Középkori magyar templomos könyv

Előszó

A középkorban a latin volt a MA angoljának szerepét betöltő, univerzális közvetítő nyelv Európában, stílszerűen tehát így kezdenénk: LECTORl SALUTEM! - Üdv az Olvasónak! Annak az Olvasónak, aki velünk tart az Árpád-kor, majd az azt követő, a középkor Amerika felfedezéséig tartó periódusa alatt keletkezett, becses egyházi építmények lajstromának szemelvényes végiglapozgatásában. (A középiskolai oktatásból okkal vagy ok nélkül száműzött latin bizony hasznos segítségül szolgálhatna a középkori freskókon fel-feltűnő, bibliai alakok szájából elő-göngyölödő szöveg-szalagok vagy főúri epitáfiumok feliratainak kibetűzésében, megfejtésében.)
A mai, „túlpiacosodó", a hagyományos értékeket devalváló korszellemmel szembe fordulva könyvünk éppen a valós értékek rehabilitációja felé szeretne egy - kicsinyke - lépést tenni. Az „Európa-szlogen" tudomásul vétele mellett fontosnak érezzük, hogy minél többen ismerjék meg, ismerjék fel hazai földön azt a gazdag építészeti hagyományt, amely a történelem közhelyszerűen emlegetett viharai között is a mai napig fennmaradt és méltó módon járulhat hozzá önbecsülésünk alapjainak megteremtéséhez. Társasági beszélgetések
vagy célzott kérdezgetés során kiábrándító az az ismerethiány, amely az itthoni vagy a szomszédos országokban lévő, a magyar múlt részének tekinthető műemlékek vonatkozásában feltárul.
Elismerve Firenze, Andalúzia, Németalföld vagy akár Mexikó és Thaiföld - ígéretes úticélok! - látnivalóinak, építészeti emlékeinek varázsát, nem csukhatjuk be szemeinket, nem zárhatjuk ki látókörünkből Nyugat-Dunántúl, Szatmár-Bereg vagy Zemplén középkori, kis falusi templomainak naiv báját. Nem lehet vitatni természetesen: a roueni katedrális pazar gazdagsága, a bambergi dóm, a yorki, a toledói és a Batalhai katedrális vagy Ravenna pompás kora-középkori templomai: a korai romantika vagy a késő gótika dél- és nyugat-európai remekművei más léptéket képviselnek. De megkockáztatható az állítás, a dombtetőn álló, nárcisz-szőnyeg övezte, hófehér kallósdi rotunda, a szántók-rétek között, hatalmas fák koszorújában megbúvó buzsáki Fehér-kápolna vagy a türjei apátsági templom impozáns rózsaszín tömbje hasonló esztétikai gyönyörűséget nyújt a látogatónak. A magyar középkor is szépséget alkotott, csak ez a szépség másképp szép. Vissza