Középszintű szóbeli érettségi - Magyar nyelv

Tartalom

I. TÉMAKÖRÖK, TÉMÁK
1. EMBER ÉS NYELV
1. A nyelv mint jelrendszer 5
2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya 6
3. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása 8
4. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói 9
5. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal 10
2. KOMMUNIKÁCIÓ
6. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal 13
7. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 14
8. A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció 16
9. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség 17
10. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben 18
11. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái 20
12. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége 22
13. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk 23
14. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra 24
3. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
15. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával : 28
16. A magyar nyelv történetének fő szakaszai 29
17. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése 32
18. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek 32
19. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői 35
20. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása - példák alapján 36
21. A mái magyar nyelvművelés néhány alapkérdése 38
4. NYELV ÉS TÁRSADALOM
22. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma 41
23. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng) 43
24. Az egynyelvű szótárak ismerete 44
25. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái 44
26. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei 46
27. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre
(szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés) 49
5. A NYELVI TESZTEK
28. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek 52
29. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása
(alkalmazkodása) és helyesírásuk 53
30. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában 57
31. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal 58
32. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai 59
33. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei 61
34. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása 63
35. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése 66
36. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett 68
37. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel 69
38. Az egyszerű mondat részei; felépítése 72
39. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet 73
40. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái 74
41. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk 76
42. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben 79
43. A mondat és a szöveg 79
44. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok 81
45. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai 82
6. A SZÖVEG
46. A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés 84
47. A szöveg szóban és írásban 86
48. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret 87
49. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók 88
50. A szöveg felépítése, egységei 9 külső körülmények: szövegméret, megjelenés 90
51. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 91
52. A kontextuális jelentés (előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat) 93
53. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására 95
54. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása 95
55. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, pályázat) 98
56. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (előadás, vita) 102
57. A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet, on-line rádiózás és televíziózás, internetes sajtóportálok) 103
7. A RETORIKA ALAPJAI
58. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 106
59. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 107
60. Az élőbeszéd fajtái 109
61. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 110
62. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei 112
63. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése 114
64. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus 116
65. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége 118
66. Az összefoglalás funkciója és típusai (vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés) 119
8. STÍLUS ÉS JELENTÉS
67. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban .. 121
68. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése 122
69. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján 123
70. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony 124
71. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete 126
72. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák) 127
73. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése 128
74. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése 131
75. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk 132
76. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek 133
77. A társalgási stílus ismérvei, minősége 134
78. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei 135
79. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ) 137
80. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai 139
II. FOGALMAK A MAGYAR NYELV ISMERETKÖREIHEZ
Középszint és emelt szint 140
III. FELADATOK 143
IV. MEGOLDÁSOK 167-208

Témakörök