kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 329 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotóval illusztrálva. |
Előszó | |
Alapfogalmak | 1 |
Szükségletek | |
Javak | |
Gazdálkodás | |
Kereső gazdaság | |
Háztartás | |
A gazdaságok egymásrautaltsága | |
Nemzetgazdaság | |
Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? | |
Közgazdasági politika | |
A gazdálkodás feltételei | |
A természet | 13 |
A gazdálkodás természeti feltételei | |
Az ember hatása a természetre | |
A csökkenő hozadék törvénye | |
Népesség | 15 |
Népesség és gazdaság | |
Hány ember él a Földön? | |
Népszaporodás | |
Népsűrűség | |
A népszaporodás megítélése | |
Malthus | |
Társadalmi és gazdasági rend | 18 |
Az ember társas természete | |
A társulás gazdasági jelentősége | |
Az állam | |
A jog | |
A magántulajdon | |
Személyes szabadság | |
Az együttműködés rendje | |
A verseny | |
A javak termelése | |
A termelés tényezői | 22 |
A termelés fogalma | |
Költségei | |
Hozadéka | |
Produktivitása | |
Rentabilitás és produktivitás | |
A produktivitás feltételei | |
Jólét és produktivitás | |
A termelés tényezői | |
A munka és munkamegosztás | 26 |
Mi a munka? | |
A munkaképesség tényezői | |
Munkakészség | |
A munka eredménye | |
Munkamegosztás | |
A munka racionalizálása | |
Taylor és Ford rendszere | |
A különféle foglalkozások értékelése | |
A tőke | 35 |
A termelő tőke | |
A jövedelemszerző tőke | |
A két tőkefogalom összefüggése | |
A tőke szerepe a termelésben | |
A gépek | |
A gép megítélése | |
Technokrácia | |
A gép és a munkaalkalmak | |
Tőkeképződés | |
Takarékosság | |
A termelés szervezése. A vállalatok | 44 |
Mi az üzem? | |
A vállalat | |
Vállalat és üzem | |
A vállalkozó | |
Részvénytársaság | |
Tőkés vállalat | |
Vállalati tőke | |
A vállalat rentabilitása | |
A tőke körforgása | |
Korlátolt felelősségű társaság | |
Szövetkezetek | |
A szövetkezetek fejlődése, fajai, szervezete, jelentősége | |
Közüzemek | |
Önálló közüzem | |
Vegyes üzem | |
Tőketömörülések a termelés terén | 59 |
Koncentráció a termelésben | |
Nagyvállalatok létesítése | |
Finanszírozás | |
Tőkeelhelyező vállalat | |
Ellenőrző társaság | |
Alapító társaságok | |
Konszernek | |
Betetőző társaság | |
Trösztök | |
A mezőgazdaság | |
A mezőgazdasági termelés fejlődése | 62 |
Legelőgazdaság | |
Kapásgazdaság | |
Égetőgazdaság | |
Kétnyomású gazdaság | |
Háromnyomású gazdaság | |
Váltógazdaság | |
Szabadgazdálkodás | |
A birtokrend és földmíves népesség kialakulása | 64 |
Szállásbirtok | |
Adománybirtok | |
Ősiség | |
Nemesség | |
Jobbágyság | |
Földtehermentesítés | |
Kötött birtokok | |
Hitbizomány | |
Családi birtok | |
Vitézi telek | |
Mezőgazdasági üzemek | 68 |
Kisbirtok | |
Középbirtok | |
Nagybirtok | |
Birtokpolitika, birtokreform | 72 |
Mivel foglalkozik a birtokpolitika? | |
Parcellázás | |
Telepítés | |
Kisbérletek | |
Földreform | |
A mezőgazdasági termelés fejlesztése | 77 |
Talajjavítás | |
Növények nemesítése és védelme | |
Állatok nemesítése | |
Állategészségügy | |
Termények értékesítésének megkönnyítése | |
A termelés irányítása | |
A szaktudás gyarapítása | |
Érdekképviseletek | |
Gazdaszövetkezetek támogatása | |
Ipari termelés | |
Az ipar fejlődése | 79 |
A családi vagy háziipar | |
A kézművesipar | |
Gyáripar | |
Az ipar fejlődése hazánkban | |
Ipari üzemek | 84 |
Kis- és nagyüzem | |
Növekvő hozadékképesség | |
Optimális üzemnagyság | |
Az ipar szervezete | 86 |
A céhek | |
Iparszabadság | |
Ipartörvény | |
Új ipartörvények | |
Képesítéshez kötött iparok | |
Képesítéshez és engedélyhez kötött iparok | |
Szabad iparok | |
Telepengedély | |
Az ipar gyakorlásának feltételei | |
Az iparfejlesztés eszközei és módjai | 93 |
Az iparfejlesztés szüksége | |
Eszközei | |
Vámok | |
Találmányi szabadalmak | |
Védőjegyoltalom | |
Mintaoltalom | |
Ipari szakoktatás | |
Anyagvizsgáló intézet | |
Adó- és illetékkedvezmények, segélyek | |
Közszállítások | 93 |
A javak fogalma | |
A piac és formái | 97 |
A piac | |
Vásárok | |
Tenyészállatvásár | |
Vásárcsarnokok | |
Aukciók | |
Árumintavásár | |
A tőzsde | |
Értéktőzsde | |
Tőzsdei spekuláció | |
Árutőzsde | |
Határidőügyletek az árutőzsdén | |
A tőzsde jelentősége | |
Ring, corner | |
Közraktárak | 104 |
Közraktár | |
Közraktárjegy | |
Szabadraktárak | |
A közlekedés útjai és eszközei | 109 |
Szárazföldi utak | |
Közútaink | |
A vasút | |
Vízi utak | |
Légi közlekedés | |
A posta | |
Távíró és távbeszélő | |
Rádió | |
A javak forgalmának közvetítése. A kereskedelem | 112 |
A kereskedelem feladata | |
Közgazdasági jelentősége - Áru, ingatlan- és értékkereskedelem | |
Nagy- és kiskereskedelem | |
Belső- és külsőkereskedelem | |
Vándor-, házaló- és letelepedett kereskedelem | |
Áruházak | |
A kereskedelem vállalati formái | |
Kereskedelmi politika | |
Kereskedelmi törvény | |
A tisztességtelen verseny üldözése | |
A kereskedelem támogatásának egyéb eszközei | |
Az árak alakulása | 115 |
Mi az ár? | |
Hogyan alakulnak az árak? | |
Ár és költség | |
A kereslet és kínálat törvénye | |
A kínálat | |
Kinek a költségeihez igazodik az ár? | |
A kereslet | |
Az ármeghatározó tényezők áttekintése | |
Az esetenkénti ár | |
Szabott ár | |
Hatósági ármegállapítás | |
A kereslet és kínálat egyensúlya | |
Az ár szerepe | |
Az árak összefüggése | |
Monopol ár. Vállalatok társulása a verseny korlátozására. Kartelek | 125 |
Monopólium | |
Monopol-ár | |
A monopol-ár hatása | |
Kartelek keletkezése | |
Mi a kartel? | |
Árkartel, területi kartel, elosztó kartel, feltételmegállapító kartel | |
Szindikátusok | |
Nyereségfelosztó kartelek | |
A kartelek hatása: a társuló vállalatokra, a munkásokra, a fogyasztókra | |
Kényszerkartelek | |
A kartelek szabályozása | |
Az "igazságos ár" | |
Hatósági árszabályozás | |
A pénz | 132 |
A pénz keletkezése és fejlődése | |
A pénzverés joga | |
A valuta | |
Valutarendszerek | |
A magyar állam valuta- és érmeügye | |
Pénzhelyettesítők | |
A bankjegy | |
Papírpénzgazdálkodás | |
Az infláció hatása | |
A Magyar Nemzeti Bank | |
A bankjegy a háború előtt és most | |
Bankjegy és papírpénz | |
Aranymagvaluta, aranydevizavaluta | |
A csekk | |
A váltó szerepe a fizetések lebonyolításában | |
Mi a pénz? | |
A pénz értékállandóságának fontossága | |
Irányított valuta | |
Hogyan védi a jegybank a pénz értékállandóságát? | |
Mitől függ a pénz vásárlóereje? | |
Pénzmennyiség és jólét | |
A pénz vásárlóerejének mérése | |
Indexszámok | |
Semleges (neutrális) pénz | |
Indexvaluta | |
Nemzetközi pénz | |
A pénz és az arany | |
A hitel | 154 |
Mi a hitel? | |
Nyilt és fedezett hitel, zálog | |
Termelési és fogyasztási hitel | |
Hosszú- és rövidlejáratú hitel | |
Magán- és közhitel | |
A hitel jelentősége | |
A bankok | |
Hitelügyletek | |
Passzív bankügyletek: betétek elfogadása, váltóhitel, záloglevélkölcsönnyujtás, folyószámlahitel | |
Teremt-e a bank hitelt? | |
Zsíró-pénz | |
A bankok fizetésközvetítő szerepe: inkasszálás, fizetések teljesítése, átírás, klíring, leszámolóhelyek | |
Valuta- és devizaüzlet | |
Letétüzlet | |
Vállalatok alapítása | |
A bankok felosztása | |
Takarékpénztárak | |
Postatakarékpénztár | |
Hitelszövetkezetek | |
A bankok és takarékpénztárak története | |
A bankok üzleti politikája | |
A bankok és takarékpénztárak szabályozása | |
A betétek védelme | |
Pénzintézeti Központ | |
Záloglevelek kibocsátása | |
Nemzetközi kereskedelem | 167 |
A nemzetközi kereskedelem okai és eredményei | |
Behozatal és kivitel | |
Kereskedelmi mérleg | |
Fizetési mérleg | |
A nemzetközi követelések kiegyenlítése | |
A külföldi fizetőeszközök árfolyama | |
Az árfolyamingadozásból eredő zavarok | |
Devizagazdálkodás | |
Transzfermoratórium | |
Fináncpengő, árupengő | |
Kivételek a megkötöttség alól | |
Klíringszerződések | |
A külső kereskedelem irányítása. (Külkereskedelmi politika.) | 179 |
A külkereskedelmi politika célja és eszközei | |
A vámok | |
Pénzügyi és védővámok | |
Vámtarifa | |
Harci vámok, vámháború | |
Előjegyzési és kikészítési eljárás, őrlési forgalom | |
Vámraktárak | |
Vámterület | |
Kereskedelmi szerződések | |
A legnagyobb kedvezmény záradéka | |
Preferenciális szerződések | |
Beviteli kontingensek | |
Áruklíringegyezmények | |
Kiviteli jutalmak | |
Adó- és vámvisszatérítések | |
Szállítási kedvezmények | |
A mai prémiumok | |
Kompenzációs iroda | |
Külkereskedelmi Hivatal | |
Piackutatás | |
Propaganda | |
A kivitel szervezése | |
A kiviteli termelés irányítása | |
A kivitel ellenőrzése, márkázás | |
Dumping | |
A külkereskedelmi politika irányai | |
A szabadkereskedelmi irány | |
A védővámos irányzat | |
A vámok hatása: a belföldi árakra, a belföldi termelésre, a fogyasztásra | |
Szabadkereskedelem vagy védővám? | |
A vámpolitika fejlődése | |
A merkantilizmus | |
A szabadkereskedelmi irány térhódítása | |
Manchesterizmus | |
List Frigyes | |
A védővámos irány felülkerekedése | |
A vámpolitika alakulása hazánkban | |
Autarkia | |
A biztosítás | 205 |
A jövedelmek alakulása | |
A jövedelemről általában | 207 |
Mi a jövedelem? | |
Névleges és reális jövedelem | |
A nemzeti termelés eredménye és az egyéni jövedelmek | |
Jövedelemmegoszlás | |
A jövedelem forrásai | |
Hogyan alakulnak a jövedelmek? | |
A piaci hatalom szerepe a jövedelemmegoszlásban | |
Az állam kiegyenlítő szerepe | |
A jótékonyság | |
A munkabér | 210 |
A munkabér tágabb és szűkebb értelemben | |
A munkabér magasságának meghatározói | |
A bér alsó határa | |
A bér felső határa | |
Kölcsönös függés az árak és bérek között | |
A munkabér alakulását magyarázó elméletek: vasbértörvény, munkabéralap, hatalmi elmélet, az igazságos bér | |
Munkabérrendszerek: időbér, akkordbér, bérprémiumok, bérskálák, a munkás részesedése a vállalat nyereségében | |
A vagyonból eredő jövedelmek | |
A földhaszonbér | 216 |
A földhaszonbér alakulása | |
A földjáradék tudományos értelmezése | |
Ricardo és Thunen földjáradék-elmélete | |
A tőkekamat | 219 |
Mi a kamat? | |
Kamatláb | |
A kamat magassága | |
A kamatláb hatása | |
A pénztőke és a tárgyi javak | |
Vállalkozói jövedelem | 221 |
A vállalkozó bevétele, jövedelme, nyeresége | |
Miből ered a vállalkozói nyereség? | |
A munkások szervezkedése | 223 |
Szakszervezetek | |
A szakszervezetek szabályozása | |
Kollektív szerződések | |
A munkások harci eszközei: a sztrájk, amerikázás, szabotázs, bojkott | |
A munkaadók szervezkedése | |
A munkaviszályok elhárítása | |
Békéltető és döntő bíróságok | |
A gazdasági helyzet változásai | |
A termelés és fogyasztás egyensúlya | 229 |
Miért fontos az egyensúly? | |
A verseny és az ár szerepe az egyensúly létrehozásában | |
Kielégítő-e ez a szabályozás? | |
A gazdasági fejlődés fázisai. Gazdasági válságok | 231 |
Jó konjunktúrák | |
Rossz konjunktúrák | |
Konjunktúra-ciklus | |
Válságok | |
Mi idézi elő a gazdasági helyzet változásait? | |
Hogyan gördül le a konjunktúra-ciklus? | |
Korábbi válságok | |
A világgazdaság válsága | |
A világválság főbb okai: aranyhiány, az arany egyenetlen megoszlása, a gép, a túltermelés, az autarkia, a nemzetközi forgalom más akadályai, politikai okok | |
A válság hosszú időtartama | |
A mezőgazdaság válsága | |
Törekvések a válság enyhítésére | |
Kísérletek a válság megszüntetésére | |
Társadalmi politika (szociálpolitika) | 240 |
Történeti előzmények | |
Mi a szociálpolitika? | |
Gazdaságpolitika és szociálpolitika | |
Gyermekvédelem | |
A női munka védelme | |
A munkaidő szabályozása | |
8 órás munkanap 40 órás munkahét | |
A munkás testi épségének védelme | |
Iparfelügyelet | |
Munkarend | |
A munkabér megállapítása | |
A munkanélküliség | |
Küzdelem a munkanélküliség ellen | |
Munkaközvetítés | |
Munkásbiztosítás: betegségi és baleseti biztosítás, öregségi és rokkantsági biztosítás | |
A mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetésének eszközei: iparfejlesztés, telepítés, kisbérletek | |
A munkabérek szabályozása a mezőgazdaságban | |
A mezőgazdasági munkásokat védő törvények | |
Mezőgazdasági munkásbiztosítás | |
Szegényügy | |
A közgazdasági eszmék fejlődése és irányai | 259 |
Ókor | |
Középkor | |
Az újkor | |
A merkantilizmus | |
Kameralisták | |
A fiziokratizmus | |
A közgazdaságtan klasszikusai: Smith, Ricardo, Malthus | |
A történelmi irány | |
A módszer kérdése | |
A gazdasági közösségre irányuló szemlélet: Müller A., List Fr. | |
A történeti iskola | |
Az elméleti közgazdaságtan újabb irányai | 266 |
Határhaszon-elmélet | |
Az értékalakulás problémája | |
Költség és érték | |
Hasznosság és érték | |
Az érték nagysága | |
Érték és ár | |
A jövedelem értékelése | |
A "beszámítás" elmélete | |
A határhaszon-elmélet bírálata | |
A matematikai irány | |
Gazdasági egyensúly | |
Az univerzalisztikus közgazdaságtan | |
A gazdasági élet célszerűségei (teleologikus) szemlélete | |
A gazdasági rend | 277 |
Tiszta, szabadforgalmi, vagy piaci gazdaság | |
Teljesen felülről igazgatott gazdaság | |
A mai gazdasági rend | |
Gazdasági liberalizmus | |
Intervencionizmus | |
Kapitalizmus | |
A gazdasági rend megváltoztatására irányuló törekvések | |
A szocializmus | 282 |
Az egyenlőség eszménye | |
A szabadság és egyenlőség ellentéte | |
Mi a szocializmus? | |
Kommunizmus, kollektvitizmus, agrárszocializmus | |
A szocializmus története | |
Marx gazdasági tanai | |
A revizionizmus | |
A szociáldemokrata | |
Az orosz bolsevizmus | |
A szocializmus bírálata | |
Keresztényszocializmus | |
A keresztényszocializmus tanításai | |
A "Rerum novarum" és "Quadragesimo anno" | 294 |
Nemzeti szocializmus | 296 |
Az olasz fasizmus gazdasági rendje | 298 |
Hivatásrendi szervezet | 299 |
Tervek a gazdasági élet központi irányítására. Tervgazdaság | |
Államszocializmus, államkapitalizmus | |
"Polgári tervgazdaság" | |
Mi a tervgazdaság? | |
Lehetséges-e a szorosan vett tervgazdaság? | |
A beavatkozás helyes mértéke | |
Tárgymutató | 309 |
Kiegészítések | 319 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.