1.067.715
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Közgazdaságtan
Budapest
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 740 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Előszó | |
| A gazdálkodás törvényszerűségei | |
| A gazdálkodás alapjai | 3 |
| A gazdálkodás | |
| Az elszigetelten élő ember gazdálkodásas | |
| A primitiv ember szükségletei | |
| A jószágok | |
| Termelés-fogyasztás | |
| A termelőeszközök és a termelés közbevetett termékei: a tőke | |
| A fogyasztás és a termelés célját szolgáló jószágok | |
| A fogyasztási cikkek három csoportja | |
| A tőke gyanánt szereplő jószágok két csoportja | |
| Az emberi szükségletek fejlődése | |
| A természeti adottság és a gazdálkodás első alapvető törvénye | |
| Az ember lelki világa és a gadzálkodás második alapvető törvénye | |
| A termelés | 9 |
| A gazdálkdoás folytatólagos folyamat | |
| A termelés és a fogyasztás szükségszerűen összefügg | |
| A szükségletek sorrendbeli fokozata | |
| A készletgyűjtés | |
| A készletgyűjtés a tőke keletkeztetője | |
| A gazdálkodás fejlődés (evoluciós) természete és a gazdálkodás harmadik alapvető törvénye | |
| A termelés tényezői: A természeti erők | |
| A föld | |
| A föld csökkenő termelékenysége | |
| A munka | |
| A tőke | |
| A tőke növekvő termelékenysége | |
| A gazdálkodás negyedik alapvetőtörvénye | |
| Eredeti és származékos termelőtényezők | |
| A vállalkozás | |
| Az érték | 19 |
| A termelés eredményessége és ennek mérése | |
| Eredménytelen termelés | |
| Az értékelés | |
| A használati érték | |
| A hozadék | |
| A termelés időtartama | |
| A gazdálkodás ötödik alapvető törvénye | |
| A fogyasztás | 24 |
| A fogyasztás célszerű berendezése | |
| A jószágok különböző célból való használata: közvetlen szükségletkielégítés, termelés céljából történő használat és megtakarítás | |
| A tartós fogyasztási cikkek | |
| A fényűzés és a pazarlás | |
| A gazdálkodás hatodik alapvető törvénye | |
| A termelés helyes megosztása és a gazdálkodás hetedik alapvető törvénye | |
| A gazdasági egyensúly | 30 |
| A gazdasági egyensúly és a gazdasági válság | |
| A termelés elégtelensége és a túltermelés | |
| Általános túltermelés | |
| Az ember nem tudja összes szükségleteit kielégíteni | |
| Részleges túltermelés | |
| A fogyasztás fokozódásából előállő válság | |
| A természeti erők működésében beállott változás okozta válság | |
| Az ember gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos válság | |
| A válság tulajdonképpeni oka | |
| A válság megszüntetése | |
| A gazdálkodás nyolcadik alapvető törvénye | |
| Az emberek közös gazdálkodása | |
| A közös gazdálkodás alapjai | 39 |
| A gazdálkodó ember nem él elszigetelten | |
| Az emberek barátságos érintkezése | |
| A munkamegosztás | |
| A munkamegosztás hatásai | |
| A munkaegyesítés | |
| A nemzetközi munkamegosztás és munkaegyesítés | |
| A jogrend | |
| A csere és a csereérték | |
| A csereérték viszonylagossága | |
| A közvetett csereforgalom és az általános csereeszköz | |
| Az értékmérő | |
| A kereskedelem és a szállítás | |
| A pénz | 51 |
| A pénz funkciói | |
| A pénz és a jogrend | |
| A pénz mint törvényes fizető-eszköz | |
| A valuta-törvényhozás | |
| A pénzverés és a pénzverési jog | |
| Az értéktelen anyagú pénz: az államjegy és a bankjegy | |
| A készpénz és a bankpénz vagy girális pénz | |
| A váltópénz és a fakultatív pénz | |
| A pénztartozások | |
| A pénz vásárlóereje | 57 |
| A pénz értékesítése a gazdasági forgalomban | |
| A pénz csereértéke | |
| A piaci ár | |
| A kereslet és a kínálat | |
| Az árszínvonal és ennek változása | |
| A pénz mennyisége és az áralakulás | |
| A pénz vásárlóereje és a jószágok ára | |
| A pénzrendszerek | 66 |
| A pénz anyaga | |
| Az aranyvaluta | |
| Az aranyvaluta vásárlóereje | |
| Egyéb pénzrendszerek | |
| A nem tiszta aranyvaluta | |
| A felfüggesztett verésű ezüst-valuta | |
| A papírpénz | |
| A fedezet kérdése | |
| Az aranydeviza-valuta (gold-exchange-standard) | |
| A manipulált valuták | |
| A bimetallizmus | |
| A teljes értékű pénz és a jelpénz | |
| Az ázsió és a diszázsió | |
| Az érmeparitás | |
| Az index-valuta | |
| A közgazdaság pénzszükséglete | |
| A hitel | 78 |
| A hitel kezdetleges formája | |
| A kamat | |
| A kamatszedés jogosultsága | |
| A termelési és a fogyasztási hitel | |
| A hitel gazdasági jelentősége | |
| Szerepe a termelés és a forgalom lebonyolítása terén | |
| A pénz szerepe a hitelrendezéssel kapcsolatban | |
| A letét és a hitelpénz | |
| A hitelpénz hivatása és szerepe a szükséges pénzmennyiség biztosítása körül | |
| A kamatláb alakulása mint a gazdasági egyensúly bizotsítója | |
| A természetes kamatláb és a természetesnél alacsonyabb tényleges kamatláb | |
| A hitelszervezet | 90 |
| Közvetítés a hitelt nyújtók és a h itet igénybevevők között | |
| A jegybankok | |
| A bankszabadság rendszere és a központi jegyintézet | |
| Bankjegyfedezeti rendszerek | |
| Téves felfogás a fedezet jelentőségéről | |
| A kamatpolitika mint a jegyforgalom szabályozásának eszköze | |
| Egyéb ilyen eszközök | |
| Aranyvaluta esetén a jegyforgalom automatikusan szabályozódik | |
| A szakavatott üzletvitel | |
| A nyíltpiaci politika | |
| A hitelszervezet | |
| A takarékbetét | |
| A készpénzletét | |
| A liquiditás | |
| A napi-pénz és a váltó-leszámítolás | |
| A jegybank és a hitelszervezet | 101 |
| A jegybank mint a hitelszervezet bankja | |
| A váltóleszámítolás és az értékpapírok lombardírozása | |
| A jegybank kamatlábpolitikája | |
| A jegybank egyéb eszközei | |
| A jegybank nyílt-piaci politikája | |
| A jegybankok bankszerű fedezete | |
| Az árú-váltó | |
| A jegybank és a közületek hiteligén ye | |
| A hiteligény közvetett kielégítése | |
| A hiteligények közvetlen kielégítése | |
| Az államnak tett hitelügyi szolgálatok | |
| A közhatalom befoylása a hitelszervezet működésére | |
| A rövid- és hosszú-lejáratú hitel | 113 |
| A hiteligények két csoportja | |
| A rövid- és a hosszúlejáratú hitelműveletek | |
| A hitelintézetek óvatos üzletvitele és liquiditásuk | |
| Run | |
| Hosszú-lejáratú kölcsönök nyújtásának alapjai | |
| Fix-kamatozású papírok | |
| A fix-kamatozású értékpapírok jósága (bonitása) | |
| Állampapírok | |
| Pénztári jegyek és a közhitel egyéb rövid-lejáratú formái | |
| A kötvénykibocsátás | |
| A kötvénykibocsátás és a bankpolitika | |
| Részvények és szövetkezeti üzletrészek kibocsátása | |
| Értékpapírok és részvények adásvétele | |
| A tőzsde pénzigénye | |
| Vagyon és jövedelemoszlás | 126 |
| Vagyon és jövedelem | |
| Mindkettőt rendesen pénzben fejezik ki | |
| Vagyon és tőke, jövedelem és hozadék | |
| Nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem | |
| A nemzeti termelés eredményének megoszlása | |
| A megoszlás fontossága társadalmi és nemzeti szempontból | |
| Közgazdasági és társadalmi politik | |
| Megoszlás a pénzen keresztül | |
| A pénzérték változásának hatása a megoszlásra | |
| A megoszlás és a jogrend | |
| Magántulajdoni és köztulajdoni rend | |
| A verseny | 133 |
| A verseny és a jogrend | |
| A verseny hatásai | |
| A "szabad-verseny" rendszere | |
| A verseny a mezőgazdaságban: a földbirtokmegoszlás | |
| A verseny a kereskedelemben: a nagy áruházak | |
| Kis- és nagyüzem a fuvarozás és szállítás terén | |
| A verseny az iparban: a nagy és a kis-ipar | |
| A reklám | |
| Nagy vállalatok keletkezése: a részvénytársaságok, stb. ellenőrzése | |
| Az államhatalom beavatkozása a verseny szabadságába | |
| A gazdasági élet maga is korlátozza a szabad-versenyt kartellek, stb. útján | |
| Az ilyen alakulatok monopol helyzete | |
| A másodlagos verseny | |
| A munkások és munkaadók versenye | 144 |
| A munkások és a munkaadók viszonya | |
| A munkarendszerek | |
| A bérmunkarendszer | |
| A szocailista-kommunista bérmagyarázat | |
| E magyarázat bírálata | |
| A munkásság szakszervezkedése és a szociálpolitika | |
| Az olasz korporációs rendszer | |
| A munkás érdeke és az individualista-kapitalista gazdasági rend | |
| Az őstermelők és az ipar versenye | 152 |
| Mezőgazdasági és ipari árak | |
| Az áralakulás a mezőgazdasági és az ipari áraknál nem mindig párhuzamos | |
| Az ipari termékek ára eshetik | |
| De eshetik külön a mezőgazdasági termékek ára is | |
| Az agrár-olló és a mezőgazdasági válság | |
| Állami segítség mezőgazdasági válság esetén | |
| A segítésg olyan országokban, amelyek mezőgazdasági termékekben behozatalra szorulnak | |
| A segítség azokban az országokban, amelyek mezőgazdasági termékek tekintetében kivitelre vannak utalva | |
| Autarkiás törekvések | |
| Az ipari árak csökkentése | |
| A kereskedelem és a termelők versenye | 160 |
| A kereskedelem közvetít a termelők és a fogyasztók között | |
| A kereskedelem nem fölösleges foglalkozás | |
| A közvetítő kereskedelem esetleg túlteng | |
| A kereskedelem és az ipar érdekellentéte | |
| A kereskedelem és a szövetkezetek | |
| A vállalkozó és a tőke versenye | 163 |
| A tőke szerepe a gazdasági életben | |
| Az állami őtkeképzés | |
| A tőke-kérdés három ága | |
| A tőkés különválik a munkástól | |
| Osztozkodás a termelés eredményében | |
| A tőke és a tőkés-osztály keletkezése | |
| A tőke tulajdonosának részesednie kell a termelés eredményében | |
| A kényszerű tőke-gyűjtés | |
| A tőkés részesedésének mértékét a kamatláb alakulása dönti el | |
| A helyes kamatláb-alakulás | |
| A tartós használatra alkalmas jószágokból eredő jövedelem | |
| A fogyasztók és a termelők versenye | 172 |
| Az elnevezés ehlyes értelmezése | |
| A meghatározott (fix) jövedelmek és a változó jövedelműek érdeke nem azonos | |
| A közalkalmazottak illetményei | |
| A köztestületek egyéb kiadásai | |
| A kisüzemek | |
| Monopolos-természetű üzemek | |
| A nemzetek közötti verseny | 177 |
| A külkereskedelmi politika | |
| A nemzetközi munkamegoszlás | |
| A nemzetközi kereskedelem | |
| A szabadkereskedelmi iskola eszménye | |
| A nemzetközi szabadkereskedelem nehézségei és hátrányai | |
| A szabad költözködés joga és a kivándorlás | |
| A nemzetközi szabadkereskedelem egyoldalúvá teszi a nemzetek gazdasági életét | |
| A védővámos rendszer | |
| A védővámos rendszer jogosultsága | |
| A védővámos rendszer hátrányai | |
| Vámvédelem esetén felmerülő nehezen megoldható kérdések | |
| A rendszer károsan hathat a jövedelem- és vagyonmegoszlásra | |
| A vámvédelmi rendszer és kivitel mesterséges fokozására ösztönöz | |
| Nehéz a védelem magasságát helyesen megállapítani | |
| A kiegyenlítő-vámok | |
| Dumpiong | |
| Kedvezményes, preferenciás vámok | |
| Kereskedelmi szerződések | |
| Hogyan bonyolódik le a külkereskedelmi forgalom elvileg helyesen | |
| A nemzetközi forgalom | 189 |
| A nemzetközi árucsere-forgalom | |
| A kereskedelmi és a fizetési mérleg | |
| A fizetési mérleg tételei | |
| A fizetési mérleg kiegyenlítése | |
| A fizetési mérleg egyensúlya | |
| Tartósan jelentékeny árukivitel | |
| A tőke-kivitel észszerű határa | |
| A tőkebeözönlés jelentősége és hatása a kölcsönvevő ország szempontjából | |
| A gyarmatosítás | |
| A pénz szerepe a külfölddel való gazdasági forgalomban | 197 |
| A nemzetközi csereforgalom lebonyolítása | |
| A nemzetközi árucsere-forgalom fizető-eszközei | |
| A külföldi valuták és devizák piaca | |
| Az arbitrage-üzlet | |
| A pénz külföldi árfolyamértékének alakulása | |
| Az árfolyamérték változásának hatása a külföldi forgalomra | |
| Miként hat a pénz külföldi árfoylamértékének az állandósítása? | |
| A pénz külföldi árfolyamértékének alakulása arany-valuta esetén | |
| A felső és alsó szempont | |
| Az arany-áramlás hatása és a fizetési mérleg hullámzása | |
| Árváltozás és külforgalom | |
| Jegybank- és valuta-politika tekintettel a külforgalomra | 207 |
| A nemzetközi váltóárfolyam | |
| A váltóleszámítolási kamatláb változtatása mint a jegybank-politika eszköze | |
| A jegybank egyéb eszközei az arany valuta megóvása érdekében | |
| A deviza-politika | |
| Az aranydeviza-valuta | |
| A tiszta arany- valuta nem biztosíthatja azt, hogy a pénz belföldi vásárlóereje és külföldi árfolyamértéke egyidejűleg változatlan maradjon | |
| A tiszta arany-valuta nem tarthatja összhangban a belföldi és külföldi árakat | |
| Nemzetközi áruforgalom azonban ennek ellenére is lehetséges, sőt indokolt | |
| A belföldi és külföldi árak összhangja a nemzetközi árucsere természetes következménye | |
| A belföldi és a külföldi árak összhangjának megzavarása | |
| Az arany szerepe a nemzetközi forgalomban | 215 |
| Az arany állítólagos nemzetközi vásárlóereje | |
| Az arany nem pénz, de pénzzé tehető | |
| A termelt arany értékelése | |
| Az aranytermelése hatása az arany csereértékére | |
| Az arany nemzetközi megoszlásának hatása az aranyvalutás országok pénzének vásárlóerejére | |
| Az arany be- és kiáramlásának hatása a pénz belső vásárlóerejére, külföldi árfolyamértékére és a kamatláb magasságára | |
| Az aranyvaluta fenntartásánek lehetősége és a fenntartás egyedüli módja | |
| Az arany nemzetközi megoszlásában a világháború után beállított zavar és ennek hatásai | |
| Letérés az arany-alapról | 222 |
| A pénz függetlenítése az aranytól és az index-valuta | |
| Az index-valuta és a nemzetközi árfolyamérték | |
| A nemzetközi árindexen alapuló pénzrendszer egyetlen, látszólagos előnye | |
| A "világpénz" szintén megvalósíthatatlan | |
| A több, önálló állam területére kiterjedő, u. n. regionális pénz | |
| Külön pénz a belföldi forgalom lebonyolítására | |
| A pénz értékének állandósítása a külföldi árfolyamérékének viszonya | |
| A pénz külföldi árfolyamértékének megrontása az árkivitel fokozása céljából | |
| A nemzetközi kivitel és behozatal | |
| A nemzetközi hitel | 233 |
| A hosszú-lejáratú nemzetközi hitelek | |
| A rövidlejáratú külföldi kölcsönök | |
| A nemzetközi kölcsönök viszsavonása és ennek hatása a fizetési mérleg alakulására | |
| Az aranyvaluta jelentősége és hatása ebből a szempontból | |
| A külföldi üzletek és az árfolyam-ingadozás | |
| Külföldi valuták vétele és eladása határidőre | |
| A pénzérték állandósága | 239 |
| A pénzérték állandóságának biztosítása | |
| aranyvaluta esetén | |
| más esetben | |
| A pénz értékállandósága biztosításának feltételei | |
| A kifogástalan hitel- és jegybank-politika | |
| A gazdasági helyzet, illetve a fizetési mérleg kiegyensúlyozottsága | |
| Ennek jelentősége és eszközei a külföldi viszonylatban | |
| A fizetési mérleg egyensúlya a pénz belföldi vásárlóereje szempontjából | |
| A pénz belföldi vásárlóerejének jelentősége a vagyon- és a jövedelemeloszlás szempontjából | |
| A belső gazdasági helyzet kiegyensúlyozottságának jelentősége az államháztartás szempontjából | |
| A pénz értékállandóáságba vetett bizalom és a bizalmatlansági válság | |
| Az arany-valuta szerepe a bizalom fenntartása szempontjából | |
| A himetallizmus és az ezüst renometizálása | |
| A nemzetek versengése | 254 |
| A nemzetközi verseny és a közgazdasági politika | |
| A közgazdasági és a magángazdasági érdek a nemzetközi versenyben és a természetellenes verseny | |
| A nemzetközi gazdasági verseny legnyersebb formája: a háború | |
| A háború ellen szóló gazdasági okok | |
| A háború ellen szóló gazdasági okok | |
| A háború gazdasági okai | |
| A fegyverkezés és a hadi ipar | |
| A leszerelés | |
| A fegyverkezés produktivitásának kérdése | |
| Az ország gazdasági teljesítőképessége és a fegyverkezés | |
| Az ország gazdasági ereje a háború szempontjából és az autarkiás törekvések | |
| Az ország gazdasági ereje a háborús veszedelem elhárítása szempontjából | |
| A technika haladása | 263 |
| A gazdálkodás eredményessége és a technika haladása | |
| A technikai vívmányok két csoportja | |
| A tehcnika haladásának hatásai | |
| A tőke szerepének fokozódása | |
| Az üzemek egyesítése | |
| A termelés egyöntetűbbé tétele | |
| További hatások | |
| A nagyobb fokú egyesülések, különösen az ipar terén | |
| A jogfejlődés is alkalmazkodik a gazdasági viszonyokhoz | |
| A részvénytársaságok | |
| A hitelszervezet átalakulása és fejlődése | |
| A szabadalmi jog kifejlődése | |
| A technika haladása a közlekedésügyért is fejleszti | |
| A technika haladása és a munkás | 271 |
| A technika fejlődése és a munkamegosztás haladása párhuzamosan fejleszti a gazdasági életet | |
| A technika haladása és a munkáskérdés | |
| A munkagépek fejlődése átmenetileg munkátlanságot okozhat | |
| Mi ennek az orvosszere? | |
| AT echnika haladása, mely folyton tökéletesebb munkagépeket hoz létre, végeredményben a munkásnak is javára válik | |
| A gépesítés hátrányainak a leküzdése, különösen az időszaki munkátlanság elleni védekezés | |
| A technika haladásának hatása a tőkeképződésre | |
| A tőkeképződésnek lépést kell tartania a technika haladásával | |
| A munkátlanság oka szinte mindig a tőkehiány | |
| Marx tanítása a gép és az ember viszonyáról téves | |
| A tőke és a munka viszonya az individualista kapitalista és a szocialista-kommunista gazdasági rendben | |
| A vállalkozók versenye hátráltatja a tőke és a munka viszonyának sima rendeződését | |
| Az állami beavatkozás | 281 |
| A vállalkozók versenyének korlátozása | |
| A technikai vívmányok gyakorlati alkalmazásában tervszerűségre van szükség | |
| A kartellek erre is törekednek | |
| Azá llami tervgazdálkodás a technikai vívmányok kihasználása szempontjából | |
| A technika haladása és a munkaidő csökkentése | |
| A munkaidő leszállításának nehézségei | |
| A munkaidő leszállítása nemzetközi szabályozással | |
| A technikai vívmányok gyakorlati alkalmazásának lassítása | |
| A termelés, a fogyasztás és a tőkeképződés helyes aránya | |
| A technika haladásának hatásaként a közlekedő-eszközök mind nagyobb területeket tömörítenek egy gazdasági egységbe össze | |
| A gazdasági blokkok képződése | |
| A világgazdasági berendezkedés és a gépesítés hatása a mezőgazdaságra | |
| A modern gazdálkodás rendszere | |
| A természet | 293 |
| A természeti adottság hatása a gazdálkodásra | |
| A természetes egyedárúság | |
| Abszolút, illetve teljes egyedárúság | |
| A relatív egyedárúság | |
| A realtiv egyedárúság | |
| A földjáradék | |
| A földjáradék három fajtája | |
| A természeti adottságok folytán előálló gazdasági előnyök és a jogi rend | |
| Az ember | 299 |
| A gazdálkodás lélektanii rugói: a szükséglet-érzet | |
| Az ösztön | |
| Finomultabb szükségletek | |
| A nagyobb lelki erő teszi lehetővé a fokozottabb erőkifejtést | |
| A géppel való dolgozás hatása a munkás lelki világára | |
| A szociális gondoskodás feladatai | |
| Az önzés és az altuizmus | |
| Az emberek egymás közti érintkezését erkölcsi szabályok, vallási törvények, majd világi törvények irányítják | |
| Ezeknek hatása a gazdasági életre | |
| A materiális-ökonómikus és az ideális-spirituálsi világnézet | |
| A "homo oeconomicus" fogalma nem magyarázza meg kielégítően a gazdálkodó ember egyéniségét | |
| A jogrend | 308 |
| A jogrend és a gazdasági életnek a jogrend alkotta korlátjai | |
| A jövő megítélésének a bizalomnak a szerepe a gazdasági életben | |
| Közelebbről: a bizodalom szerepe sokféle vonatkozásban | |
| A jövő megítélésénél: a spekuláció | |
| A vállalkozás | |
| A jogrendbe vetett bizalom: a magántulajdon szentsége és a szerzett jogok | |
| A termelés és a termelőtényezők | 315 |
| A gazdasági tevékenység differenciálódása | |
| A gazdálkodó tevékenység mechanizmusa | |
| A gazdasági tevékenység célja | |
| A tágabb értelemben vett termelő-munka megosztása | |
| A termelés "kerülő-útjai" | |
| A fogyasztási cikkek szerepe a kerülő-úton való termelésnél | |
| A termelés tényezői: a természeti erők, a munka és a tőke | |
| A fiziokraták tanítása a természetről mint egyetlen termelőtényezőről | |
| A szocialista tanítás a munkáról mint egyetlen termelőtényezőről | |
| A tulajdonjog a természeti erők és a tőke felett | |
| A szocialista-kommunista gazdasági rend és a termelőtényezők | |
| Az anyagi szükségletek fokozott kielégítése és az "igények" növekedése | |
| A termelőtényezők egymásra vannak utalva, és a jogrend lehetővé teszi, hogy egymásra találjanak | |
| A földtulajdonos viszonya földjéhez | |
| A földbirtok megoszlása | |
| A testi és szellemi munkások viszonya a tárgya termelőtényezőkhöz | |
| A termelés eredményének igazságos és célszerű megoszlása | |
| A tőke | 332 |
| A reproduktív fogyasztás | |
| A szabad-tőke | |
| A szabad-tőke és a nemezti jövedelem | |
| A szabad-tőke és a munkabéralap | |
| A szabad-tőke keletkezése | |
| A megtakarítások, tehát a tőkeképződés hatása a reálbér magasságára és a munkások foglalkztatottságára | |
| Az álló- és forgótőke | |
| Az álló- és forgótőke keletkezése | |
| Az elhasznált tőke utánpótlása | |
| A tőke három fajának szükséges aránya | |
| A tőkeképződés sorrendje | |
| A három termelőtényező között a tőkéé a főszerep | |
| A vállakozó | 341 |
| A termelőtényezők foglalkoztatása | |
| A vállalkozó | |
| A vállalkozó mint kockázat-viselő | |
| A vállalkozói nyereség | |
| A vállalat vezetőjének javadalmazása | |
| A vállalkozó hivatása | |
| A gazdasági szabadság rendszere | 348 |
| Mi biztosítja a vállalkozók egybehangzó összeműködését? | |
| Az áralakulás és a verseny mint a termelés szabályzói | |
| A szabad-verseny elmélete röviden összefoglalva | |
| A kamatláb hatása a tőkeképződésre | |
| A tőke összetétele és újraképződése a szabad verseny hatása alatt | |
| A tőke és a munka viszonya szabadverseny esetén | |
| A szabadon alakuló kamatláb hatása a tőke összetételére | |
| A kamatláb és a munkabér szabad alakulása biztosíthatja az egyensúlyt a munka és a tőke között | |
| Ugyanezek a hatások még jobban érvényesülnek, ha a nemzetközi forgalom szabad | |
| A szabad áralakulás és a szabad-verseny előnyét tények is bizonyítják | |
| A gazdasági automatizmus érvényesülése a valóságban | 360 |
| A gazdasági automatizmus ellenzői két csoportból kerülnek ki | |
| A tervgazdaság | |
| Lehet-e az individualista-kapitalista gazdasági rendben a gazdálkodást tervszerűen irányítani? | |
| Az individualsita-kapitalista gazdasági rendszer sem lehet el jogrend nélkül | |
| A vizsgálat további szempontjai | |
| Miként valósul meg a gazdasági automatizmus a gyakorlatban? | |
| A való életben nem homo oeconomicus-ok gazdálkodnak | |
| A való életben azok, akik csak munkaerővel rendelkeznek, hátrányban vannak a többi termelőtényező tulajdonosaival szemben | |
| A való életben a nagy vállalatok előnyben vannak a tényleges kamatláb eltérhet a természetestől | |
| AS való életben a tényleges kamatláb eltérhet a természetestől | |
| A való életben a tőke szinte kizárólag a nagy pénzintézetek rendelkezése alá kerül: a finánc-kapitalizmus | |
| A finanszírozó nagy pénzintézetek és a vertikális trust-ök | |
| Az ismertetett fejlemények a gazdasági automatizmus természetes elsődleges hatásai | |
| A gazdasági automatizmus elmélete az átmeneti időt nem veszi figyelembe | |
| A gazdasági automatizmus híveinek álláspontja a válságokkal szemben | |
| A gazdasági szabadság természetes gazdaságpolitikai következményei | 377 |
| Védekezés a gazdasági automatizmus káros hatásaival szemben | |
| Az érdekeltek részéről a gazdasdági élet részleges, tervszerű irányítása útján | |
| A közhatalom részéről a gazdasági életbe való beavatkozással | |
| A közhatalom beavatkozik a gazdasági életbe | |
| A bankjegy-kibocsátás szabályozásával | |
| A munkavédelemmel | |
| A vámvédelemmel (ennek a szerepe a világháború előtt) | |
| A kartell-szerű alakulatok esetén | |
| Szubvenciókkal | |
| Közüzemek létesítésével és a közületi háztartás berendezésével | |
| A közhatalom beavatkozó működését nem irányítja automatikusan ható gazdasági erő | |
| A termelőtényezők kihasználásának irányítása az individualista-kapitalista gazdasági rendben | |
| A közhatalom beavatkozása közelebbről | 392 |
| A közhatalom háromféleképpen avatkozhatik be a gazdasági életbe | |
| Az okvetlenül szükséges beavatkozás | |
| Az intervencionizmus | |
| A tervgazdaság | |
| Milyen legyen a közhatalom beavatkozása a gazdasági életbe?d | |
| Az automatikusan ható gazdasági erők befolyásolják a közhatalom beavatkozásának eredményét | |
| Példája ennek az adóáthárítás | |
| A közhatalmi beavatkozás a gazdasági életbe és a közgazdasági tudomány mai fejlettsége | |
| Az érdekeltségek tervgazdasági kísérletei | |
| A közhatalmi beavatkozás személyi oldala: új szervek és új emberek | |
| A fogyasztás | 401 |
| A szükségletkielégítés | |
| A fogyasztás | |
| A munkateljesítmények igénybevétele | |
| A fogyasztás fogalma | |
| Produktív és improduktív fogyasztás | |
| A szükségletkielégítés forrásai | |
| A szükségletkielégítő-alap | |
| A szükségletkielégítő-alap és a magánháztartások | |
| A magánháztartások részesedése a szükségletkielgéítő -alap létrehozatalában | |
| A magánháztartások részesedése a szükségletkielégítő-alap felhasználásában | |
| A létminimum | |
| A szükségletkielégítő-alap megoszlása | 415 |
| A megoszlás | |
| A szükségletkielégítő-alap megoszlása a közgazdaság egész gazdasági és társadalmi szerkezetétől függ | |
| A szükségletkielégítés legkívánatosabb sorrendje | |
| A szükségletkielégítő-alap megoszlása tekintettel a szociális szempontra és a tőkeképződésre | |
| A megoszlás észszerű alapja | |
| A szükségletkieglégítő-alap megoszlása a gazdasági automatizmus elmélete szerint | |
| Az ilyen megozslás sem volna helyes | |
| A szükségletkielégítő-alapból nem részesülők karitatív és patriarchális segítése | |
| A társadalmi biztosítás | |
| A társadalmi biztosítás és a tőkeképződés | |
| A szükségletkielégítő-alap és a termelés | |
| A termelés állandósága a szükségletkielégítő-alap megoszlásának is az állandódását kívánja | |
| A szükségletkielégítő-alap megoszlása és a termelőtényezők kihasználása | |
| A beavatkozás a gazdasági életbe mindig kihat a szükségletkielégítő-alap megoszlására is | |
| A közhatalom és a szükségletkielégítés | 431 |
| A közhatalom a szükségletkielégítő-alapot a közháztartás kiadásai és bevételei útján befolyásolja | |
| A közhatalom közvetett közreműködése a termelés terén | |
| A közalkalmazottak illetményei | |
| A dologi kiadások | |
| A közhatalom közvetlen közreműködése a termelés terén: a közüzemek | |
| Különböző gazdaságpolitikai álláspontok a közüzemekkel szemben | |
| A közüzemek hatása a szükségletkielégítő-alap megoszlására | |
| A szociális intézkedések hatása a szükségletkielégítő-alap megoszlására | |
| Az adóztatás hatása a szükségletkielégítő-alap megoszlására | |
| A közhatalom befolyása a szükségletkielégítő-alap megoszlására a befektetések útján | |
| A magángazdasági szempontból is jövedelmező befektetések | |
| A csak közvetve jövedelmező befektetések | |
| Az egyáltalán nem jövedelmező, csak szociális szempontból indokolt befeketetések | |
| Közhatalmi befektetések és a költségvetési szempont | |
| A tartós használatra szolgáló jószágok | 446 |
| A tartós használatra szolgáló fogyasztási jószágok | |
| A tartós használatra szolgáló jószágok utánpótlása | |
| A tartós használatra szolgáló jószágok állagának növelése | |
| A pénz szerepe a jövedelem képződésénél | 451 |
| A pénz szerepe | |
| Az önellátásos gazdálkodás | |
| A pénz mint tőke | |
| A termelő-költségek előlegezése a forgó-tőkéből | |
| A tőke rekonstruálása | |
| A kereslet és kínálat összhangja | 457 |
| A kereslet és a kínálat nem felel meg mindig egymásnak | |
| Ha a kereslet és a kínálat nem fedi egymást, ez a termelés korlátozására vezet | |
| Készletek felhalmozódása a mezőgazdaságban és az iparban | |
| Spekulatív készlet-felhalmozás az iparban | |
| A kereskedelem készletei | |
| A jövedelmezőség | 463 |
| A vállalkozás jövedelmező, illetve veszteséges volta | |
| A vállalkozásban közreműködők jövedelme | |
| A vállalkozások közszolgátlatásokat is fizetnek | |
| A szolgálatok nyújtásával foglalkozó vállakozások | |
| A jövedelem és a szükséglet-kielégítő-alapból való részesedés | |
| A magánháztartások közszolgáltatásai | |
| A magánháztartások jövedelem és a nemzeti jövedelem | |
| A jövedelem közvetíti a szükségletkielégítő-alapból való részesedést | |
| A szükségletkielégítő-alap váltakozásának hatása a jövedelem megoszlására | |
| A szükségletkielégítő-alap növelése új tőke alkalmazásával és őj tőke alkalmazása nélkül | |
| A már egyszer szerepelt egyéni jövedelemből új egyéni jövedelem keletkezhetik | |
| Áralakulás és jövedelemeloszlás | 477 |
| Az árak alakulásának hatása a jövedelemeloszlásra | |
| A jószágok oldaláról jövő árváltozások | |
| A jövedelem alakulására erről az oldalról kihatnak | |
| A termelés és a fogyasztás összhangjának megbomlásából előálló árváltozások | |
| A közvetlen fogyasztásra alkalmas jószágok árának változása | |
| A nyersanyagok árának változása | |
| A termelő-eszközök árának a változása | |
| A kamatláb alakulása | |
| A többi vállalkozás jövedelmezősége és a jövőbe vetett bizalom | |
| A munkaerő árának alakulása | |
| Az érdekeltségek és a közhatalom beavatkozása az árak alakulásába | |
| Az adóztatás hatása az áralakulásra | |
| Adók, amelyekkel a közhatalom a jószágok és a szolgáltatások árát akarja emelni | |
| Adók, amelyekkel a közhatalom a vállalkozások nyereségét akarja csökkenteni | |
| Adók, melyekkel a közhatalom a magánháztartások jövedelmét terheli meg | |
| Az adóáthárítás | |
| A közhatalom kiadásai | |
| Az árváltozás másodlagos és harmadlagos hatásai | 490 |
| Az árváltozások másodlagos hatásai: hatásuk a vállalkozások termelő-költségére | |
| Árváltozások, amelyek a vállalkozások termelő-költségét közvetlenül és azonnal nem érintik: a fogyasztási cikkek árváltozása | |
| A nyersanyagok árának változása | |
| Az ár változások harmadlagos hatása: a keresletre és kínálatra gyakorolt hatás | |
| A magánháztartások fogyasztásának alakulása az árváltozások hatása alatt | |
| Árváltozások hatása a szurrogátumok használatára | |
| A harmadlagos hatás még egy esete | |
| Az árrendszer | 499 |
| Az árrendszer és szerepe | |
| Az árváltozások hatása az adósra és a hitelezőre | |
| Az árak változásának hatása a vagyonok pénzben kifejezett értékére | |
| Az ingatlanok értékének alakulása | |
| Az értékpapírok értékének alakulása | |
| Árváltozások a pénz oldaláról | 505 |
| A pénz okozta árváltozások | |
| A pénzérték változásainak következményei | |
| A pénz mennyisége és forgási sebessége | |
| Az infláció | |
| A tőkepiacon jelentkező infláció | |
| A tőkepiacon jelentkező infláció további hatásai | |
| A bankpénz és a természetesnél alacsonyabb kamatláb szerepe az inflációnál | |
| Az értéktőzsde szerepe infláció idején | |
| A tőzsdei bausse | |
| Infláció idején a vállalatok liquiditása is fokozódik | |
| Az infláció a vállalatok túlméreteződését is elősegíti | |
| A közhatalom és az infláció | 517 |
| A közhatalom inflációs hatású hitelei | |
| Az ilyen hitelek hatása és következménye, amikor | |
| A fizetéseket és béreket nem emelik | |
| Mikor a fizetéseket és béreket emelik | |
| Inflációs hitel igkénybevételével létesített közhatalmi befektetések hatása a magánbefektetésekre | |
| A szükségleti alap értéke a jószágáraknak a jószágok oldaláról bekövetkezett esése miatt csökken | |
| A szükségleti-alap értéke az alap állagának kevesbedése miatt csökken | |
| A szükségletkielégítő-alap értékének csökkenése folytán az adók hozadéka csökken | |
| Az adó-eredmény csökkenésének hatása | |
| Megoldások | |
| Az infláció további folyamata | 529 |
| Fogyasztási kölcsönök felvétele | |
| Az árak emelkedése | |
| A nyersanyagok mennyisége csökken | |
| A fogyasztási cikkek piacán jelentkező infláció első időszakának mérlege | |
| A fogyasztási cikekk piacán jelentkező infláció második stádiuma | |
| Az infláció hatása különbözőképpen érvényesül a magánháztartások különböző csoportjainál | |
| Az infláció hatása a tőkeszükségletre | |
| A progresszív infláció | |
| Az infláció megszüntetése és hatása | 240 |
| Az infláció megszüntetésének két módja | |
| Az államháztartás egyensúlya és az infláció | |
| Az infláció megszüntetése | |
| Az infláció hatása a termelő-eljárásokra és ennek további hatásai | |
| Az infláció hatásaként a közhatalom beleavatkozik az áralakulásba és a jogviszonyokba | |
| Ilyen intézkedések célja | |
| Az árak alkalmazkodása az új pénzértékhez | |
| A stabilizációs válság | |
| Az új árrendszer és az infláció hatása a jövedelem- és vagyonmegoszlásra | |
| Az infláció és a háború | 555 |
| Infláció és háború | |
| A háború inflációs következményei | |
| A háború hatása a jövedelem- és vagyonmegoszlására | |
| A hadikölcsönök | |
| A háborús nyereség megadóztatása | |
| A defláció | 560 |
| A defláció mivolta | |
| A defláció kezdete | |
| A defláció tünetei és hatásai | |
| A defláció mérlege | |
| A defláció hatása az egyes magánháztartásokra | |
| A defláció hatása a fix-jövedelemre és egyéb jövedelmekre | |
| A defláció előrehaladó természete | |
| A defláció okai | |
| A defláció és a hitelszervezet | 569 |
| A defláció és a hitelszervezet viselkedésse | |
| A defláció és a hitelszervezet liquiditásaf | |
| A banképzén kedvező és kedvezőtlen konjunktúra idején | |
| Közhatalmi intézkedések a hitelszervezet liquiditásának megőrzésére | |
| A defláció és a bizalmatlanság | |
| A közhatalom és a defláció | 576 |
| A defláció hatása a közületek háztartására | |
| A közalkalmazottak és a nyugdíjasok járandóságainak csökkentése | |
| Az adóteher fokozása a defláció okozta nagyobb takarékosság | |
| Fogyasztási kölcsön a defláció okozta hiányok megszüntetésére | |
| A defláció és a munkanélküliség problémája | |
| A defláció és a munkanélküliség problémája | |
| A defláció megszüntetése kezdetleges korában (inflációs eszközök alkalmazása) | |
| A defláció megszüntetése előrehaladottabb állapotában (a pénzérték állandósítása) | |
| A közhatalom a defláció kapcsán is beleavatkozik a jogviszonyokba | |
| Beavatkozás az adós és a hitelező viszonyába | |
| Beavatkozás az áralakulásba | |
| A pénz értékváltozása | 587 |
| A pénz külföldi árfolyamértékének változása | |
| Kisebb mértékű változás hatása | |
| Nagyobb fokú változás hatásai | |
| Deflációs intézkedések a pénz külföldi árfolyamértékének fenntartása céljából | |
| Valutáris érdek és gazdasági érdek | |
| A pénz külföldi árfolyamértékének csökkenése | |
| Ennek hatásai az árúforgalomrea | |
| A nemzetközi tőkemozgalomra | |
| A tőke kezd kiszivárogni | |
| A fizetési mérleg romlik | |
| A tőke-menekülés | |
| A tőke-behozatal megszűnik | |
| A nemzetközi áruforgalom és tőkemozgalom korlátozása | 598 |
| Közhatalmi intézkedések a nemzetközi áruforgalom és tőkemozgalom korlátozására | |
| Az áruforgalom korlátozása adevizaforgalom korlátozása útján | |
| Deviza-felárak és vám-emelés | |
| Clearing- és kompenzációs egyezmények | |
| A külkereskedelmi forgalom összezsugorodik | |
| Az említett közhatalmi intézkedések visszahatása a szükségletkielégítő-alap alakulására és megoszlására | |
| A kiviteli lehetőség csökkenésének hatása | |
| A behozatali lehetőség csökkenésének hatása | |
| A külföld megtorló intézkedései | |
| Az említett közhatalmi intézkedések hatása a külföldön | |
| A pénz külföldi árfolyamértékének emelkedése | |
| A külföldi árfolyamérték emelkedésének hatása az ország szükségletkielégítő-alapjára | |
| Összefoglalás | |
| A pénz belföldi vásárlóerejében és külföldi árfolyamértékben beálló változások kapcsolata | |
| A régi és az új felfogás | |
| A pénz külföldi árfolyamértékének csökkentése | |
| Kiviteli és behozatali áruk értékváltozása | |
| A pénz anyagának értékvkáltozása | 625 |
| A pénz anyagának értékváltozása | |
| A pénz-anyag értékének és termelőköltéségnek hatása a szükségletkielégítő-alapra | |
| Az arany értékváltozása | |
| Az arany értékváltozása | |
| Az arany-valuta kiegyenlítő hatása a kamat alakúlására | |
| Más hatások, különösen a kőkekihelyezés biztonsága | |
| Az arany termelő-költségének hatása a szükségletkielégítő-alap alakulására és megoszlására | |
| A termelt arany felhalmozódik | |
| Az arany-készlet gyarapodása általában | |
| Arany-készlet gyűjtése és az arany sterilizálása | |
| Arany-valutás ország inflációs politikája | |
| Az arany-valutás országok pénzpolitikája nem lehet független egymástól | |
| Az arany-valuta kérdése | 642 |
| Az arany-valuta előnye és hátránya | |
| A hátrányok okai | |
| Az arany-valuta és az "érték-álló" értékmérő | |
| Az arany-valuta és a jószágok oldaláról jelentkező árváltozások | |
| Átmeneti változások | |
| A termelés körülményeinek megváltozásából folyó árváltozások | |
| Az ilyen árváltozások hatása az arany-valuta működésére | |
| Az arany-alap elhagyása | |
| Az aranyalap elhagyásának következményei | |
| A hatás hitelező-országban | |
| A hatás szegényebb és gyengébb országokban | |
| A hatás az áruforgalomra és a tőkemozgalomra | |
| Az arany-alap elhagyásának következméyneit ellensúlyozó hatások | |
| Az arany-alap elhagyása más országokat is ugyanerre késztethet | |
| Az arany-alap elhágyása más országokat is ugyanerre késztethet | |
| Az arany-alapon való megmaradhatás feltételei:az ország ne legyen eladósodva a külföddel szemben | |
| Jövedelem- és vagyonmegoszlása legyen egészséges | |
| Az arany oldaláról jövő hatások nem arany-valutás országokban | |
| Fejlett gazdasági visonyok közt mégis csak legjobb pénzrendszer az arany | |
| Az ezüst-kérdés | |
| Az ezüst-termelés | |
| Az eredményes gazdálkodás | 661 |
| A gazdálkodás hatályosságának optimuma | |
| Az optimum biztosítása | |
| Ha a fogyasztás több a kelleténél | |
| Ha a tőkésítés nagyobb fokú | |
| A termelés eredményességének fokozása | |
| A termelőeljárás tökéletesítésével | |
| Külföldről történő tőkebehozatallal | |
| Miként fokozhatja szegény társadalom szükségleteinek a kieglégítését? | |
| Ezzel szemben a helytelen nézet két tévedésen alapszik | |
| A megtakarítás tényleg tőkésíttessék | |
| A tényleges tőkésítés lehetőségeinek feltételei | |
| Akaratlan készletfelhalmozódás | |
| Ettől különbözik a tartalék-gyűjtés | |
| A felhalmozott készletek eltüntetése | |
| A termelés msterséges visszaszorításával | |
| A fogyasztás mesterséges növelésével | |
| A munka-alkalmak és a termelő-eszközök kihasználásának csökkenése | |
| A kettő egyszerre is csökkenhet | |
| A tisztánlátást ilyenkor két körülmény zavarja: | |
| NEm veszik észre mint okot az inflációt | |
| A készlet és a szükséges forgótőke nem fedi egymást | |
| Hibásan alkalmazott gyógyító-eszköz | |
| A bizalmi válság és ennek leküzdése | |
| A leküzdés lehetőségének feltételei | |
| Összefoglalás | |
| A válság | 684 |
| A termelés és a fogyasztás egyensúlya mind a két oldalról megbomolhatik | |
| A túltermelés | |
| Az általános és a részleges túltermelés | |
| A részleges túltermelés okai | |
| Konjunktúra és dekonjunktúra | |
| Ál- vagy látszat-konjunktúra | |
| Az ál-konjunktúra | |
| Ál- vagy látszat-konjunktúra | |
| Az ál-konjunktúrának nem a pénz oldaláról eredő oka is lehet | |
| Ezeket az eseteket azonban érdemes közelebbről megvizsgálni | |
| Például: a túlbő mezőgazdasági termelés esete, vagy a termelő-eljárás tökéletesedése folytán növekvő ipari termelés | |
| Az ál-konjunktúra okai | |
| A gazdasági válság tünetei és okai | 695 |
| A gazdasági válság | |
| Ennek látszólag három oka lehet: a pénz értékváltozása | |
| A nemzetközi tőkemozgalom változása | |
| A bizalom megrendülése | |
| A mezőgazdasági válság | |
| A mezőgazdasági válság hatása | |
| Közhatalmi beavatkozás a mezőgazdasági válsággal kapcsolatban | |
| A mezőgazdasági válság megszűnése | |
| Az ipari túltermelés | |
| A fogyasztás scökkenése mint válságot előidéző ok | |
| A túltermelési válságok általában | |
| A termelés elégtelensége folytán mutatkozó válság | |
| Egyes termelőtényezők elégtelen volta vagy nem kellő érvényesülése mint a válság oka | |
| A termelőtényezők szükséges arányának megbomlása mint válságot előidéző ok | |
| A fogyasztás túltengése mint a válság oka | |
| A téves tőke-befektetés | |
| A gazdálkodás helytelen szervezése mint állítólagos válság-ok | |
| A pénz értékváltozása folytán bekövetkező válság | |
| Az ilyen válság oka és tünetei | |
| Az ilyen válságokkal szemben folytatott gazdasági politika bírálata | |
| Tőkemozgalom okozta válság | 716 |
| A nemzetközi tőkemozgalom | |
| A nemzetközi kölcsönök | |
| A nemzetközi kölcsön és a jószágbehozatal, illetve kivitel | |
| Külföldi kölcsön válságot okozhat a kölcsönvevő, de a kölcsönadó országban is | |
| A külföldi kölcsön visszafizetése és a kamatfizetés | |
| A hadi sarc, illetve a háborús jóvátétel | |
| A rövidlejáratú külföldi kölcsönök | |
| A nemzetközi hitelezés zavartalan működésének fontossága | |
| A nemzetközi arany-mozgalom | |
| Az ország aranyát védő intézkedések | |
| Egyéb körülmények, melyek szintén az arany oldaláról idézhetnek elő válságot | |
| A külföldi eladósodás mértéke | |
| A bizalmi válság | 727 |
| A bizalom megrendülése | |
| Az ületi spekuláció és a tőzsde | |
| A téves spekuláció mint válságot előidéző ok | |
| A bizalmi válság | |
| Ennek két fajta: nem bíznak a gazdasági élet jövő fejlődésében | |
| Nem bíznak a pénz értékének állandóságában | |
| A bizalmi válság okai | |
| A vándorló tőkék | |
| Válság-politika | 734 |
| A válság-okok láncolatos volta | |
| A legbiztosabb eszköz a valósággal szemben | |
| A válság-politika bírálata | |
| A gazdasági automatizmus válságot szünetelő ereje |
Témakörök
Teleszky János
Teleszky János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Teleszky János könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal