1.061.465

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Közgazdasági anekdoták

Szerző
Szeged
Kiadó: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Éber Antal, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, már több, nagy érdeklődéssel fogadott közgazdaság-pedagógiai munkát tett közzé, amelyek közül különösen a "Széchenyi gazdaságpolitikája" és a "Mikép gazdagodhatunk ingyen" című munkákat említjük meg. Ezúttal a szerző arra az újszerű feladatra vállalkozik, hogy olvasóközönségét "Közgazdasági anekdoták" című gyűjteménye segítségével szórakoztatva és mulattatva vigye közelebb a közgazdasági élet, a közgazdasági tudomány és politika fontosabb tételeinek ismeretéhez. Több mint 300 anekdota, amelyek olyan államférfiakkal, mint Széchenyi, Deák, Kossuth, Eötvös, Gömbös, Bismarck, Gladstone, Colbert, Disraeli, stb., olyan tudósokkal és gazdaságpolitikusokkal, mint Smith Ádám, Cobden, Keynes, Schaeffle, Heller Farkas, Fabinyi stb., olyan nagy uralkodókkal, mint Nagy Frigyes, II. József, Napoleon srb. és nagy pénzügyi, ipari és bankvezérekkel, mint Carnegie, Ford, Lánczy stb. vannak összefüggésben, világítják meg csattanó, szellemes,... Tovább

Fülszöveg

Éber Antal, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, már több, nagy érdeklődéssel fogadott közgazdaság-pedagógiai munkát tett közzé, amelyek közül különösen a "Széchenyi gazdaságpolitikája" és a "Mikép gazdagodhatunk ingyen" című munkákat említjük meg. Ezúttal a szerző arra az újszerű feladatra vállalkozik, hogy olvasóközönségét "Közgazdasági anekdoták" című gyűjteménye segítségével szórakoztatva és mulattatva vigye közelebb a közgazdasági élet, a közgazdasági tudomány és politika fontosabb tételeinek ismeretéhez. Több mint 300 anekdota, amelyek olyan államférfiakkal, mint Széchenyi, Deák, Kossuth, Eötvös, Gömbös, Bismarck, Gladstone, Colbert, Disraeli, stb., olyan tudósokkal és gazdaságpolitikusokkal, mint Smith Ádám, Cobden, Keynes, Schaeffle, Heller Farkas, Fabinyi stb., olyan nagy uralkodókkal, mint Nagy Frigyes, II. József, Napoleon srb. és nagy pénzügyi, ipari és bankvezérekkel, mint Carnegie, Ford, Lánczy stb. vannak összefüggésben, világítják meg csattanó, szellemes, felvillanó ötletekkel és megjegyzésekkel a gazdasági élet legbonyolultabb jelenségeit.
A könyv nem foglal állást semmi kifejezett gazdaságpolitikai irányzat mellet, célja csak az, hogy érdekes, mulattató, tanulságos és szórakoztató olvasmányt nyujtson. Vissza

Tartalom

Előszó3
Közgazdasági tudás és gyakorlat7
A tudatlanság gőgje
Nehéz tudomány
Az államférfi mint közgazda
Királyok és bölcsek
Közgazdasági intuició
A politikusok rögtönzései
Tudomány és gyakorlat
Malthus és Ricardo
Az akadémikus teoretikus
A gyakorlatiasság változik
A sótartó és a borstartó
Junker vagy professzor
Akik könyvekből tanultak
A menyét és a teve
A pedagógia költségei
Heller Farkas tréfái
Fényes Elek síremléke
Gazdaság és szegénység22
Isten akarata, hogy szegények és gazdagok legyenek
Ki a gazdag, ki a szegény
A gazdagság nem boldogság
A gazdagság nem számít
A szegénység nem öröm
Gazdagság és emberismeret
Gazdagság és véletlen
Rossz és jó gazdálkodás
Gazdagság és pénztelenség
Szegények vagyunk, de jól élünk
A szegénység relatív fogalom
Az állam pénztelensége
Mikor az állam szegény
Pénztelenség és elmaradottság
Van-e pénzünk?
Gazdagság és áldozatkészség
A gazdagodás nehézségei
Könnyű meggazdagodni
Rotchild és a cigányzene
A pénz és a művészet
A gazdagodás célja
Kétféle bolond
Szellemi és anyagi vagyonosság
A diplomaták pénzszüksége
A gazdagság előnyei
Kapitalizmus és szocializmus42
Mi a kapitalizmus?
Mi a szocializmus?
"A tulajdon: lopás"
Lóverseny és szocializmus
Lenin és Marx
A kapitalizmus alapeszméje
A sors vagy az ember47
Sors bona, nihil aliud
Tőlünk függ minden
A szerencse forgandó
Ne panaszkodjunk folyton
Pillanatnyi balsors
Babona a politikában
Babona a gazdasági életben
Hogyan lett Bismarck a legnagyobb államférfi?
Kinek jár a főnyeremény?
Adózás53
Adó vagy kölcsön?
Fizetni senki sem szeret
Mit csinálnak a magyarok?
Jókedvvel adózni
"Önkéntes" kölcsön
Aki szívesen fizetett adót
Adózók és nemadózók
Nemes ember nem fizet hídpénzt
Mértékletes adóztatás
Meggazdagodott adószedők
Örömmel adózni
Kölcsön vagy adó
Egyenes vagy közvetett adó
Vitam et sanguinem
Hogyan hajtotta be Napoleon a hadisarcot Győrött?
Bismarck nem pénzért folytat háborút
Az 5 milliárdos francia hadisarc
Már csak németül
Bismarck és ellenefelei
Hogyan fizetett Franciaország?
A versaillesi esztelenség
Nagy Frigyes és a hadikárpótlás
A követi libériák adómentessége
Mikor az örömöt is megadóztatják
Adakozás73
A jótétemény szépségei
Festetich és Berzsenyi
A közjó, mint hitelező
Egy áldozatkész magyar gazda
Crispináda
Az adakozó bírálói
Jóakarat-rosszakarat
Zavartalanul és megnyíratlanul
A nép önzése
Pecsovics és Kubinszky
Elfogy a költség
II. József ajándéka az államnak
A közélet tisztasága81
Eötvös József példája
Vagyon és népszerűség
Szalay "haszonlesése"
Kossuth és III. Napoleon
Andrássy és a lánchídrészvények
Andrássy és Lónyay
II. József önzetlensége
Metternich bora
Aki szegényen akart meghalni
Fejedelmi brilliánsok
"A kormányzáshoz pénz kell"
Wekerle igénytelensége
Miss Martineau visszautasítja a nyugdíjat
Vágyódás a nyugdíjra
Talleyrand és Szvetics
Szamár vagy csaló
Az önzetlenség jutalma
Kereskedelem95
Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés?
"Együgyű Burger, tudatlan Polgár"
Kereskedők társadalmi kizárása
A "pudlista" fia
Strindberg a kereskedelem ellen
Miért kell a kereskedő?
A nemesség, az ipar és a kereskedelem
"Kereskedő szeretnék lenni"
Ki menjen iparosnak és kereskedőnek?
Milyen a jó kereskedő?
Nagy Frigyes és a kereskedelem
Napoleon és a kereskedők
Mussolini a kereskedőkrők
Bismarck a külkereskedelem fejlesztéséért
A kisiparosok hálája
A kereskedők szociális érzéke
A kereskedés mint időtöltés
Szabadkereskedelem107
A szabadkereskedelem előfutárai
Smith Ádám alapvetése
List is a gazdasági szabadság híve
A német vámegyesítés
Peel és Cobden
Cobden és a magyar emigránsok
A nap mint versenytárs
Kossuth két anekdotája
A védővámok kártétele
Megtorló vámok
Talleyrand emlékirata a vámkérdésről
Cobden és az angol-francia szerződés
Eötvös József a vámkérdésről
Szabad a választás
Intervencionizmus120
Ergo limitáljunk
Képesítés a kereskedelemre
"Az elképzelhető legnagyobb ostobaság"
Leves a kávémérésekben
A francia cserebogár
Deák Ferenc és a moratórium
A nem-tenyésztés jutalmazása
Ha szorít a cipő
Amikor az intervencionizmus boldogít
Anglia mint banánország
A búzapiac irányítása
A bor-értékesítés nehézségei
Vissza a tébolydába
Kinek a pénzét költi az állam?
Rablóhalak a halastavakban
Iránytű nélkül
Ki szedhet több kamatot
Miért van intervencionizmus
Szociálpolitika134
Ferenc császár és a parasztok
Deák Ferenc és a jobbágylegelők
Metternichnek már mindegy
A föld mindenek előtt
Ne túlozzunk
Előbb a parasztok, azután a csillagászok
Házakat a szegényeknek
A szegény ember
Bismarck munkáspolitikája
Egy szociális érzésű polgármester
Irányi és a botbüntetés
Pénz141
Amit tanítani kellene
A pénz és az országút
Az érték szubjektív
Ahol megvetik az aranyat és ezüstöt
A pénz jelentősége
Pénz, pénz, pénz!
Hogyan lesz valamely jószág pénzzé?
A francia kártya, mint valutapénz
Goethe a papírpénzről
Law pénzrontása
Miért jó az ércfedezet?
Gresham törvénye
Aranyvaluta
A devalváció és az árak
Bivalorizmus és bifsztek-valuta
A pénz forgalmi sebessége
Magyar költők a pénzről
Az állami pénzügyek vezetése162
Bevétel és kiadás
Patriarkális igazgatás
Rend és világosság
A pénzügyi intézkedések világossága
Az új építkezések adómentessége
Kevés reformot!
Hogyan lett Kerkápoly pénzügyminiszter?
Bismarck pénzügyminiszterei
Majd odaadják a számokat!
Megpróbálom!
Árverezik a bajai városházát
Ne éljünk rovásra!
Az első exopzé előtt
A pénzügyminiszter mint szónok
A pénzügyminiszterek mintaképe
Wekerle riposztja
Colbert
Voltaire az adóbérlőkről
Az élhetetlen adószedő
Aki ötször volt pénzügyminiszter
A szívtelen pénzügyminiszter
A pénz, a lovarda és a kormányzás
A bank, a bankár és a hitel183
Mi a menkű lehet az a bank?
Bankalapítás nehézségekkel
A bankok népszerűtlensége
Népies magyarázat
Likvidálás a banküzletben
A likvidálás jutalma
A csíki székely bankbetétje
A bankok spekulatív tevékenysége
A bankvezetés művészete
Minden mindig másképp történik
Meglepetések a bankéletben
A bankár és a terrier
Egy bankár verse
Király és bankár
Az államférfi és a bankár
A bankár és a művész
A hitel szükségessége
Félelem az adósságoktól
Kamatmentes kölcsön
Császár és bankár
Hosszadalmas bankfelszámolás
Takarékosság198
"A takarékos ember a köz jótevője"
Tűzbe a parókával!
Buchholtznak nincs pénze
Kevés parádét
II. József takarékossága
Felkamatolt tőke
Czirjék és Bessenyei
Popovics postatakarékpénztári betéte
Az ember, a hangya és a méh
A bankár és a költő
Munka és takarékosság
Csak azt költsük, amink van
A takarékosság értelme
Vége a barátságnak
Napoleon mint pénzkezelő
"Nadrágfolt" kormányzó
A fösvény szemüvege
Ki vigyáz a király pénzére?
Filléres bölcsesség
Miért takarékoskodott Pázmány Péter?
A szűkmarku színház-finánc
"Mindennel tartozunk..."
Ki fizeti a szenet?
A méhek meséje
Kötvények jegyzése vagy fényűzés
Phipps aranykincse
Szegény-gazdagok
A fösvénység rossz gazdaság
Fugger-fukar
A pénzt buta emberek halmozzák
A kicsinyes takarékoskodás hatásai
A zsugori gazda
A fösvény és a hízott disznó
Katonaság és takarékosság
Bercsényi és a hollandok
Ne adj túlsokat a fütyülőért
Ami megöli a takarékosságot
A pazarló intelme
A hintó-bélés
II. József a takarékos
Mária Terézia krajcárai
Közlekedés228
Budapesti közlekedés 1803-ban
A gőzkocsi
Az első mozdony indulása
"Kockára teszem életemet"
"Delirium furiosum"
"A veszedelmes gőzparipa"
Deák Ferenc és a vasútkérdés
Baross Gábor és a Baross-utcai villamos
Kis okok, nagy következmények
Mit kívánnak egy kereskedelmi minisztertől?
Magyar tengeri közlekedés
Széchenyi és a dobi deputáció
Nyugalom, tisztesség, tehetség, szorgosság236
Nyugalom
Jogbiztonság
"Gar ka Wein"
Quieta non movere
Inquieta non movere
Üzleti tisztesség
Tehetségek pártolása
Deil Jenő bátorsága
Tunyaság és előrelátás
Széchenyi szorgossága
Széchenyi közéleti programmja
Széchenyi kíméletlensége
"A Széchenyieskedők"
Forrásmunkák251

Éber Antal

Éber Antal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Éber Antal könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Közgazdasági anekdoták Közgazdasági anekdoták Közgazdasági anekdoták Közgazdasági anekdoták Közgazdasági anekdoták Közgazdasági anekdoták

A papírborító kissé kopott, szélei szakadozottak, javítottak.

Állapot:
8.480 ,-Ft
42 pont kapható
Kosárba