Közérthetően az építésügyi szabványosításról és az európai jogharmonizációról

Tartalom

1. Bevezetés
9
2. Történeti áttekintés 11
2.1. A szervezett szabványosítás előtti időszak 11
2.2. A szervezett szabványosítás 12
3. A szabvány fogalma, értelmezése 15
4. A szabványosítás céljai 1"
5. A szabványosítás alapelvei 23
6. A szabványok és a jogszabályok közötti különbségek 25
6.1. A szabványok és a jogszabályok kidolgozása közötti különbség 25
6.2. A szabványok és a jogszabályok alkalmazása közötti különbség 25
7. A szabványok önkéntes alkalmazása és a szabványokra való hivatkozás 27
7.1. A szabványok önkéntes alkalmazása 27
7.2. A szabványokra való hivatkozás módjai 28
7.3. A szabványokra való hivatkozás területei 30
7.3.1. Szabványokra való hivatkozás szerződésekben 30
7.3.2. Szabványokra való hivatkozás bírósági perekben 30
7.3.3. Szabványokra való hivatkozás jogszabályokban 31
7.3.4. Szabványokra való hivatkozás szabványokban 34
8. A nemzeti szabványosítás 35
8.1. A nemzeti szabványosítás hazai rendszere 35
8.2. A tisztán nemzeti szabványok kidolgozása 39
8.3. Az építőiparhoz tartozó fontosabb műszaki bizottságok
(illetve tükörbizottságok) 40
9. A szabványosítás szintjei, és ezek egymáshoz kapcsolódása
9.1. A szabványosítás szintjei nemzeti kereteken belül
9.1.1. Vállalati szabványosítás
9.1.2. Szakmai szabványosítás
9.1.3. Nemzeti szabványosítás
9.2. A szabványosítás szintjeinek kapcsolódása nemzeti kereteken belül
9.3. A szabványosítás szintjei nemzeti kereteken kívül
9.3.1. Nemzetközi szabványosítás
9.3.2. Regionális szabványosítás
9.4. A nemzeti és a nemzetközi szabványosítás kapcsolata
9.4.1. A nemzetközi szabványok kidolgozása
9.4.2. A nemzetközi szabványok bevezetése nemzeti szabványként
9.4.3. Az építőiparhoz tartozó fontosabb műszaki bizottságok
9.5. A nemzeti és az európai szabványosítás kapcsolata
9.5.1. Az európai szabványok kidolgozása
9.5.2. Az európai szabványok bevezetése nemzeti szabványként
9.5.3. Az európai szabványkiadványok fontosabb típusai
9.5.4. Az építőiparhoz tartozó fontosabb műszaki bizottságok
9.6. Együttműködés az európai és a nemzetközi szabványügyi
szervezetek között
10. A jogi szabályozás rendszere és kapcsolata a szabványosítással
az Európai Unióban
10.1. Az Európai Unió jogszabályai és a szabályozás elvei
10.2. Az „új megközelítés" és a „régi megközelítés"
a műszaki szabályozásban
10.3. Az új megközelítésű direktívák felépítése
10.4. Az új megközelítésű direktívák és az azokat harmonizáló
magyar rendeletek
10.5. A harmonizált európai szabványok
10.6. Az irányelvekhez közzétett, harmonizált szabványok adatbázisai
10.7. A horizontális direktívák
11. Az Építési termék irányelv
11.1. Az Építési termék irányelv specialitása, eltérések
az új megközelítéstől
11.2. Az Építési termék irányelv előírásainak összefoglalása
11.3. Az irányelv értelmezési kérdései
11.3.1. Az építési termék fogalma
11.3.2. Alapvető követelmények
11.3.3. A műszaki specifikációk és az építési termékek
szabad forgalmát biztosító eljárások
83
84
86
11.3.4. Az építési termékek harmonizált európai szabványai 87
11.3.5. Az európai műszaki engedély (ETA) 91
11.3.6. Az Értelmező dokumentumok 98
11.3.7. A termék megfelelőségének értékelése 99
11.3.8. A megfelelőségi jelölés (CE) 108
11.3.9. A tanúsító, ellenőrző és vizsgáló szervezetek kijelölése 110
11.3.10. Az Építési Állandó Bizottság 113
11.4. Kiemelt jelentőségű szabályozási területek 113
11.4.1. Tűzvédelem 114
11.4.2. Veszélyes anyagok 115
11.4.3. Ivóvíz 116
11.4.4. Eurocode-ok 117
12. Az építési termékek követelményeinek és megfelelőségigazolásának
hazai szabályozása 125
12.1. Az Építési törvény 125
12.2. Az országos településrendezési és építési követelmények 126
12.3. Az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések
műszaki követelményeinek és megfelelőségigazolásának, valamint
forgalomba hozatalának részletes szabályai 126
12.4. Új szabályozás 129
13. Adott témakörre vonatkozó szabványok keresése 133
13.1. Keresés dokumentumokban 133
13.2. Keresés az Interneten 135
14. Szabványokra való hivatkozás módjai a magyar jogszabályokban 149
15. Összefoglalás: a szabványok önkéntes alkalmazásának gyakorlata
az építésügyben 153
Irodalomjegyzék 155
Mellékletek 159
1. sz. melléklet: 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 161
2. sz. melléklet: Az építési termékek harmonizált európai szabványai
(2002. szeptemberéig) 175
3. sz. melléklet: A kibocsátott európai műszaki engedélyek listája
(az EOTA közleménye alapján) 191
4. sz. melléklet: Az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet
(OTÉK) IV. fejezete 197
5. sz. melléklet: Fontosabb szakmai szabványosítási kiadványok 203
6. sz. melléklet: Rövidítések 211

Témakörök