Középtávú szakképzési stratégia

Előszó

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2001. decemberében fogadta el a Nemzeti Szakképzés Fejlesztési Kezdeményezés 2001-2004. közötti időszakra szóló programját. A programban foglaltak kedvező visszhangot váltottak ki a szakképzés állami irányítását ellátó minisztériumok, illetve a partnerintézmények részéről. Az Oktatási és Szakképzési Kollégium a program végrehajtására megvalósíthatósági tervet fogadott el, amelynek alapján megkezdődött a feladatok teljesítése. Az elmúlt időszakra visszatekintve leszögezhető, hogy a középtávú tervben bemutatott kezdeményezések jelentős többsége megvalósult, amelynek eredményeként olyan jogszabályi változások következtek be, amelyek jelentős elmozdulást eredményeztek egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer irányába. így többek között a tanulószerződés intézményrendszere általánossá vált, és érezhetően javult a gazdálkodó szervezetek érdekeltsége a tanulószerződések megkötésében. Bevezetésre került az átalánydíjas elszámolási rendszer, a minimálbér 20%-nak erejéig elszámolhatóvá váltak az anyagköltségek, megnyugtatóan rendeződtek a gyakorlati oktatók bérei, illetve a tanulószerződések után járó adóalap-csökkentések összege közel a duplájára nőtt. A tanulószerződéssel rendelkezők szakképzési alap terhére elszámolható juttatásai a minimálbér 30%-ról 50%-ra emelkedtek olyan formában, hogy ez a tétel adóterhet nem viselő juttatásnak minősül. A kedvező ösztönző-rendszer, illetve a tanácsadói hálózat működtetésének hatására a tanulószerződések száma 14 ezer főről 32 ezer főre növekedett. Emelkedett a szakképzési alap terhére a saját dolgozók részére elszámolható költségek aránya is, amely aktivizálta a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságát. A szakképzési törvény módosítása során szélesedtek, illetve új elemekkel bővültek a gazdasági kamarák szakképzési feladatai. A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásában, és korszerűsítésében, illetve a gyakorlati szintvizsgák rendszerének bevezetésében a gazdasági kamarák törvényi felhatalmazást kaptak. Ezzel összhangban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Oktatási Minisztériummal együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében 16 gyakorlatigényes szakmában elvégezte a szakmai és vizsgakövetelmények munkaerő piaci követelményeknek megfelelő átalakítását, illetve kidolgozta a gyakorlati szintvizsga bevezetésének rendszerét, amelyet kísérletképpen 4400 tanuló körében tesztelt. A drasztikusan lecsökkent gyakorlati képzési idő ellensúlyozására az MKIK részére gondozásra átadott 16 szakmából 14 szakma 2 éves képzési ideje 1 évvel meghosszabbodott. Vissza