK TERMÉSZETE 387
A KONJUNKTÚRACIKLUSOK SAJÁTOSSÁGAI 388
KONJUNKTÚRACIKLUS-ELMÉLETEK 389
Pénzügyi válságok és üzleti ciklusok
B) AZ AGGREGÁLT KERESLET
ÉS A KONJUNKTÚRACIKLUSOK 391
AZ AGGREGÁLT KERESLET ELMÉLETE 391
AZ AGGREGÁLT KERESLETI GÖRBE NEGATÍV MEREDEKSÉGE 392
Az aggregált kereslet eltolódásai • Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
• Elkerülhetőek-e a konjunktúraciklusok?
C) A MULTIPUKÁTOR-MODELL 395
A KIBOCSÁTÁS MEGHATÁROZÁSA AZ ÖSSZES KIADÁSSAL 395
Emlékeztető az egyensúly értelmezésére
• Az alkalmazkodási mechanizmus
• Egyszámszerű példa
A MULTIPLIKÁTOR 398
A multiplikátor-modell és az AS-AD modell összevetése
D) FISKÁLIS POLITIKA
A MULTIPLIKÁTOR-MODELLBEN 399
HOGYAN HAT A KIBOCSÁTÁSRA A FISKÁLIS POLITIKA? 400
Az adózás hatása az aggregált keresletre
Egy számpélda
KÖLTSÉGVETÉSI MULTIPLIKÁTOROK 403
Az adók multiplikatív hatása •
A multiplikátor-modell és a konjunktúraciklus
• A multiplikátor-modell távlati nézőpontból
ÖSSZEFOGLALÁS 406
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 407
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 407
VITAKÉRDÉSEK 408
23.FEJEZET
Pénz és pénzügyi rendszer 410
A monetáris transzmissziós mechanizmus áttekintése
A) A MODERN PÉNZÜGYI RENDSZER 410
A pénzügyi rendszer szerepe • A pénzügyi rendszerfunkciói • Tőkeáramlási kimutatás
A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉTLAPJA 413
Visszapillantás a kamatlábakra
B) A PÉNZ SAJÁTOS TERMÉSZETE 414
A PÉNZ FEJLŐDÉSE 414
A pénz története
• A pénzkínálat összetevői
A PÉNZKERESLET 416
A pénz funkciói
• A pénztartás költségei
A pénzkereslet két forrása
C) BANKRENDSZER ÉS A PÉNZKÍNÁLAT 418
Hogyan fejlődtek ki a bankok az aranyműves műhelyekből?
• Részleges banki tartalékolás
• A rendszer végső egyensúlya
• A modern bankrendszer
D) A RÉSZVÉNYPIAC 421
A különféle aktívák kockázata és hozama
Buborékok és összeomlások
• Hatékony piacok és a véletlen bolyongás
SZEMÉLYES PÉNZÜGYI STRATÉGIÁK 425
ÖSSZEFOGLALÁS 426
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 427
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 428
VITAKÉRDÉSEK 428
24.FEJEZET
Monetáris politika és a gazdaság 430
A) A KÖZPONTI BANKOK SZEREPE ÉS A SZÖVETSÉGI BANKRENDSZER 430
A KÖZPONTI BANK LÉNYEGI SAJÁTOSSÁGAI... 430
A múlt • Szervezeti felépítés • A központi bankok céljai
• A Szövetségi Bankrendszer feladatai
A központi bank függetlensége
HOGYAN HATÁROZZA MEG A KÖZPONTI BANK A RÖVID LEJÁRATÚ KAMATLÁBAKAT? 432
A Fed műveleteinek áttekintése • A Szövetségi Bankrendszer vagyonmérlege
• Működési eljárások
HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A SZÖVETSÉGI BANKRENDSZER A BANKI
TARTALÉKOKAT? 434
Nyíltpiaci műveletek • Jegybanki hitelpolitika: a nyíltpiaci műveletek támasztéka
• A tartalékolási követelmények szerepe
• A bankközi kamatláb beállítása
B) A MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓS MECHANIZMUS 438
Összefoglaló megállapítások
• A monetáris politika változásának hatása a kibocsátásra
• A likviditási csapda kihívása
• Monetáris politika az AD-AS rendszerben
• Monetáris politika hosszú távon
C) A MONETÁRIS GAZDASÁGTAN ALKALMAZÁSAI 442
MONETARIZMUS ÉS ALAPTÉTELE: A MENNYISÉGI PÉNZ- ÉS ÁRELMÉLET. 442
A monetarizmus gyökerei • A csere egyenlete és a pénz forgási sebessége
• Az árak mennyiségi elmélete
• Modern monetarizmus • A monetarista program: a pénzmennyiség állandó ütemű
növelése
• A monetarista kísérlet
• A monetarizmus hanyatlása
MONETÁRIS POLITIKA
NYITOTT GAZDASÁGBAN 446
Nemzetközi kapcsolatok
MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ
A NYITOTT GAZDASÁGBAN 447
AZ AGGREGÁLT KERESLETTŐL AZ AGGREGÁLT KÍNÁLATIG 447
ÖSSZEFOGLALÁS 448
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 449
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 449
VITAKÉRDÉSEK 449
HATODIK RÉSZ
Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
25.FEJEZET
Gazdasági növekedés 453
A növekedés hosszú távú jelentősége
A) A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELMÉLETEI ... 453
A NÖVEKEDÉS NÉGY HAJTÓEREJE 454
Emberi erőforrások • Természeti erőforrások • Tőke • Technológiai változás és innováció
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELMÉLETEI 457
Smith és Malthus klasszikus dinamikája
Gazdasági növekedés tőkefelhalmozással: a neoklasszikus növekedési modell
A neoklasszikus modell geometriai elemzése
A technológiai változás központi szerepe
A technológiai haladás mint gazdasági kibocsátás
B) A NÖVEKEDÉS JELLEMZŐ VONÁSAI
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 462
A gazdasági növekedés tényei • A hét trend a növekedési elméletek fényében • A gazdasági növekedés forrásai
A TERMELÉKENYSÉG ÚJABB TENDENCIÁI. 466
A termelékenység feléledése
ÖSSZEFOGLALÁS 468
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 469
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 469
VITAKÉRDÉSEK 470
26. FEJEZET
A gazdasági fejlődés kihívása 471
A) NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS 471
MALTHUS ÉS A LEHANGOLÓ TUDOMÁNY 471
A növekedés határai és a neomalthusianizmus
B) GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN 473
A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK JELLEMZŐI 473
Emberi fejlődés
A FEJLŐDÉS NÉGY HAJTÓEREJE 475
Emberi erőforrások
• Természeti erőforrások
• Tőke
• Technológiai változás és innováció
• Az ördögi körtől a fejlődési spirálig
A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS STRATÉGIÁI 480
Az elmaradottsági hipotézis • Iparosítás kontra mezőgazdaság • Állam kontra piac • Növekedés és nyitottság • Összefoglaló megállapítás
C) A FEJLŐDÉS KÜLÖNFÉLE MODELLJEI 482
EGY CSOKORNYI „IZMUS" 482
A központi alternatíva: piac vagy utasítás
AZ ÁZSIAI MODELLEK 483
Ázsia tigrisei • Kína felemelkedése
SZOCIALIZMUS 484
A BUKOTT MODELL:
A TERVUTASÍTÁSOS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ... 484
Baljós próféciák • Tankönyvektől a cselekvésig: a szovjet típusú utasításos gazdaság • Marxtól a piacig • óvatosan optimista zárszó
ÖSSZEFOGLALÁS 487
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 488
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 488
VITAKÉRDÉSEK 489
27.FEJEZET
Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer 491
A KÜLKERESKEDELEM TENDENCIÁI 492
A) A NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG 493
A FIZETÉSI MÉRLEG ÖSSZEÁLLÍTÁSA 493
Tartozik és Követel tételek • A fizetési mérleg részei
B) A VALUTAÁRFOLYAMOK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI 495
VALUTAÁRFOLYAMOK 495
A VALUTAPIAC 496
A külkereskedelem változásainak hatásai
• Árfolyamok és a fizetési mérleg
• Vásárlóerő-paritás és a valutaárfolyamok
C) A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER
RÖGZÍTETT ÁRFOLYAMOK:
A KLASSZIKUS ARANYSTANDARD 501
A Hume-féle alkalmazkodási mechanizmus
A hume-i mechanizmus a modern makroökonómia tolmácsolásában
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 503
A Nemzetközi Valutaalap • A Világbank • A Bretton Woods-i rendszer • Valutapiaci intervenció
RUGALMAS ÁRFOLYAMOK 505
NAPJAINK VEGYES RENDSZERE 506
Záró gondolatok
ÖSSZEFOGLALÁS 506
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 507
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 507
VITAKÉRDÉSEK 508
28.FEJEZET
A nyitott gazdaság makroökonómiája 509
A) KÜLKERESKEDELEM ÉS A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG 509
Nettó export és kibocsátás a nyitott gazdaságban
A külkereskedelem és a nettó export meghatározó tényezői
A KÜLKERESKEDELEM RÖVIDTÁVÚ HATÁSA AGDP-RE 511
Az import határhajlandóság és a kiadási egyenes
Kiadási multiplikátor a nyitott gazdaságban
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NEMZETKÖZI KERESKEDELME ÉS PÉNZÜGYEI RUGALMAS
ÁRFOLYAMOK MELLETT 514
MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓS MECHANIZMUS A NYITOTT GAZDASÁGBAN 516
B) KÖLCSÖNÖS FÜGGŐSÉG
A VILÁGGAZDASÁGBAN 517
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A NYITOTT GAZDASÁGBAN 517
MEGTAKARÍTÁS ÉS BERUHÁZÁS A NYITOTT GAZDASÁGBAN 517
A megtakarítás és beruházás összefüggése teljes foglalkoztatás mellett
A NÖVEKEDÉS ELŐSEGÍTÉSE NYITOTT GAZDASÁGBAN 521
C) NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KÉRDÉSEK 523
VERSENYKÉPESSÉG ÉS TERMELÉKENYSÉG 523
„Iparvesztés" Amerikában • Termelékenységi trendek
AZ EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓ 524
A közös valuta felé: az euró • A monetáris unió költsége és haszna
VÉGSŐ ÉRTÉKELÉS 526
ÖSSZEFOGLALÁS 526
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 527
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES
HONLAPOK 528
VITAKÉRDÉSEK ... 528
HETEDIK RÉSZ
Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
29.FEJEZET
A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai .. 533
A) AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT ALAPJAI 533
AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI 534
Potenciális kibocsátás • Inputköltségek
AGGREGÁLT KÍNÁLAT RÖVID ÉS HOSSZÚ
TÁVON 536
Ragadós bérek, árak és a pozitív meredekségű
AS görbe
B) MUNKANÉLKÜLISÉG 538
A MUNKANÉLKÜLISÉG MÉRÉSE 538
A MUNKANÉLKÜLISÉG HATÁSAI 539
Gazdasági hatások
• Társadalmi hatások
OKUN TÖRVÉNYE 540
A MUNKANÉLKÜLISÉG KÖZGAZDASÁGI
MAGYARÁZATA 540
Egyensúlyi munkanélküliség
• Nem egyensúlyi munkanélküliség
• A bérek rugalmatlanságának mikroökonómiai alapjai
MUNKAPIACI KÉRDÉSEK 545
Kik közül kerülnek ki a munkanélküliek?
• Milyen hosszan tart a munkanélküli állapot?
• Hogyan válnak az emberek munkanélkülivé?
Munkanélküliség a különböző korcsoportokban
ÖSSZEFOGLALÁS 548
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 549
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 549
VITAKÉRDÉSEK 549
30. FEJEZET
Infláció 551
A) AZ INFLÁCIÓ FOGALMA ÉS HATÁSAI 551
Ml AZ INFLÁCIÓ? 551
Az infláció története • Az infláció három fajtája •
Várt és nem várt infláció
AZ INFLÁCIÓ GAZDASÁGI HATÁSAI 555
A jövedelem és vagyon inflációs újraelosztása
• Infláció és gazdasági hatékonyság
• Makrogazdasági hatások • Mekkora az optimális inflációs ráta?
B) MODERN INFLÁCIÓS ELMÉLET 558
ÁRAK AZ AS-AD RENDSZERBEN 558
Az inflációs várakozások szerepe • Keresleti infláció
• Költséginfláció és „stagfláció" • Várakozások és infláció • Az árszint és az infláció változásai
A PHILLIPS-GÖRBE 561
Rövid távú Phillips-görbe • A nem gyorsuló infláció melletti munkanélküliségi ráta • A rövid távtól a hosszú távig • A függőleges hosszú távú Phillips-görbe • Empirikus becslések • A NAIRU-val kapcsolatos kételyek • Áttekintés
C) AZ ANTIINFLÁCIÓS POLITIKA DILEMMÁI .. 565
Milyen hosszú a hosszú táv? • Mekkora az infláció csökkentésének költsége? • Hitelesség és infláció • A munkanélküliséget csökkentő politikák
ÖSSZEFOGLALÁS 568
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 568
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 569
VITAKÉRDÉSEK 569
31.FEJEZET
A makroökonómia határain 570
A) AZ ÁLLAMADÓSSÁG GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI 570
FISKÁLIS HISTÓRIA 572
A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA 572
Tényleges, strukturális és ciklikus költségvetés
AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉS A DEFICIT GAZDASÁGTANA 573
A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY RÖVID TÁVÚ HATÁSAI 573
Rövid táv versus hosszú táv • Fiskális politika a multiplikátormodellben
ÁLLAMADÓSSÁG ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 573
Történelmi trendek • Külső vagy belső adósság • Az adók okozta hatékonysági veszteségek • A tőke kiszorítása • Államadósság és növekedés
B) ÚJ IRÁNYZATOK A MODERN MAKROÖKONÓMIÁBAN 578
KLASSZIKUS MAKROÖKONÓMIA ÉS SAY TÖRVÉNYE 578
Say törvénye
A KLASSZIKUS MAKROÖKONÓMIA MODERN VÁLTOZATAI 579
Racionális várakozások • Az üzleti ciklusok reálelmélete • A fiskális politika ricardói szemlélete • Hatékony bérek • Kínálati közgazdaságtan
GAZDASÁGPOLITIKAI KÖVETKEZTETÉSEK 581
A gazdaságpolitika hatástalansága • A rögzített szabályok kívánatossága • Új szintézis felé?
C) A GAZDASÁG STABILIZÁLÁSA 582
A MONETÁRIS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA KÖLCSÖNHATÁSA 582
A keresletszabályozása • Költségvetési-monetáris koktél
SZABÁLYKÖVETŐ VAGY DISZKRECIONÁLIS POLITIKA 585
Költségvetési béklyót a törvényhozásra?
Monetáris szabályokat a Fed számára?
D) GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS AZ EMBERIJÓLÉT 586
A VÁLLALKOZÓI SZELLEM . 587
A technológiai fejlődés előmozdítása
ÖSSZEFOGLALÁS 589
ÁTTEKINTENDŐ FOGALMAK 590
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK 590
VITAKÉRDÉSEK 591
Kislexikon 598
Név-és tárgymutató 615
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem