Közgazdaságtan

Tartalom

ELŐSZÓ 11
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTAN TANULMÁNYOZÁSÁBA 13
I. fejezet
MIRE VALÓ ÉS MIVEL FOGLALKOZIK A KÖZGAZDASÁGTAN? 13
Miért tanulmányozzuk a közgazdaságtant? 13
A közgazdaságtan tárgya: a gazdasági folyamat, a gazdálkodás 13
Szükségletek és javak 14
Gazdasági (újratermelési) folyamat, termelési tényezők 15
A gazdálkodás 17
A termelési lehetőségek határa 19
A gazdálkodás, gazdaságszervezés alapproblémái 20
A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája 21
A tulajdon fogalma és alaptípusai 21
A szervezeti struktúra és elemei 22
A háztartás 22
Az üzleti szervezet (vállalkozás, vállalat) 23
Az állam (kormányzat) 24
Specializáció és munkamegosztás - a gazdasági koordináció szükségessége 24
A gazdálkodás (gazdaságszervezés, gazdasági koordináció) alaptípusai 25
Szokás, ösztönuralta, tervutasításos, piaci, vegyes gazdaság 25
A mai, modern vegyes gazdaság működése 26
Hogyan oldja meg a piac az alapvető gazdálkodási problémákat? 26
A piac „kudarcai" 28
A kormányzat gazdasági szerepe, funkciói 29
Kérdések, feladatok 33
II. fejezet
A PIACGAZDASÁG ALAPVONÁSAI 36
A piac és szereplői 36
A piac fogalma és fő tényezői 36
A pénz és funkciói 37
A piac szereplői 39
A keresleti-kínálati függvény 40
Az árak gazdasági szerepe 43
A piaci verseny jellege, piaci formák 43
A tökéletes versenypiac jellemzői 43
A monopolpiac (oligopolpiac) jellemzői 44
A piacszerkezet mérőszámai 46
Alapvető piacok 47
A piac- (áru-) gazdaság jellemzői - kis összegzés 47
A határelemzésről 47
Kérdések, feladatok 49
HL fejezet
KIS KÖZGAZDASÁGTAN-TÖRTÉNET 51
Az értékelmélet - a közgazdasági gondolkodás alapja 51
A közgazdasági nézetek, elméletek fejlődésének főbb állomásai 53
A kezdetek - ókor, középkor 53
Merkantilizmus és fiziokratizmus - az újkor korai irányzatai 54
A klasszikus közgazdaságtan 55
Marx és a marxizmus 57
A neoklasszikus közgazdaságtan 58
A keynesi forradalom 59
A monetáris ellenforradalom 59
Újabb irányzatok a gazdaságelméletben az 1930-as évektől napjainkig 60
Kérdések, feladatok 61
MÁSODIK RÉSZ
KIS MIKROÖKONÓMIA 63
Mivel foglalkozik a mikroökonómia? 63
IV. fejezet
A TERMÉKPIAC 64
A termékpiac fogalma és szereplői 64
A termékpiac keresleti oldala: a fogyasztó (háztartás) 64
A fogyasztói (háztartási) magatartás fő vonásai 64
A hasznosság elmélete 66
A hasznosság mérhetősége 69
A fogyasztói döntés optimalizálása 69
Közömbösségi görbe és költségvetési egyenes 71
A jövedelem és az ár hatása a keresletre 74
A piaci kereslet rugalmassága 75
A termékpiac kínálati oldala: az üzleti szervezet (vállalkozás, vállalat) 78
Üzleti szervezet - üzleti vállalkozás - vállalat 78
A vállalat és környezete 79
Vállalati célok, stratégia és taktika 80
Az üzleti vállalkozások alaptípusai 80
Az egyszemélyes vállalat, magáncég 80
A társaság 81
A betéti társaság (bt.) 81
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) 82
A részvénytársaság (rt.) 83
A vállalati gazdálkodás alapfogalmai 85
A vállalat költségei 85
A bevétel és a profit 86
A termelés (kínálat) mikroökonómiája 88
Időtávok a mikroökonómiában 89
A rövid távú termelési függvény 91
Rövid távú költségfüggvények 93
A kínálat meghatározódása rövid távon 95
A kompetitív vállalat kínálatának alakulása 95
A monopol vállalat kínálata 102
Kérdések, feladatok 103
V. fejezet
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA 111
A termelési tényezők csoportosítása 111
A termelési tényezők keresleti-kínálati viszonyai 111
A termelési tényezők kereslete 111
A termelési tényezők kínálata 113
A munkapiac 114
A munkakínálat 114
A munkakereslet 116
A munkabér alakulása 117
Bérkülönbségek 117
A bérek alakulása kompetitív viszonyok között 119
A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között 120
A tőkepiac 121
Pénz-és értékpapírpiac 121
Bankhitelek, bankbetétek 122
Értékpapírtípusok 123
Az értékpapírpiacok - a tőzsde 126
A reáltőke piaca 128
Tőkebefektetések értékelése - vagyonértékelés 129
Az idő szerepe, jelenérték, jövőérték 129
Vagyonértékelés 131
A földjáradék 131
A földjáradék típusai 132
A föld ára 134
A vállalkozói képesség mint termelési tényező 134
A vállalkozói szolgáltatás díja 135
A jövedelmek elosztása 135
Kérdések, feladatok 136
HARMADIK RÉSZ
KIS MAKROÖKONÓMIA 141
VL fejezet
A MAKROÖKONÓMIA CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI 141
Mikro- és makroökonómia. A makroökonómia tárgya és jelentősége 141
Célok és eszközök a makroökonómiában 143
Célok 144
A kibocsátás (output) 144
A foglalkoztatottság és munkanélküliség 146
Az árak és infláció 146
A külgazdasági mérleg 149
Eszközök 149
A költségvetési (fiskális) politika 150
A pénzügyi (monetáris) politika 150
A jövedelempolitika 151
A külgazdasági politika 151
Eszközök és célok a gyakorlatban 151
Kérdések, feladatok 153
VII. fejezet
A NEMZETI KIBOCSÁTÁS MÉRÉSE 155
Miért és hogyan történik a mérés, a számbavétel? 155
Számbavételi rendszerek 155
Mutatószám-csoportosítások 156
Folyóáras (nominál) és változatlan áras (reál) mutatók 157
Bruttó, félnettó, nettó mutatók 158
Hazai és nemzeti mutatók 160
Az MPS-rendszer mutatói és az „átmenet" 161
Az SNA-rendszer mutatói 163
„Hagyományos" mutatók 163
Új típusú, „reformer" mutatók 169
A nemzeti vagyon 171
Kérdések, feladatok 172
VIII. fejezet
KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA - ADÓZÁS 177
Az állami költségvetés 177
Alapfogalmak 177
A költségvetés bevételei 179
Adók, funkcióik, csoportosításuk 179
Fő adónemek és működésük 182
A személyi jövedelemadó (szja) 182
A profitadó (társasági adó - ta) 184
Az általános forgalmi adó (áfa) 186
A költségvetés kiadásai 190
A költségvetés egyenlegének megítélése 191
A költségvetési politika 194
Fogalma, funkciója 194
Automatikus versus diszkrecionális politika 195
Automatikus stabilizátorok és korlátaik 195
Automatikus változások az adóbevételekben 195
Munkanélküli-segélyek és más jóléti transzfertételek 196
Korlátok 196
Diszkrecionális költségvetési politika 196
Közmunkák 197
Állami foglalkoztatási programok 198
Jóléti kiadások 198
Az adókulcsok (és/vagy más adóelemek) változtatása 198
Kérdések, feladatok 199
IX. fejezet
FOGLALKOZTATOTTSÁG VERSUS MUNKANÉLKÜLISÉG 203
A munkanélküliség mérése és gazdasági értelmezése 203
A munkanélküliség fajtái 206
A munkanélküliség és a kibocsátás - Okun törvénye 208
A munkanélküliség és az infláció 209
A munkanélküliség természetes rátája 209
A Phillips-görbe 210
A munkanélküliség hatásai 212
Gazdasági hatás 212
Társadalmi hatás 213
A foglalkoztatáspolitika (fő irányok, eszközök) 214
A passzív munkaerő-politika 215
A munkaerő-kínálat csökkentése, a munkaerő kivonása a piacról 215
A munkanélküliség „szétterítése" 216
Az aktív munkaerő-politika 217
Foglalkoztatás és növekedés, foglalkoztatás és beruházás 217
A duális fejlesztési politika 219
A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban 220
Az állam szerepe a munkahelyteremtésben 221
A munkaközvetítés 221
A regionális munkaerő-politika 222
A munkanélküliség következményeinek enyhítése 223
A munkanélküli-segély 223
Kérdések, feladatok 224
X. fejezet
PÉNZÜGYI POLITIKA - INFLÁCIÓ 228
A modern pénz és pénzügyi politika fő vonásai 228
A modern pénz és pénzmechanizmus 228
Pénzformák és működésük 228
Hitelpénz (a): váltó és bankjegy 228
Hitelpénz (b): bankszámlapénz 231
Kényszerárfolyamú papírpénz 231
A mai, modern pénz lényege - pénzteremtés, pénzmultiplikátor, pénzmennyiség 232
A modern állami pénzügyi politika lényege, fő eszközei és hatásai 236
Az infláció 241
Az infláció fogalma, mérése, fokozatai 241
Az infláció hatásai (költségei) 245
Az infláció okai 247
Pénzinflációtól „független" árszínvonal-emelő tényezők 248
Pénzinflációs jellegű árszínvonal-emelő tényezők 249
Az infláció „gyógymódjai" 251
Kérdések, feladatok 253
XI. fejezet
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS - KONJUNKTÚRACIKLUSOK 257
Gazdasági növekedés 257
A gazdasági növekedés fogalma, mérése, fő mutatói 257
A növekedés tényezői (forrásai) 261
A növekedés típusai és korlátai 262
Egyensúlyi növekedés - az aggregált függvények és kapcsolatuk 263
A kibocsátásmeghatározódás elmélete (az egyensúly klasszikus és keynesi értelmezései) 265
Konjunktúraciklusok 269
Fogalma, fajtái 269
A ciklus fázisai 270
A klasszikus konjunktúraciklus mechanizmusa 270
A beruházás-multiplikátor 270
Az akcelerátor 272
A multiplikátor és az akcelerátor kölcsönhatása - kumulatív folyamatok 273
Konjunktúraciklus - kereslet-oldali és kínálat-oldali közgazdaságtan 275
Kérdések, feladatok 276
NEGYEDIK RÉSZ
A NEMZETKÖZI GAZDASÁG ALAPVONÁSAI 279
XII. fejezet
A VILÁGGAZDASÁG ÉS A KÜLKERESKEDELEM 279
Mi a világgazdaság? 279
A világgazdaság fogalma és fő kapcsolati formái 279
Nemzetközi munkamegosztás és világgazdaság 280
A világgazdaság kialakulása és fő fejlődési szakaszai (a gyarmatosítástól a globalizációig...) 281
A világgazdaság szereplői és csoportosításuk 286
A külkereskedelem 287
Miért előnyös a résztvevők számára? 287
A külkereskedelem-politika 289
Kérdések, feladatok 293
XIII. fejezet
A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER 295
A nemzetközi fizetési mérleg 295
Az aranystandard-rendszer 297
Az aranydeviza-standard rendszer 298
Az aranydeviza-standard rendszer válsága és összeomlása 300
A dollárstandard-rendszer 301
És a jövő? Mi lesz a világpénz? 302
A nemzetközi pénzügyi szervezetek 303
Adósságválság, eladósodás, adósságszolgálat 305
Kérdések, feladatok 309
XIV. fejezet
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 311
Az integráció fogalma. Mikro- és makrointegráció 311
Az európai integráció 312
Az európai integráció folyamata (fő lépései, eseményei) 312
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) előzményei és létrejötte 312
Az Európai Közösség(ek) (EK), kibővülései és külkapcsolatai 314
Az Európai Unió (EU) létrejötte 317
Az Egységes Európai Okmány 317
A Maastrichti Szerződés 318
Újabb szerződések 320
Az EU a keleti kibővülés küszöbén 321
Az európai integráció mérlege és jövője 325
A vámunió megteremtése 325
Az agrár közös piac és a közösségi agrárpolitika 328
A tőke és a munkaerő nemzetközi áramlásának liberalizálása 333
A monetáris unió 336
Az EMU 336
Az euró 338
Az Unió intézményrendszere 341
Az EU és Magyarország 341
Utunk az EU-ba 341
EU-csatlakozásunk feltételei 345
Kérdések, feladatok 348
FELHASZNÁLT IRODALOM 349

Témakörök