A középkori költészet | 5 |
Költői alkotás | 5 |
Egyházi műveltség és szóbeli kultúra | 6 |
A költészet elsődleges formái: rögtönzés és állandó alakítás | 6 |
A táncdalok természete | 7 |
A szerelmes költő | 8 |
A messzeség vágya | 9 |
Szabadság és megkötöttség a középkori irodalmi formákban | 10 |
A commedia dell'arte mint irodalmi forma | 10 |
A ciklikus misztérium keletkezése | 11 |
A hősénekek bővülése | 11 |
A líra kötöttsége és eredetisége | 11 |
A legenda és csoda szépsége | 12 |
A liturgia mint korszerű költői előadás | 13 |
Az egyházi iskola mint középpont | 14 |
A humanizmus keletkezése | 14 |
Az udvar és a szóbeli költészet | 16 |
Az énekesek élete és tipusai | 17 |
Magyar életforma, műveltség és költészet | 19 |
A hőskor költészete | 22 |
Pogány mondák és hősénekek maradványai | 22 |
Vallásos költői képzetek nyomai | 22 |
Az emlék-mondák magyarázata: Turu-monda | 24 |
Csodaszarvas és nőrablás | 24 |
Zuár, Kadosa, Csaba | 25 |
Lél | 25 |
Botond | 26 |
A fehér ló mondája | 27 |
Mondai helyek az országban | 29 |
Honfoglaláskori hősénekek | 32 |
Egyéb dalok és emlékek | 32 |
Az énekesek | 32 |
A táltos mitikus alakká válik | 33 |
A nagy ünnepek költészete | 33 |
A pogány kultuszok és a kereszténység | 34 |
A keresztény dráma isteni eredete | 34 |
Kalendae | 35 |
Szent István megtérése a regő-énekben | 36 |
Liturgikus színjátékok: pastores | 37 |
Stella | 37 |
Quem quaeritis | 40 |
Európai tavaszünnepek | 40 |
Pünkösdi Királynő | 42 |
Szent Iván éjszakája | 42 |
Egyházi költészet és irodalmi élet | 44 |
Himnikus öröm | 44 |
Vallásos eredetű költői motivumok | 45 |
A Halotti Beszéd | 45 |
A legendák szerkezete | 46 |
Szent István nagyobbik Legendájának történetszemlélete | 46 |
A kisebbik Legenda és a hírnév | 48 |
Irodalmi életkép Hartvik legendájának prológusában | 49 |
Zoerard és Benedek legendája | 49 |
Egyházi irodalmunk és a nemzeti jellege | 50 |
István király fölemeltetésének ünnepe | 51 |
Imre királyfi harca | 52 |
Zoerard és Gellért | 52 |
A Benedek-rend műve | 58 |
Szerzetesi élet és zsolozsmázás | 53 |
Az udvar irodalmi élete III. Béla előtt | 54 |
A királyi udvar | 54 |
Az "Aeneások" | 54 |
A "Geste Ungarorum" és a népi költészet | 55 |
Dicsőitőének Szent Lászlóról | 56 |
Szent László jellemzése a Gestaban | 57 |
Nyugati kapcsolatok | 58 |
Szent László és Könyves Kálmán irodalmi köre | 59 |
A magyar lovagkirályok udvara. Nyugati kapcsolatok | 63 |
Az udvar újabb nyugati kapcsolatai | 64 |
A szerzetesek szerepe | 65 |
Páris és a "ius resistendi" szelleme | 67 |
Bernardo da Perugia életstílusa | 68 |
Bologna, az itáliai szellem közvetitője | 69 |
Szent László legendája mint irodalmi alkotás | 69 |
A román stílus kiteljesedése és a gótika kezdetei | 70 |
Lovagi jelenetek a magyar udvarban | 71 |
A Minnesang szerepe | 73 |
Neidhart | 73 |
Tannhauser | 73 |
Provecal-spanyol hatások | 73 |
Peire Vidal | 74 |
II. Endre és Beatrix regénye | 75 |
A blanchefleur-monda magyar udvari elemei | 76 |
A magyar lovagkirályok udvara. Klerikus műveltség a virágének | 78 |
Új szerzetesrendek | 78 |
Mester de clerecia | 79 |
Az iskolai költészet és a műveltség | 79 |
A lovagi életszemlélet forrásai | 80 |
A római jog újjászületése | 81 |
A gesta-irodalom és az antikok | 81 |
A goliardikus költészet virágszimbolikája | 82 |
A "Virág" rejtőnév eredete | 84 |
"Cantica de amigo | 85 |
A bolognai költészet | 85 |
Történeti folytonosság és a deákénekesek ősei | 86 |
Női virágnevek | 88 |
A tánc szimbolikus jelentősége | 90 |
A magyar lovagkirályok udvara. Lovagregények és epikus költészet | 91 |
A lovagi mitológia | 91 |
A Trója-regények és hatásuk a magyar udvarra | 92 |
A Nagy-Sándor-regény hatása Anonymusra | 94 |
Szent László a "barbárok" legyőzője | 95 |
A chanson degestek hatása | 95 |
A Tristanregény | 95 |
Jokulátor-testületek | 97 |
Udvari ünnepek Anonymus alapján | 99 |
A Szent László-ciklus. Zotmunkd, korona és kard, a kerlési csata, a magyar Ilias, a mogyoródi csata, Salamon vége | 101 |
A Csanád-monda | 105 |
A jókulátor éneke és előadásuk | 107 |
A magyar lovagkirályok udvara. Történeti irodalom a katasztrófa előtt | 108 |
A daliás idők kultusza | 108 |
Péter mester Gestájának jelentősége | 1098 |
Domonkosok és az elszakadt magyarok fölkutatása | 112 |
Békés fejlődés | 113 |
A pálos rend első nyomai | 113 |
Tatárjárás | 114 |
"Planctus" | 114 |
A védőbástya-gondolat keletkezése | 117 |
A magyar középkor beteljesülése és átmenet a renaissanceba | 120 |
A deákosztály szerepe a költészetben | 120 |
A társadalom átalakulása, népszuverénitás | 120 |
Magyarok Bolognában | 122 |
A deákok antikzáló mitoszai | 123 |
"Hun krónika" | 128 |
Írásbeliség és deákosztály | 128 |
A deák-énekes | 129 |
A bolondos ünnep és magyarorszsági jelei | 129 |
"Gyák"-ok és garabonciások | 15 |
Deákok a népi ünnepekben | 139 |
A vallásos forrongás költészete | 142 |
Flagellánsok | 142 |
A magyar Mária Siralom | 143 |
Szent Ferenc új vallásossága és költészete | 144 |
"Némi írások Bódog Ferencről és társairól" | 145 |
A laikus mozgalom magyar bibliafordítása | 148 |
Boldog Margit és legendája | 151 |
A pálos remeték rendje | 155 |
Lángoló stílus az Anjouk udvarában | 156 |
Lángoló stílus | 157 |
Az Anjouk lovagi udvara | 158 |
Lovaggá avatások Visegárdon és Nápolyban | 159 |
Károly király temetése | 160 |
Nagy Lajos környezete, műveltsége és egyénisége | 163 |
Kálti Márk Képes Krónikája | 164 |
A Minorita-krónika | 166 |
Apród János életrajza Nagy Lajosról | 167 |
Epikus énekek | 169 |
Szerelmi dal és lovagregény | 170 |
Lángoló stílus Zsigmond korában | 171 |
A lovagság végső ragyogása az udvarban | 171 |
Átmeneti műveltség | 172 |
Az udvari élet kavargása | 173 |
Lírai és epikus költészet | 174 |
Szabadosság és kételkedés | 174 |
Karizsafánfia György és Tari Lőrinc pokoljárása | 175 |
A Toldi-monda | 178 |
Nemzetiségi hagyomány és európai motivumok, a szerzetesek szerepe | 181 |
A lovagság vége | 183 |
Lángoló stílus és újjászületés a vallásos irodalomban | 184 |
Nemzeti öntudat és laikus mozgalom | 184 |
Világvége és megujulás, Báthori László, szerzetesi reformok. Mátyás király gyakorlati vallásossága | 185 |
Lángoló stílus és humanista gondolatok a skolasztikában | 187 |
Testvériség az antik költőkkel és kibékülés az arab tudománnyal: Alecandriai Szent Katalin verses legendája | 188 |
Niger Péter és humanizmus | 190 |
"Könyvecse a Szent Apostolok méltóságáról" | 190 |
Bencés humanizmus | 191 |
Egyházi szónoklat | 191 |
A misztika jelei | 192 |
Az "énekek éneke" | 193 |
Égi jegyesség, szent szeretet | 194 |
Szent Bernáld imádsága a megfeszített Krisztushoz | 195 |
Fantasztikus irodalom: a földi szépségek, a félelmes, a profán elem | 196 |
Ádám és Szent Kereszt Legendája. Három körösztyén leány | 197 |
A halál költészete: A Visio Philiberti, Elmegyek maghalni | 199 |
Élet és Halál párbeszéde, Utolsó ítélet | 201 |
A vallásos irodalom külső és belső forrásai, eredetisége | 202 |
Lingua-vulgaris és renaissance jellegű nemzeti öntudat | 203 |
Tudós bibliafordítások Szent Jeromos példájára | 204 |
Csanádi Albert kétnyelvű költészete | 206 |
Pálos humanizmus | 208 |
Deákélet és költészet az átalakulás korában | 211 |
A magyar egyetemek és iskolák | 211 |
A deákok szegénysége és kenyérkeresete | 212 |
A vágánsélet szépségei és keservei | 212 |
A szerelem mesterei | 218 |
A deák mint polgár és mint kalandor | 220 |
A garabociások tovább élnek | 227 |
Deák-színjátszás | 228 |
Balassi Menyhárt árultatása | 229 |
Deákság és humanizmus | 230 |
A középkori novella és a széphistória a deákok kezén | 233 |
A hagyományos költői formák változása | 235 |
Udvari és népi mulattatók | 235 |
Pakocsás beszéd, gúnydalok, trufák | 237 |
A táncdalok és a virágének korábbi rétege | 238 |
Lant, zene és ének a renaissance udvarban, hatása | 242 |
A ballada keletkezése és jelentősége | 245 |
Epikus rögtönzés Kenyérmezőn | 248 |
Epikus énekek és jelentőségük | 250 |
A metrika fejlődése | 251 |
Summa | 254 |
Utószó és jegyzetek | 261 |