Középkori prédikációirodalmunk történetéből

Fülszöveg

Középkori írásbeliségünk más területeihez hasonlóan prédikációirodalmunk is rendkívül forrásszegény. Az első háromszáz évből néhány egymástól elszigetelt mű maradt fenn, melyeket önállóan kellett vallatóra fogni. Összehasonlítási alapot a műfaj európai történetének hasonló emlékei nyújtanak, ezekhez viszonyítva értékelhetők saját forrásaink, és helyezhetők el egy rekonstruált fejlődési vonal mentén. A prédikációirodalom magyarországi története egy hazai szükségletre készült prédikációgyűjteménnyel kezdődik. A kötet első fejezetében három egymást kiegészítő forrás segítségével rekonstruáljuk Szent Gellért püspök elveszett homiliáriumát, tisztázva a műfaj XI. századi történetének legfontosabb kérdéseit, és újraértelmezve a Gellért-filológia néhány vitatott pontját. A püspöki prédikáció első fennmaradt emlékei a XI-XII. század fordulóján készült Hartvik-féle Agenda pontificalish^Ln olvasható ad populum sermók. E fontos forrásanyaggal eddig nem foglalkoztak. A XII. század végén másolt... Tovább

Fülszöveg

Középkori írásbeliségünk más területeihez hasonlóan prédikációirodalmunk is rendkívül forrásszegény. Az első háromszáz évből néhány egymástól elszigetelt mű maradt fenn, melyeket önállóan kellett vallatóra fogni. Összehasonlítási alapot a műfaj európai történetének hasonló emlékei nyújtanak, ezekhez viszonyítva értékelhetők saját forrásaink, és helyezhetők el egy rekonstruált fejlődési vonal mentén. A prédikációirodalom magyarországi története egy hazai szükségletre készült prédikációgyűjteménnyel kezdődik. A kötet első fejezetében három egymást kiegészítő forrás segítségével rekonstruáljuk Szent Gellért püspök elveszett homiliáriumát, tisztázva a műfaj XI. századi történetének legfontosabb kérdéseit, és újraértelmezve a Gellért-filológia néhány vitatott pontját. A püspöki prédikáció első fennmaradt emlékei a XI-XII. század fordulóján készült Hartvik-féle Agenda pontificalish^Ln olvasható ad populum sermók. E fontos forrásanyaggal eddig nem foglalkoztak. A XII. század végén másolt Halotti Beszéd a műfaj legismertebb s nemzetközi viszonylatban is egyedülálló emléke. Ezúttal a nyelvemlék és latin előképe európai párhuzamait igyekeztük felkutatni, s a szöveg együttes műfajtörténeti helyét minél pontosabban kijelölni. A XIII. században az új egyetemi szövegelemző módszerek hatására a prédikáció stílusa alapvetően megváltozott. Az úgynevezett thematikus sermók a koldulórendek közvetítésével hazánkban is megjelentek a század folyamán. A kötetet záró tanulmány az ide tartozó források közül a Pécsi egyetemi beszédekkel és a Gyulafehérvári Sorok kódexével foglalkozik kimerítően. Vissza