kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Népszava Lap- és Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 324 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-322-017-3 |
I. fejezet | |
A tervgazdálkodás és a szakszervezet | 3 |
A szocialista tervgazdálkodás | 3 |
A politika és a gazdaságpolitika összefüggései | 6 |
A gazdaságpolitika eszközrendszere | 10 |
Gazdaságirányítási mechanizmusok típusai | 13 |
A direkt gazdaságirányítási mechanizmus | 13 |
Az indirekt gazdaságirányítási mechanizmus | 14 |
A népgazdaság tervezése, a szakszervezetek részvétele a tervezésben | 17 |
A tervezés időtávlatai | 22 |
A gazdasági szabályozás | 25 |
A gazdaság szervezeti rendszere | 27 |
A vállalati tervezés és a szakszervezetek tervezéssel kapcsolatos feladatai | 28 |
A dolgozók szerepe a tervezésben | 28 |
A tervezésben való részvétel szabályai | 29 |
A vállalati tervezés fogalma | 32 |
A tervezés távlatai, ismeretforrásai | 33 |
A bizonytalansági tényezők tervezhetősége | 34 |
Távlati, középtávú célok tervezése | 35 |
A középtávú terv felépítése, tartalma | 36 |
Rövid távú, éves tervezés | 39 |
A szakszervezeti szervek feladatai a tervezésben való közreműködés megoldásában | 41 |
A tervezéshez szükséges külső és belső információk megismerése | 42 |
A tervezés módszertani előkészítése | 43 |
Közreműködés a terv fejezeteinek kidolgozásában (tervbírálat) | 43 |
A bizalmitestület tervvéleményező szerepe | 44 |
II. fejezet | |
A bérpolitika elvi és gyakorlati kérdései | 48 |
A munka szerinti elosztás | 48 |
A bérpolitika tartalma és megvalósításának főbb eszközei | 51 |
A bérek szabályozásának szükségessége | 52 |
Vállalati bér- és keresetszabályozás helye, szerepe, változása | 54 |
Az 1983-tól érvényes bér- és keresetszabályozási rendszer | 58 |
Bázisérdekeltség | 58 |
Bérfejlesztési mutató | 59 |
Munkaerő-gazdálkodás | 59 |
Fékek | 59 |
Bonyolultság | 60 |
Normativitás | 60 |
A besorolási és alapbérrendszer | 68 |
A fizikai munkák és munkakörök minősítése, besorolása | 69 |
A nem fizikai foglalkozásúak munkaköri besorolása | 71 |
A vállalati bérpolitikai célok és megvalósításuk eszközei | 74 |
A vállalati bérfejlesztés mértéke | 76 |
A bérfejlesztés és az alapbérek | 77 |
A vállalaton belüli érdekeltségi rendszer | 80 |
Az egységek bérfejlesztésének szabályozása | 81 |
A vállalati egységek ösztönzési rendszerének típusai | 83 |
A bérformák célja, formái | 86 |
Az időbér | 87 |
A teljesítményhez kötött időbér | 87 |
A teljesítménybér | 88 |
A munkanormák | 91 |
Bérpótlékok | 96 |
Csoportvezető pótlék | 97 |
Egészségre ártalmas munkavégzési pótlék | 97 |
Éjszakai pótlék | 97 |
Műszakpótlék | 97 |
Gépjárművezetők külön pótléka | 99 |
Pénzkezelési pótlék | 100 |
Nyelvtudási pótlék | 100 |
A kereseti arányok elemzése | 101 |
III. fejezet | |
A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-gazdálkodás irányításának elvi és gyakorlati kérdései | 109 |
Gazdasági aktivitás és foglalkoztatási szerkezet | 109 |
A munkaerő-gazdálkodás, a munkaerő tervezése | 111 |
A munkaerő mozgása | 114 |
A vállalati munkaerő-szükséglet | 115 |
A munkaerő-szükséglet fedezete | 118 |
A munkaerő-szükséglet és -fedezet összehangolása a munkaerő racionális és hatékony felhasználásával | 125 |
Szakképzés | 131 |
Foglalkoztatási struktúra és a szakképzés összefüggései | 132 |
A munkaerő szakmai képzettségi struktúrája | 133 |
A munkaerő minőségével szembeni követelményedk | 136 |
Képzettség, képesség és készség összhangja | 137 |
Iskolarendszer és iskolázottság | 138 |
Szakmunkásképző iskolák | 140 |
Szakmunkásképzési célú szakközépiskolák | 141 |
Általános képzési célú szakközépiskolák | 141 |
Felsőfokú oktatási intézmények | 141 |
Az ismeretek fejlesztése | 141 |
A munkaerő betanítása | 142 |
Átképzés és továbbképzés | 142 |
Felnőttoktatás rendszere | 144 |
Esti és levelező oktatás | 144 |
Technikusképzés | 144 |
Szakmunkásképző tanfolyam | 144 |
Vállalati (ágazati) szakmunkásképzés | 144 |
Továbbképzések | 145 |
A szakmunkaerő-szükséglet és az oktatás tervezése | 145 |
A vállalati oktatás-szakképzési tervek tartalma | 148 |
Az oktatási terv | 148 |
A fejlesztés oktatási szükségleteinek meghatározása | 148 |
Létszámszükségleti terv készítése | 149 |
Fejlesztéshez kapcsolódó oktatási feladatok | 149 |
A szakképzéssel összefüggő szakszervezeti feladatok | |
IV. fejezet | |
Az árpolitika és az árrendszer változásának fő iránya. Áruellátás, fogyasztói érdekvédelem | 152 |
Az árpolitika és az árak szerepe. Az árrendszer továbbfejlesztése | 152 |
A külkereskedelmi árakhoz igazodó úgynevezett kompetitív árképzés lényege és működésének tapasztalatai. A kompetitív árképzésen kívüli területek árrendszere | 155 |
A fogyasztói árpolitika és fogyasztói árrendszer | 158 |
A szakszervezeteknek az árpolitikával kapcsolatos álláspontja és tevékenysége a világpiaci ármozgásokhoz való alkalmazkodás feltételei között | 164 |
Az áruellátással szemben támasztott követelmények | 168 |
Főbb kereskedelempolitikai követelmények a VI. ötéves tervidőszakban | 169 |
Az árukínálat fejlesztése | 169 |
A fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatok | 171 |
A fogyasztói érdekvédelem jogi alapja | 171 |
A fogyasztók érdekeit védő fontosabb jogszabályok | 171 |
A szakszervezeti társadalmi ellenőrzés szervezete | 173 |
Kereskedelmi, társadalmi ellenőrök választása és összefogása a munkahelyeken | 174 |
A szakszervezeti kereskedelmi, társadalmi ellenőr feladatai, jogai és kötelességei | 175 |
A szakszervezeti szervek tevékenysége a fogyasztói érdekvédelem területén | 177 |
V. fejezet | |
A szocialista munkaverseny-mozgalom | 179 |
A munkaverseny célja, tartalma | 179 |
A munkaverseny szervezése, irányítása | 184 |
A munkaverseny értékelése és elismerés | 188 |
A munkaverseny formái | 194 |
Egyéni verseny, egéyni kötelezettségvállalás | 195 |
A szocialista brigádmozgalom | 198 |
A szocialista brigádok működése a hármas követelmény alapján | 205 |
"Szocialista módon dolgozni" | 205 |
"Szocialista módon tanulni" | 208 |
"Szocialista módon élni" | 211 |
Komplexbrigádok működése | 215 |
Egyéb versenyformák | 217 |
"A munkamegjavító mozgalom" | 217 |
A vállalatok verseny | 220 |
A nemzetközi munkaverseny | 222 |
A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásának állásfoglalása | 225 |
A munkaversenyről szóló új határozat | 232 |
A Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság Intéző Bizottsága 1054/1983. (XII.20.) számú együttes határozata a szocialista munkaversenyről | 233 |
Melléklet az 1054/1983. (XII.20.) MT-SZOT-KISZ KB számú együttes határozatához | 235 |
Az elismerések, kitüntetések adományozása | 237 |
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság Intéző Bizottságának 7002/1983. ÁBMH-SZOT-KISZ KB számú együttes irányelve a szocialista munkaversenyről szóló 1054/1983. (XII.20.) MT-SZOT-KISZ KB számú együttes határozat végrehajtásához | 239 |
A határozat főbb elvei, egyes pontjainak értelmezése | 244 |
VI. fejezet | |
Az újítómozgalom jelentősége a műszaki innovációs folyamatban | 251 |
Az újítómozgalom megnövekedett jelentősége | 253 |
Az újítás fogalma | 255 |
Milyen mértékben kell tartalmaznia a javaslatnak a megoldás módját? | 256 |
Mikor műszaki vagy szervezési jellegű a megoldás? | 256 |
Mikor viszonylag új a javasolt megoldás? | 258 |
Mikor jár hasznos eredménnyel a megoldás? | 259 |
Ki az újítás szerzője? | 260 |
A vállalat mely szervéhez kell benyújtani az újítási javaslatot? | 261 |
Milyen erkölcsi és anyagi elismerés illeti meg az újítókat? | 262 |
Szerződéskötés az újítás hasznosítására | 265 |
A vállalati szakszervezeti szervek feladatai az újítómozgalom fejlesztése terén | 266 |
Az újítómozgalom irányításának elősegítése | 267 |
Az újítók megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésének biztosítása | 270 |
Az újítók érdekképviselete, a vitás, panaszos ügyek intézése | 271 |
VII. fejezet | |
A munkahelyi demokrácia | 273 |
A szocialista és a munkahelyi demokrácia lényege, jelentősége | 273 |
A szakszervezetek és a munkahelyi demokrácia | 276 |
A munkahelyi demokrácia fejlesztésének tapasztalatai | 277 |
A munkahelyi demokrácia tartalmi fejlesztése | 282 |
A munkahelyi demokrácia fórumai, hatásköre és munkamegosztása | 286 |
A munkahelyi demokrácia fórumainak hatás- és jogköre | 288 |
A munkahelyi demokrácia fóruma véleményezi | 288 |
A munkahelyi demokrácia fóruma egyetértési jogot gyakorol | 289 |
A munkahelyi demokrácia fórumán döntenek | 289 |
A vezetők véleményezésének célszerű gyakorlata | 292 |
Az üzemi demokrácia fórumai működtetésével kapcsolatos feladatok | 293 |
Az állami, gazdasági, hivatali vezetők feladata a munkahelyi demokrácia érvényesítésében, tartalmi fejlesztésében | 296 |
A vállalati, hivatali, intézményi szakszervezeti vezető testületek, tisztségviselők feladata a munkahelyi demokrácia érvényesítésében, tartalmi fejlesztésében | 298 |
A bizalmiak testülete ülésének szervezésével összefüggő feladatok | 300 |
VIII. fejezet | |
A szakszervezeti közgazdasági bizottságok szerepe, működtetése, feladatai | 305 |
Az alapszervezetekben működő közgazdasági munkabizottságok szerepe, rendeltetése | 306 |
A munkabizottságok összetétele | 307 |
A közgazdasági bizottságok működtetése, tevékenységük irányítása, főbb munkamódszerek | 308 |
A kapcsolatrendszer főbb vonásai | 309 |
A közgazdasági bizottságok hatásköre, feladatai | 311 |
Ajánlás a közgazdasági munkabizottságok hatáskörére | 311 |
Ajánlás a közgazdasági munkabizottságok feladatkörére | 312 |
Ajánlások a bizottságok munkamódszerére | 313 |
A közgazdaásgi bizottság néhány súlyponti feladata | 314 |
1. melléklet: A közgazdasági bizottságok társbizottságai | 317 |
2. melléklet: Munkabizottság albizottságai | 318 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.